Fotó: nagybalint.huA Magyar Képzőművészeti Egyetem campusában, az Epreskert kellős közepén, szobrok és szobor-töredékek között, kis domb tetején büszkén áll az újjászületett pesti barokk KÁLVÁRIA.
Avatása stílusosan húsvétvasárnap, a feltámadás ünnepén történt, a Főváros, a Terézváros és az Egyetem képviselőinek részvételével és az Arcangelo Kamaraegyüttes és a Schola Cantorum Budapestiensis gregorián énekek latin és magyar nyelvű kísérőműsorával.
Pest-Buda első kálváriája eredetileg a mai józsefvárosi Kálvária téren állt, az 1740-es években épült, kegyes adományból: Anna Mária Viznerin, aki 1717-ben halt meg, végrendeletében hagyott pénzéből építette a híres barokk mester, Mayerhoffer András, többek között az Egyetemi templom és a Grassalkovich család pesti és gödöllői palotáinak építésze.
Az avató-ünnepséget Szili Katalin nyitotta meg, aki Erdő Péter bíborossal a kálváriarekonstrukció programjának védnöke.
Budapesten szinte kizárólag a XIX. század végétől látjuk a város építészetét, viharos történelmünk folyamán a középkor és a barokk elsüllyedt, alig néhány hírmondó maradt a XVIII.századból – mondja Varga Kálmán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Ez a Kálvária egyike a kevés megmaradtnak. Első megmentője Stróbl Alajos volt, aki, még mielőtt teljesen széthordták volna, 1893-ban saját költségére, kövekre szétbontva, az Epreskertben újra felállíttatta a már romlásnak indult becses műemlék épületet.

1890 óta csaknem minden művészünk itt végzett, fontos volt, fontos ma is, hogy ebben a műemléki környezetben tanulhassanak – mondja Farkas Ádám szobrászművész. De a háború, nemtörődömség következtében a rom egyre tovább romosodott. 1990-ben az egyetemre került új oktatók elhatározták, hogy valamit tenni kell. Az Expo-ra tervezték rendbehozását, de az Expo végülis elmaradt. Búza Péter újságíró újította fel a terv gondolatát – civil kezdeményezés, összefogás eredményeképpen végül 2002 decemberében a Budapesti Városvédő Egyesület szervezésében létrejött a Barokk Kálváriákért Alapítvány, a nem tartós kőből készült, szinte felismerhetetlenné romlott, kiemelkedően értékes műemlék restaurációjáért. Mecénások, támogatók segítségével összekapart pénzből három esztendő alatt, rengeteg faragását mind újrafaragva végezték el teljes rekonstrukcióját.

Az épület kerek alaprajzú, 12 tengelyes árkádsor veszi körül, 10 lépcsőfokos áttört kőkorlátos 2-karú feljárattal. Fent terasz, ezen állott eredetileg a Kálvária 7- alakos szoborcsoportja, de ez már sajnos nincs meg.
Az elhangzott beszédek után a védnökök, kurátorok aláírtak egy dokumentumot, majd a hallgatóság is csatlakozhatott aláírásával. Mindenki kapott egy Emléklapot azonos szöveggel, melynek végén ez áll: „Az avatóünnepség résztvevőjeként aláírásommal hitelesítettem azt a szándékomat, hogy gondoskodó figyelemmel kísérem az építmény sorsát”. A zárókőbe elhelyezendő dokumentum a műemlék történetét foglalja össze Dobó Bianka grafikai ábrázolásával illusztrálva.
A jövő? Az épületet elsősorban az egyetem használja majd, kiállításoknak, kulturális eseményeknek fog helyet adni. De lesznek egyházi, szakrális művészetekre koncentráló fesztiválok, ezek idején megnyílik a nagyközönség részére is. Az Epreskerti esték rendezvénysorozatának helyszíne és színpada a Kálvária rotundája, kápolnatere. Megközelíthető az Egyetem Szondi u. 71 szám alatti kapujától, vagy az Epreskert Kmety utcai bejáratánál . (További információk az Egyesülettől, Tel.: 322-3870.)

Kovács Mária