A reformkorban Pesten és Budán a kereskedelem és a kulturális élet fellendülése magával hozta a meglévő régi nyomdák (pl.: Landerer: 1773, Wigand: 1827, Trattner-Károlyi: 1783, Lampel R. (Váci u. 16.) és Wodianer: 1850) mellett újabbak megalakulását is. Néhány az ismertebb nyomdászok, könyvkiadók közül: Landerer Lajos, aki 1840-ben maga mellé vette a Wigand-Ottónál dolgozó Heckenast Gusztávot és 1848. március 15-én írták be magukat a történelembe. Emich Gusztáv (később Atheneum, alapítva 1841), Ráth Mór: (első a magyar írók kiadásában, Váci u. 5, 1857) és a Légrády Testvérek Nyomdai Műintézete. A főváros 1873-as egyesítésekor már 26 nyomda és kiadó működött 1700 munkással, elsősorban az Újlipótvárosban a Váci körúton helyezkedtek el. (Volt néhány érdekesebb is: Pesti Könyvnyomda Falk Miksa és Klapka György közös vállalkozása (Hold u. 7, ahol 1868-tól működött). Hungária Rt., Esti Kurir, Bródy Zsigmond (Váci krt. 34, 1873); Miklós Andor, Est lapok (Rákóczi u. 54, Osvát u. 4-8, 1910). Tulajdonosaik legtöbbje „virilista”, vagyis a legnagyobb adófizetők közé tartoztak. [wpcol_1half id=”” class=”” style=””] Pollák Károly 1834-ben Pesten született és 110 éve, 1903. november 17.-én Budapesten halt meg. Apja Pollák József orvos volt. Károly a Deák téri ev. iskola elvégzése után, 1848-ban a Ludovica növendéke, majd a pesti egyetemen filozófiát, Bécsben technikai tanulmányokat hallgatott. Titkos röpiratok terjesztésért haditörvényszék elé is állították. 1858-ban Tivadar nevű litográfus testvérével egy kis kőnyomdát alapítottak a Váci utcában. Innét 1864-ben a Sas utca 24-be költöztek, ahol már magasnyomást alkalmaztak. A nyomdászat mellett gazdasági szaklapokkal (Földmívelési Érdekeink, Falusi Gazda, a Hon stb.) és könyvkiadással is foglalkoztak. (Ezt a 3-emeletes belső udvaros romantikus házat 1861-ben Gerster Károly tervezte.) Itt adták ki pl. Reitter Ferenc Duna-szabályozása c. könyvét 1865-ben. 1867-ben a két fivér megnősült és feleségül vették az ismert ügyvéd, malomszegi Légrády Imre leányait: Károly Máriát, Tivadar Bertát. Királyi engedéllyel felvették a nemesi malomszegi Légrády nevet. 1871-ben átköltöztek a pesti Nádor utca 7. sz. sarokházba, melyet egészében kibéreltek. (Hanzély Márton-féle 2-emeletes klasszicista ház, Pollack Mihály 1821-ben építette, ma a MTA használja.) Károly 1878-ban fővárosi törvényhatósági tag és királyi kereskedelmi tanácsos, 1880-ban az Iparkamara, 1888-ban az Országos Ipartanács tagja, 20 évvel a kőnyomda alapítása után saját napilap alapításába fogott. Ehhez 10.500 forint óvadékot kellett előteremteni, amihez a szűkebb baráti köréhez tartozó Tisza Kálmán miniszterelnök segítette. 1879. januárban indult a Pesti Hírlap. (Sorrendben negyedszer. A Pesti Hírlap először 1841-ben Kossuth Lajos szerkesztésében a Landerer kiadónál indult). ”Jól szerkesztett, minden hírt gyorsan közlő, olcsó napilap”. Két ívből állt, a többi lapnál kisebb alakú, könnyebben kézbe vehető volt (47×32 berlini formátum, 8 helyett 16 oldal felvágva). Független maradt, nem kötődött pártokhoz. A hírrovat hazai és külföldi eseményeket közölt, állandó külföldi tudósítói voltak (Perlaky Elek Berlinből, Horn Gusztáv Londonból, Lafond úr Párizsból), folytatásokban nagy írók (Dickens, Dumas, Maupassant, Mark Twain, Verne) regényeit közöltek. Itt jelentek meg először apróhirdetések (ifj. T. Károly szerkesztésében). A lapnak már az első évben 8 ezer előfizetője volt, és a példányszám 1890-re 35 ezerre nőtt, az ország legolvasottabb lapja lett. A jelentős hasznot ingatlanokba forgattak. Károly megvásárolta a Nádor-kertet, ahol zöldség és gyümölcstermesztést folytatott. Még szakmunkákat is írt, pl.: A spárgatermelés kézikönyve. 1881-ben a lap szerkesztői válságba került, ezért Légrády új társakat keresett. (A Pesti Hírlap újdonsága volt, hogy a lap szellemét a laptulajdonos kiadó szabta meg.) A laphoz került Pulszky Károly segédszerkesztő, és Mikszáth Kálmán Szegedről. A függetlenségi párti Eötvös Károly ügyvédet megnyerte vezércikkírónak. Mikszáth itt kezdte írni híres országgyűlési karcolatait, és itt tudósított 1883-ban a tiszaeszlári perről. Folytatásokban itt jelent meg többek között a Beszterce ostroma és a Különös házasság.

Légrády szekhaz, Bajcsy-Zsilinszky út

Légrády szekhaz, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

Itt az új székházban (ma, Bajcsy-Zsilinszky u. 78.) lakott egy ideig Mikszáth is. 1893-ban, 120 éve épült, Korb Flóris és Giergl Kálmán építészpáros tervei szerint, az egykor 3 utcára néző, Váci körút, Klotild, Sólyom utca határolta telken. Légrády Imre és Ottó, a két fiatal építészt arra kérték, hogy „alkossanak szépet és díszeset, amely büszkesége legyen szülővárosunknak és méltó a Pesti Hírlaphoz”. A tervező páros első közös munkáján jó nevet szerzett magának, mert később ők tervezhették a Klotild-palotákat és a Zeneakadémiát is.   [/wpcol_1half] [wpcol_1half_end id=”” class=”” style=””]1895-ben a Szabadelvű Párt tagjai Károlyt az erdélyi Ákosfalván országgyűlési képviselőnek választották, amit hat évig töltött be. 1898-ban megkapta a III. o. Vaskorona rendet. (Tivadar öngyilkos lett.) Károly a vállalat vezetéséről már korábban lemondott. Felesége is meghalt, ezért három fiára hagyta a céget: Imre (1868-1932), Ottó (1878-1948), ifj. Károly (1871-1944). A cég vezetője és a lap főszerkesztője 1902-től a jogot végzett Imre lett. Ifj. Károly tíz évig, 1909-ig dolgozott a kiadóban. Az I. világháború idején a Légrády névvel fémjelzett Pesti Hírlap az ország vezető lapja maradt, félmillió példányszámban jelent meg. (Később csak az EST szárnyalta túl.) A Tanácsköztársaság idején börtönbe vetették, szabadulása után újra a lap élére állt. Egészségi állapota (vaksága) miatt visszavonult, és 1919-től Ottó öccse vezette tovább a céget. A századforduló után a nyomdát állandóan fejlesztették, aminek eredményeként 1913-ban 100 éve az Érdekes Újságban mélynyomással készült képes mellékletet jelentettek meg.  Neves szerkesztők voltak: Csukássy József, Borostyáni Nándor és a Légrády családtagok. A híres munkatársak közül még Jókai Mór, Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Márai Sándor, Kosztolányi Dezső nevét kell megemlítenünk.

Eiffel Palace

Jobb lenne a Légrády-palota elnevezés

A 4-emeletes, 2 belső udvaros, eklektikus (neoreneszánsz-barokk) egykor kívül-belül igen reprezentatív épületet Gelesz és Lenzsér Kft. tervei szerint átépítik. (Faállványzattal körbezárva már 10 éve üresen állt.) A beruházást a Horizon Development Kft. (társfejlesztője volt az Eiffel Tér Irodaháznak) a DVM Group-pal közösen végzi. Egyelőre szétszedték, most csak a főfalak állnak. A homlokzat részletes műemléki helyreállítását elvégzik, de belül több változás lesz. Vegyes funkciót kap. Földszinten tárgyalók, vendéglátás, a felsőbb szinteken irodák lesznek. A tartószerkezetet elbontják, az újat monolit vasbeton pillérvázból építik. Az új tervek szerint a ház legszebb értékét, a főudvar öntöttvas szerkezetét (Schlick Rt. készítette, (óperzsa motívumokkal díszített gyönyörű oszlopok, szecessziós formálású öntöttvas gerendák, műlakatos munkák Jungfer Gyulától) elbontják, restaurálják, és részben visszaépítik, a tetőteret beépítik. A sarokkupolánál állott 4 m-es Weyer-féle Géniusz szobor (kezében fáklyával, éjjel gázlánggal világítottak ki) már a II. vh.-ban elpusztult. Helyére sokkal kevésbé odaillőnek látszó, az emeletráépítést takaró sarokmegoldást terveztek. (A régi épületről, a belső udvar fényképével, 2010-ben a Schlick Rt.-ről írt Angyalföldi Helytörténeti füzetek 16. számában emlékeztem meg.) Átadása 2013 végén várható. Az „Eiffel Palace” helyett jobbnak tartanám a Légrády-palota elnevezést. A nyomdát a háborút követően államosították. Először Hírlap Nyomda (1948), majd Vörös Csillag Nyomda (1950), Október 23. Nyomda (1956), végül Zrínyi Nyomda (1957) néven működött. Az 1960-as évektől a magasnyomásról áttértek az ofszetnyomásra, majd 1977-ben megszüntették a mélynyomást. Az 1980-as évektől az ólomszedést felváltotta a fényszedés. Ekkoriban itt sok folyóirat, könyv, tankönyv és képregény jelent meg. 1975-től a Csepeli Gyáregységben folytatták a munkálatokat. Légrády Károlyról az Újlipótvárosban utcát neveztek el, amit 1950-től Balzac utcának hívnak. Érdekesség, hogy a kortársak róla is egy balzaci figuraként emlékeznek. A Tátra utca 12/b alatti 1927-ben épült, Medgyes Alajos által tervezett historizáló épület homlokzatán nagy fémbetűs felirat ma is hirdeti: „Dr. Légrády Imre alapítványa”. Családi sírboltjuk a Kerepesi úti temetőben a bal oldali falsírok alatt (380 sz.) található. Emlékkövén olvasható: Légrády Károly a magyarországi üzleti újságvállalkozás megindítója és 1896-ig főszerkesztője a Pesti Hírlapnak. A legendás Légrády testvérek közel egy évszázadig (1858 – 1948) működött nyomdája és kiadója, benne a máig nagyhírű és sokszor pozitív szerepet játszó lapjuk, a Pesti Hírlap (1879-1944) a hazai sajtótörténelem kitörölhetetlen és meghatározó része.

Összeállította: dr. Horváth Péterné[/wpcol_1half_end]