Oldal kiválasztása

225 éve született Hild József

Hild József a hazai klasszicizmusnak és a reformkornak a legtöbbet alkotó építésze 225 éve, 1789. december 8-ánszületett a pesti Újépületben (Neugebäude), és Pesten halt meg 1867. március 6-án.

Apja Hild János (1766-1811) 1786-ban érkezett Pestre, József nádor megbecsült építőmestere, az Újépület (1786-tól kezdték építeni, Isidore Gannavale tervezte) építésvezetője volt. A Nádor felkérésére 1805-ben Hild János készítette el a város északi (a mai körúton túlra) bővítését is tartalmazó fejlesztési tervét. Egy mondat a tervből: „ A Duna part egész hosszában érvényesüljön! A terveket a bécsi udvar 1808-ban fogadta el. Ekkor alakult meg a Szépítő Bizottmány, ami hosszú évekre rendeletekkel írta elő a várost formáló munkálatok kereteit. (A Hild János urbanisztikai emlékérmet 2012-ben az Újlipótváros érdemelte ki, és a Hollán Ernő u. elején helyezték el.)

marc15-kossuth-2 marc15-kossuth-2 HildHild József iskoláit 1799-1804 között a piaristák gimnáziumában eminens diákként végezte, majd a Bécsi Művészeti Akadémia hallgatója volt. Ennek befejezése után az Esterházyak udvari építésze, Charles Moreau (1758-1841) irodájában dolgozott Kismartonban és Bécsben. A szakmai tudnivalókat már nála elsajátította. Apja munkáinál sok gyakorlati ismeretet szerzett, majd halála után 1813-ban építőmesteri engedélyért folyamodott. A kérelmet a Helytartótanács több gyakorlatot követelve elutasította, pedig ekkor már apja cégét valójában ő irányította anyja, Hild Klára neve alatt, Pollack Mihály és nagybátyja, Hild Vince kezessége mellett. Hild 1816-ban saját költségén Itáliába utazott, Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban folytatta tanulmányait. Különösen a reneszánsz építészet és az ókeresztény templomok szerkezetei érdekelték. 1820-as hazatérése után (bár mesterlevele továbbra sem volt), hamarosan elismert lett, már száz legényt foglalkoztatott. Nála dolgozott Felix Paur müncheni építész (1832-1927) és unokatestvére Hild Károly is. 1836-ban a Bécsi Akadémia Pollack Mihállyal (1773-1855) együtt felvette rendes tagjai közé. Az 1838-as nagy dunai árvíz okozta károk helyreállításánál szerepe tovább nőtt. (1838-ban 457, 1839-ben 397, 1840-ben 174, 1841-ben 131 tervet adtak be az árvízkárok utáni újjáépítésekre. Újabb 12 építőmestert is foglalkoztattak a céhek külön engedélyével. Korai épületei még földszintesek.)

1842-ban a város díszpolgárává választották. Magyar sors: Az építőmester jogot 1843-ben, 54 évesen egy városnyi általa tervezett épülettel a háta mögött kapta meg. Mindig új ismeretekre vágyott.Még 1845-ben is tett tanulmányutat Németországban. Végül 1854-ben kimagasló tevékenységéért kinevezték „Pest város architektor-építészé”-vé.

A méltó elismerés sokáig nem tartott. 1861-ben megvonták az 1854-től a várostól kapott 1000 Ft-os fizetését. Magánélete rosszul alakult, felesége Carolina Ritter elhalálozott. Fia, Rafael lovassági kapitány kifizetetlen váltóit, tetemes adósságát át kellett vállalnia. 53 ezer Ft értékben csődpert indítottak ellene. Anyagi helyzete megrendült. ferenchalmi villáját kénytelen volt eladni, és egyre olcsóbb lakásokat bérelt. A csődeljárás alatt 1856-tól laktak a Béla u. 3-ban (Vigyázó F.u.4.), a Király u.78-ban (1858). Rokona, Karl Hild által kibocsátott kifizetetlen váltók (25.620 Ft) is rá maradtak. Kőfaragó mesterének, a pilisborosjenői Joseph Kellendorfernek is nehézségek árán tudott fizetni.

Végül szegényen és elfeledve halt meg 78 évesen az Arany János utca 14. sz. házban (akkor ez volt a Lipótváros Főutcája). Haláláról a Fővárosi Lapok-ban egyetlen sorral emlékeztek meg: „Hild József ismeretes pesti építész tegnapelőtt 79 éves korában meghalt.” Még a könyvtárát is elárverezték. (269 tételből állt 900 Ft értékben. Voltak benne Goethe, Schiller, Rousseau, Voltaire kötetek és számos építészeti szakkönyv, köztük 5 db G. Semper könyvés Palladio munkák.)

Polgári épületei: Sosem volt hazánknak építésze, aki közelítőleg annyi megvalósult épülettervet készített volna, mint Hild József. Európai méretekben is hatalmas három bazilikánk építésében évtizedekig dolgozott, az egri bazilika teljes mértékben az ő nevéhez fűződik. A világi építészetben játszott szerepe azonban még jelentősebb. Legalább 900 tervet adott be, nagyrészt 2-3 emeletes épületekre főleg a pesti Belvárosban. (Összehasonlításul: Pest-Budának a reformkorban kb. 5000 épülete volt. Belváros 695, Lipótváros 385, Terézváros 1679, Józsefváros 1166, Ferencváros 506.) Mások munkáitól jellemzően eltérő bérháztípusa, ma is meghatározó a belvárosi házak között. Klasszicizmusa, sok szakíró szerint Pollack Mihályénál „ember-közelibb” volt. A szabadságharc utáni épületeinél, főleg az 1860-as évektől, már a romantika, majd a historizmus ízlésvilága is megjelenik.

A pesti Duna-part épületegyütteseA pesti Duna part épületegyüttese: Hild József a klasszicista Pest meghatározó építésze.József nádor írta egy 19. sz. eleji jelentésében: „Pest-Buda a Monarchia legszebb városává lesz”.Európa szerte híressé lett a pesti Duna part, a Kirakodó térrel, Hild 1820-40 között épült klasszicista fehér házaival. Az egykori külföldi utazók (Christian Andersen, John Paget, Julia Pardoe) elragadtatással írtak róla útinaplóikban. Hild József Duna parti házai sajnos az 1849-es Hentzi féle bombázásokat, és azt követő tűzvészeket nem mind élték túl. Sajnos a páratlan látvány a történelmi viharoknak áldozatul esett. Mára a Feldunasoron a régi paloták helyén közintézmények és szecessziós szálloda állnak. A klasszicista Duna part látványát már csak a korabeli művészeti alkotásokról (pl. Rudolf Alt vedutáiról, C.P. Vasquez gróf térképeinek szelvényeiről és Ludwig Rochbock metszetein) csodálhatjuk.

Sok fontos terünket szinte csak Hild épületei állták körül. A dunaparti Széchenyi téren (régen Kirakódó tér) kívül Hild-épületek határozták meg aJózsef nádor tér (egykor Só tér) arculatát. Házai közül a 8. sz. gróf Almássy Józsefnek, a 10. sz. gróf Cziráki Józsefnek, a 11. sz. Sacelláry Demeternek a 12. sz. Kéhrer Ferencnek épült, míg az 1. sz. alatti Gross-ház 1824-ben épült. E házban volt a híres” Blumenstöckl” kocsma, ahol Hild József is szívesen időzött. A Vörösmarty téren (egykor Színház tér) az 5. sz. Grabovszky Konstantin, a 6. sz. Lyka Anasztáz háza.

Lakóépületei általában mind a négy oldalról körbeépített, négyzetes alaprajzú telkeken álltak. Bejáratainál és az emeleteken szeretett oszlopsorokat felállítani, a kapuk aljai dongaboltozatos, kazettásak voltak, melyekhez henger alakú lépcsőházak társultak. Nagy ablakokat, világos márvány lépcsőházakat épített. Az ablakokat nem kőkeretezte, a földszinteken félkörívesek voltak. Az udvar és a lépcsőházak kialakításában megfigyelhető Andreas Palladio (1508-1580) hatása. Házainak jellemzői az egyenletes, nyugodt tagolás, kevés dísz, a vízszintes elemek kiemelése. A homlokzat egyszerű, legtöbbször csak a középrizalitot hangsúlyozta.

Belvárosban: a Kirakódó piactéren (Széchenyi tér) a Lloyd-palota, (1827, Kereskedő Pitvar,1851-től Lloyd) térre néző nagytermével, benne oszlopsorral, üvegfalas erkélyével Pest legszebb hangversenyterme volt). Hild látványos és jól használható épületet tervezett. A Nemzeti Kaszinó is ide költözött. A Diana-fürdő, 1822, udvarán Diana szoborral (Pfeiffer Ignác működtette Duna vízzel, amit felmelegítettek. Utódja, Alpár Ignác eklektikus épülete ma a Belügyminisztérium. Az Európa Szállót, 1850, a helyén álló két épület összevonásával alakította ki (Ullmann és a Wieser-házak 1853, melyeket előzőleg Ő tervezett. Az Ullman-ház díszterme a „kék bálterem” legszebb hazai klasszicista bálterem volt Pesten.). 12 évig (1836-48) lakott itt Széchenyi István gróf is. Az 1867-es Kiegyezés ünnepekor a külföldi uralkodóházak tagjai és hazai főrendek szálltak itt meg. (A városegyesítéskor 1873-ban a Walesi herceg, VII.Edward is bálozott benne.) Nákó-palota lebegő lépcsőfokokkal, 1827-29, gazdag kultúrtörténeti emlékekkel. Mindezek lebontva. Itt volt Barabás Miklós műterme, ahol Széchenyi képét is megfestette. Clark Ádám (1811-1866) szüleinek írt levelében említi, hogy Pest legmonumentálisabb épültében van a szállása. Valaha a déli szomszédja volt a Libasinszky-ház, 1826, később a Szász-Koburg hercegi család vásárolta meg, és Hauszmann Alajos 1874-ben alakította át főúri palotává. Helyükön ma a Gresham Biztosító szecessziós palotája (Négy Évszak Hotel) áll. Tänzer-ház, 1836-37, az MTA mellett, a megrendelő ácsmester klasszicista háza egykor a Dunára nézett. Ma is megtekinthetjük az utolsó fennmaradt Duna sori timpanonos, oszlopos, hatalmas palotát, belső részében átalakítások történtek. (Akadémia/Arany J.utca sarkán.) Az Angol Királynő Szálló, 1834, a „Kiegyezés Háza”a Nagyhíd u-ban. Itt lakott hosszú évekig Deák Ferenc is (emléktáblával jelölve). Helyén a Deák F. utcában modern épület áll.

Petőfi utca 3. a Károlyi-Trattner-ház, 1832, (ahol az MTA a székháza 1864-es elkészültéig, bérelt helyiségeket) fakockás burkolatának maradékán máig is járhatunk az átjáró házban. Október 6-a utcai Derra-ház, 1838, (József A.u. sarokház, Derra Naum görög textilkereskedő leányát, Katalint vette el Sina Simon báró) és a 7. sz. 1833-ban épült Marczibányi Mártonnak. A Magyar Földhitel Intézetnek 1867-től Wieser Ferenc, majd Diescher József alakította át, ma az MTA használatában van. A földszinten dór oszloprend van a 3 hajós főbejáratnál, és kazettás szegmensdonga boltozat. Az I. em. árkádos, a III. emeleten, vasoszlopokon nyugvó folyosók vannak. Az I. em. reprezentatív teremsorral, freskóval, házi kápolnával rendelkezik, a kis szalonban Psziché elrablása freskóval.

Az árvíz után (1840) épült a Nádor u. 5. alatt a Tigris Fogadó (Demjén-ház) melyben Kossuth Lajos is megszállt. A 18. sz. alatti Ullmann Móric-ház 1853-ban, a Váci u. 9. alatti Hét választófejedelem-ház 1840-ben épült. (Sok történelmi esemény helyszíne. A gyermek Liszt Ferenc is fellépett itt.). Az 1845-46-ben Deák Ferenc u. 21. alatti házban alapította meg 1846-banPest első festőiskoláját Marastoni Jakab. Nála kezdték karrierjüket Zichy Mihály és Lotz Károly festők is. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületét, az egykori Harmincad hivatal helyén, (ma Gerbaud cukrászda a Vörösmarty téren) emelte, ma átépítve láthatjuk. 1842-ben Hild áttervezte kétemeletesre a régi Városházát, felül körbe szobrokkal. (A régi Erzsébet-híd építése miatt bontották le.) A pesti lipótvárosi plébánia templomot (Bazilika) 1845-ben még klasszicista stílusban kezdte tervezni, görögkereszt alaprajzzal, négy toronnyal és kupolával. 1851-től építik, de Hild 1867-es halála miatt bejezése Ybl Miklósra, (1814-1891) belső berendezése pedig Kauser Józsefre maradt. Ybl már felhasználta a historizmus (neoreneszánsz elemek) gazdag formakincsét. 1905-re fejezték be. (Kupolája 1868. január 22-én beomlott. Ybl a törmelék anyag egy részét a ferencvárosi templom kis teraszához használta fel.) Csak az altemplomot tekinthetjük Hild szellemében megmaradt térkompoziciónak. Hild a tervezésért és a végzett munkájáért sem kapott fizetést.

Hild épület a híres Reáltanoda (1855-57), ahol számtalan építészünk is kezdett, ma Eötvös József Gimnázium. (Dór pilaszterekkel tagolt előtér, földszinten szegmensíves boltozatos folyosók, emeleten poroszsüveg boltozatok, dongabontozatos tantermek, kosáríves pince.) Itt volt székháza a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek 1872-től.

További Hild lakóházak: Váci u. 4. (Bene Ferencnek), Zrínyi utca 4. (Karczag Benjáminnak), 9. (Fabinyi Jánosnak), Mérleg u.11. (Szapáryné gróf Csáky Juliannának). Jellegzetes Hildes belsővel: patkóíves lépcsőház, húzott kő lépcsőfokok, íves kő konzolokon függőfolyosók pálcatagos kovácsoltvas korlátokkal stb. Az Október 6. utca 3. sz. átjáró ház (gr. Almássy Józsefnek), a 19. sz. 1844-ben épült Boskovitz-házban később Feszl Frigyes a Légrády testvéreknek nyomdát alakított ki. Zrínyi u. 18. (Bajzát-ház), Nádor u. 12. (Döring-ház), 30. (Forinyák-ház), József Attila u. 3. 1825, Legrand József kávésé lett. Nála szállt meg 1842 telén Christian Andersen a nagy meseköltő. Arany János u. 34-es belső udvaros nagyméretű házat Appiano József bankárnak tervezte 1836-ban. (Podmaniczky Frigyes is lakott benne.) Hild-ház volt az Arany J. u. 14. is. Utolsó lakása ebben volt, ő építette 1844-ben Schuller Károlynak. Ma szecessziós banképület. A szemben lévő Arany J. u. 13./Nádor u. 19. felújított 3 emeletes házat 1861-ben tervezte Schossberger Simon Vilmosnak. Az épület homlokzata romantikus, öntöttvas erkélyekkel, klasszicista belső udvarral, lebegő lépcsőkarokkal, legfelső szinten öntöttvas korlátos folyosókkal.

A Császár fürdő (1842, a budai Duna-parton) oszlopos gyógyudvara a klasszicista építészet egyik legharmonikusabb alkotása. Még 1803-ban Marczibányi István az Irgalmas barátoknak ajándékozta kórházuk fenntartására. Hild a régi kupolás török fürdőt is belefoglalta az újba. Hunfalvy János írta 1859-ban:”egymás fölé rakott oszlopfolyosói, melyek a mélyebben fekvő tágas udvart tojásdad alakban környezik, kellemes benyomást tesznek”.

A Terézvárosbana Király utca 26. (1840) Jálics Ferenc bornagykereskedő házának hatalmas pincéjében több száz akó bort tárolhattak. A „Jális” bor Európa-szerte, sőt a tengeren túl is márkanév volt. Hild a pince építésénél, mint nagyvállalkozó mesterember vett részt. (VAM. Design Center). Melchior György pallérnak, akivel munkakapcsolatban is állt, a Jókai u. 4./Ó u.51. sz. alatt 1860-ban emelt bérházat.

A spanyol származású Valero-testvérek selyemgyára a Kürt utcában, a palladianizmus jegyeit mutatta. Lebontás után a gyár átköltözött a Honvéd utcába, ahol Hild tervezte az új hatalmas klasszicista gyárépületet is. Ma védettség alatt áll. Az Erzsébet Kórházat 1856-ban emelte a Rózsák terén, (helyén Czigler Győző újabb épülete van).

A Józsefvárosban a régi Kerepesi úton (Rákóczi út) 13. sz. házat Hirschmüller Józsefnek építette1837-ben. Itt született Lechner Ödön építészünk (1845-1914), és itt laktak Doppler Ferenc és Károly zenészek, valamint Hubay (Huber) Jenő hegedűművész és zeneszerző. A 15. sz. Mattyasovszky Jánosnak készült 1839-ben. Ma Szlovák Intézet.

A Ferencvárosban: Kálvin téri ref. templom oszlopos timpanonja, és oldalkarzata (itt az árvízkárok jelentősek voltak). Hild tervezte 1845-ben az Üllői út (49-51) Ferenc krt. sarkán a Mária Terézia gyalogsági laktanyát. Kivitelezője Kasselik Ferenc pesti építőmester. 1848-ra készült el, csaknem 500 ezer forintba került. A hatalmas épületnek egy nagy középső (árkádsoros) és két szélső kisebb udvara van. Az Üllői úton a Széchenyi javaslatára felépített Köztelek (1846-50) háromemeletes tömb, oszlopsorral körülvett udvara a város legszebb tér megoldásával rendelkezett. Kasselik Ferenc volt az építőmester. Itt alakult meg a Magyar Mérnök Egylet 1867. május 20-án. Első elnöke Hollán Ernő, alelnöke Ybl Miklós. Azóta, mint sok más házát többször, méltatlanul átépítették. Hild-ház volt (1847) a Ráday utca 11-13, melyet Wieser Ferenc 1861-ben romantikus stílusban átépített a Tarczalots családnak.

Zuglóban a Hermina úti kápolna (1843-54) külső megjelenésén már a gótizáló-romantikát fedezhetjük fel, felszentelése csak 1856-ban történt. Itt a Városligetben alakította át 1842-ben Oláh Elek házát Bartl János vendéglős nyári nyaralójának, ahová még Liszt Ferenc is kijárt pihenni. Ma a Bethesda Gyermekkórház része. Emléktábla jelöli. (Bartl bérelte az 1830-as években az Angol Királynő Szállodát is.)

Deák téri ev. templom főhomlokzata (építését 1797-ben Krausz M. kezdte, Pollack M. folytatta), befejezés 1856-ban Hildé). 1867-ben Gottgéb A. átalakította. Tetőszerkezetének megerősítése miatt tornyát 1875-ben bontották le.

Hűvösvölgyi villák: Csendilla, (Budakeszi u. 73), a Hild-villát 1844, a Budakeszi u. 38. sz. alatt saját magának építette 55 éves korában, ennek tervei (4 korinthoszi oszlopon nyugvó gerendázat és timpanon) a többi villára is hatással volt. A Diana u. 17. még áll. A Fácános vendégház dór oszlopsorával elpusztult.

Hild néhány vidéki épülete:Bár Hild József Pest-Buda meghatározó építésze, szerepe vidéken is ugyanolyan fontos. Esztergomban Ő fejezte be a hatalmas klasszicista Bazilika építését. (1822-ben kezdte Kühnel Pál, majd tíz év múlva Packh János folytatta, halála után kapta 1838-46-ig Hild József a megbízatást. 1856-ban szentelték fel. A hatalmas méretek szerkezeti újításokat tettek szükségessé. A kettős kupola külső héjazatot tartó része már 1840-ben íves vasszerkezetből épült. Kiemelkedő itteni munkái a Bibliotéka (1853), a Takarékpénztár (1860-62), a Papnevelő intézet (1861-65) épülete. Ezeknél Prokopp János (1825-1894) fiatal építésztársa is közreműködött.

Hild munkája Cegléden a görögkereszt alaprajzú ref. templom (1834) és az Alföld katedrálisaként ismert kunhegyesi ref. templom (1839). Templomai állnak még Baján a Kálvária kápolna, a szilvásváradi kerek ref. templom 1836. Az egri székesegyháza a legegyénibb (1831-37) monumentális alkotása (oszlopos, timpanonos palládiános kivitel). Pyrker János László egri érsek (1772-1847) megbízója írta róla: ”Én – Palladio óta az új idők első építő mesterének tartom őt, mert különleges szépérzékkel megáldottan nem tud mást, mint szépet alkotni.”

Kastélyai közül kiemelem: a csákvári (Esterházy), a gyömrői (Teleki), a bajnai (Sándor-Metternich kastély, ami klasszicista, határozott tömegű, középső portikusszal épült, hasonlóan a többiekhez), lovasberényi Cziráky-kastély. Palladio hatása, a kastélyok és villák tájbeli elhelyezésénél is jelentkeznek.

Hidvégi Violetta főlevéltáros közlése szerint „gyűjteményükben 1808-1860 közötti időszakból 708 tervcsomagot őriznek, amelyek a nagy építész keze nyomát viselik.” Ezen kívül a BTM Kiscelli Múzeumában is találunk terveket.

Mivel sírja (XXV. parcella 7.sor, 10.) a Fiumei úti temetőben a többszöri átköltöztetés miatt nem található, javasolom emlékkő felállítását, és méltó lenne utolsó lakásának házfalára (Arany J. u. 14.) emléktáblát elhelyezni.

A Belvárosban a kicsi Hild tér őrzi a család nevét. Hild József kőnyomatos fél alakos képét Franz Eybl-től ismerjük.

Henszlmann Imre művészettörténész (1813-1888) írta egy helyen: „Az, hogy Pest jelenleg Európa legszebb városai közé tartozik, egyedül csak Hildnek, a mi pompás építészünk arányérzékének köszönhető.”

(Helyreigazítás: Megköszönöm Dr. Del Medico Imre kedves észrevételét előző cikkemhez az Astoria történetéről. Károlyiék nem 1945-ben, hanem 1946-ban tértek haza.)

Összeállította dr. Horváth Péterné