Barion Pixel
Press "Enter" to skip to content

A szecesszió világnapja a Nádor teremben

A június 10-én, Lechner Ödön és Antoni Gaudí halálának napján tartják a magyar kezdeményezésű, Szecesszió Világnapját. Számos város és helyszín csatlakozott, illetve csatlakozik a rendezvénysorozathoz, melyek közül többen a “Szecessziós formák, elemek, dekorációk” címmel meghirdetett konferencián vettünk részt Budapesten a Nádor Teremben.

A meghívón nem tüntették fel a Nádor Terem címét, de nem volt nehéz rájönni a web-en, hogy a Vakok Intézetébe kell menni az érdeklődőknek. Szégyen ide vagy oda, nem csak e sorok írója volt meglepve a látványon, amely a konferencia résztvevőit fogadta. Az eredetileg talán kápolnának készült magas, karzatos helyiségben találjuk Magyarország legnagyobb összefüggő, színes ólomüveg kompozícióját, melyet Róth Miksa tanítványa, Zsellér Imre készített 1930-ban.

Nádor Terem egyébként koncertjeiről híres, melyekre többnyire este kerül sor, így sokan a további kísérleteket tesznek, hogy azzal a lenyűgöző látvánnyal találkozzanak, melyben nekünk ezen a délelőttön részünk volt.

A megjelenteket a Göllesz Zoltán, a terem híres, elhivatott menedzsere köszöntötte, aki egyben az első előadást is tartotta Baumgarten Sándor budapesti épületeiről, többek között arról, amelyben az előadás zajlott. A prezentációban használt, fejlesztés alatt álló, interaktív térképpel jó lenne találkozni a jövőben!

Oszkó Ágnes Ivett, Baumhorn Lipót temesvári épületeiről tartott előadást. A historizáló szecesszió szép századfordulós épületei kerültek bemutatásra, többek között a Temes-Béga Vízszabályozó Társulat palotája, a Merkúr-palota és a Lloyd Tőzsdepalota.

Bodó Péter, Borsos József korai, főleg hódmezővárosi épületeiről beszélt. Természetesen nem maradt ki az építész debreceni munkásságának fényképekkel illusztrált bemutatása sem.

A szünet után került sor Beöthy Mária, Árkay Aladár villaépítészetéről szóló, rendkívül érdekes előadására. Az előadó különös gondot fordított arra, hogy jelezze azokat a hatásokat, melyek eredőjeként alakult ki Árkay művészete. Ennek megfelelően szó volt az Arts and Crafts mozgalomról, Frank Lloyd Wright préri stílusáról, a középkori várépítészetre utaló finn nemzeti romantikáról, az angol kertvárosok építészetéről, végül a magyar népművészet motívumairól és a megújult magyar nemzeti szecesszióról.

E sorok írója a Ráth György utcában nőtt fel, és a Csemegi utcai iskolába menet gyakran megcsodálta a különleges formájú, a többitől meglehetősen különböző épületet. Úgy látszik, hatvan évet kellett várni arra, hogy kiderüljön, ezek az Árkay által tervezett, Bírák és ügyészek telepéhez tartozó épületek. Az előadás teljes anyagát Beöthy Mária reményünk szerint hamarosan a weboldalunk rendelkezésére bocsájtja, hogy teljes terjedelmében közölhessük, hogy végleg képbe kerüljünk e témában.

A konferencia második blokkját Bolla Zoltán művészettörténésznek, a magyar szecesszió franciaudvaros házairól szóló, igen kimerítően részletes előadása zárta.

Sajnos néhányunknak eddig tartott a konferencia, a további, kicsit elhúzódó előadásokon nem tudtunk részt venni. Néhány fényképpel búcsúzunk, és felhívjuk a figyelmet a Szecesszió Világnapja további eseményeire, melyekről ide kattintva tájékozódhatnak.

A fenti képek egy kicsit rendesebb táblázatba rendezve itt láthatók.

Be First to Comment

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .