Átfogó helyzetkép a MÁV Telepről

A MÁV Telep történeti, művészettörténeti értékei Magyarországon

A MÁV lakótelep a társadalom egy meghatározott hivatású csoportjának, a vasutasoknak sajátosan szerkesztett élettere, lakóhelye a 20. század elejéről. A speciálisan strukturált és felépített hivatás szerinti szerveződés magas szinten megfogalmazott építészeti struktúrát volt képes létrehozni a lakóhely vonatkozásában is, ami a maga nemében sajátos példája az emberek egy csoportja és lakóhelye kapcsolatának (lásd még a bányászkolóniák településképének megformálását). A közösség viszonylagos zártsága a település szövetében egyfajta zárványt alkotott, és ez a településképben a mai napig érvényre jut. E zárvány, mag, noha a fejlődésétől idegen beavatkozással metszették át (M3), teljes értékűként reprezentálja a vasút intézményrendszerének egy különleges szegmensét.

A máig szinte érintetlenül fennmaradt beépítési struktúra hitelesen tükrözi az egykor a MÁV alkalmazásában álló tervezői gárda felkészültségét és teljesítményét a kialakított
település- és telekszerkezet vonatkozásában. A struktúrához választott szecessziós stílus a modernség jegyét kölcsönözte az együttesnek.

A ma látható MÁV lakótelep rácsos utcahálózat szerint szervezett épületegyüttese 41 ingatlanon, MÁV típustervek szerint, szecessziós stílusban a XX. szd. elején épült 47 épületből áll, szinte érintetlenül fennmaradt speciális zöldfelületi struktúrával.

Az Ősrákosi Református templom 1939-44 között épült a MÁV telepen népies stílusban, Csaba Rezső alkotása.

Budapest esetében következő műemléki jelentőségű területek találhatóak:

a Világörökségi védelem alatt álló terület
a Margitsziget
a Svábhegy
a Wekerle telep
Ganz tisztviselőtelep
MÁV Telep: a listára vétel eljárása folyamatban van. Az előkészítő tanulmányt a Lechner Lajos Tudásközpont készítette 2014 márciusában.

Részletek a tanulmányból:

„A legfontosabb feladat a telek-anomáliák megszüntetése a tulajdonviszonyok tisztázásával, valamint a megfelelő területi besorolás meghatározása, és a megfelelő kerületi szabályozási terv kidolgozása. A terület beillesztendő Budapest integrált városfejlesztési tervébe, biztosítva ezzel a megfelelő pályázati feltételeket mind országos, mind EU-s szinten.….”

„….A védelem célja a település- és telekszerkezet, a történelmileg kialakult telekhasználat lenyomatának megóvása, az épületek értékőrző helyreállításának biztosítása az érvényes épületenergetikai szabályok és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével. A műemléki védelemnek köszönhetően javulnak a pályáztatás esélyei, hatékonyabban lehet megakadályozni az értékek további pusztulását, a bontásokat és a spekulatív beépítéseket. Az érték- és környezetvédelmi szempontok összehangolhatók a modern igényeket
kielégítő műszaki elvárásokkal. Egy ennek érdekében indított civil projekt keretében műemléki és energetikai szakemberek hangolhatják össze a különböző elvárásokat,
javaslatokat téve többek között a nyílászárók elhelyezésének módozataira, a homlokzatok hőszigetelésére, a tetőtér beépítésének megoldásaira, az épületgépészeti berendezésekre és a megújuló energiaforrások alkalmazására….”

„A terület túlnyomó része magántulajdonban van, ami minden területfejlesztésnél figyelembe veendő. A tulajdonviszonyok megoszlását mind a KASIB Tervezőiroda által a besoroláshoz elkészített 2009-es tanulmány, mind a Nirmana Építésziroda által készített rehabilitációs terv tartalmazza….”

(292/2009. (IV.29.) ök. számú h a t á r o z a t

A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, készítessen tanulmánytervet, amely figyelembe veszi az ombudsmani véleményt és a lakossági igényeket, a MÁV telep
tényleges beépítési adottságait, és ez alapján határozza meg a lehetséges övezetet.
Felelős: polgármester
Határidő:
a/ a hatástanulmány készítésére megbízás kiadása: 2009. május 8.
b/ a hatástanulmány elkészítése: 2009. június 15.
c/ a KSZT beterjesztése a Fővárosi Kgy. döntését követő 1 hónap
(Jogszabályi hivatkozás: 46/1998. (X.15.) Főv.Kgy.r (FSZKT) 2. § (1) bek. és a 48/1998. (X.15.) Főv. Kgy. r. 5. § (1) bek.)
(Szavazati arány: 27 igen szavazat, egyhangú)

Kiegészítés:

A MÁV Telep az 54/1993. (1994.II.1.) K.gy. rendelet alapján, mint épületegyüttes helyi védelem alatt áll, mely szerint „védett épületegyüttesek azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek vagy az épített és természetes környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó.”

Telek anomáliák:
Földhivatali állásfoglalás:

„A T-36212 számú változási vázrajz készült 1989-ben, vizsgálatra benyújtva 1990-ben, átvezetve 1991-ben, a privatizáció kezdetének évében. A jelenlegi jogi állapotot a Budapesti Műszaki Egyetem által a MÁV részére 1987-ben készített, és soha meg nem valósított Tervrajza alakította ki, az átvezetés évében ezzel egyidejűleg megkezdett privatizáció földhivatali térképein viszont ez jelenik meg.”

A tulajdonosok telkeiket, mint azt az Adás – vételi szerződések is bizonyítják „megtekintett állapotban, úgy ahogy az áll” vették meg, anélkül, hogy a hibás térképszelvényekről tudtak volna. Az Alapító Okiratok készítői (MÁV, Palota Holding, Unicent) sem észlelték a telekhatár problémáit, és nem hívták fel a figyelmét a tulajdonosoknak az anomáliákra. A megalakult Társasházak közös képviseletét ellátó Palota Holding/ UNICENT sem vette észre.

Az 1989/99-es KSZT 1.1.4. Jelenlegi területfelhasználás fejezete így fogalmaz:
„A területhasználat az Épületvizsgálat és a Jelenlegi területfelhasználás című rajzon látható módon nem felel meg a jogi telekhatároknak.” A Wesselényi utcai M3-as túloldalán található 3 épület nyilvántartása egészen extrém: Az épületek a MÁV tulajdonában állnak, míg a „kertek” a Fővárosi Önkormányzat kis részben a XV. Kerületi Önkormányzat tulajdonában vannak.

Mindennapi problémáink:

A MÁV Telep Budapesten, Magyarország fővárosában, Európában található, annak minden gondjával, bajával. Ez gyűrűzik be mindennapjainkba, ezt érezzük (háborús) félelmeinkben, a politikai zűrzavarokban, megélhetési gondjainkban.

A világot oly nagyon sújtó globalizáció – demoralizáló hatásaival, egy általános európai gazdasági fellendülés hiánya.

Hiányzik fiataljainknak a biztos munkahely, a megfelelő fizetések, az idősebbeknek a megélhetést megengedő nyugdíj, mindnyájunknak az általános létbizonytalanság depressziós állapotából való kilábalás.

Aktuális kérdések, információk:

Mikor készül megfelelő szabályozási terv a megfelelő övezeti besorolással, tisztázott tulajdoni viszonyokkal és a telek anomáliák megszüntetésével? „Addig” mi a teendő?
2015-MÁRCIUS 5-én hatályba lépett az UNIÓS- TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT, melynek előírásai kötelezőek. Várjuk ezzel kapcsolatos javaslataikat, állásfoglalásukat.
A volt kertészet területére a területhasználati engedély meddig érvényes? Meddig kell még a környezetben élőknek elszenvednie a zaj- és porszennyezettség megemelkedésével járó mindennapi problémákat? (Az éjjel is hangosan dolgozó gépektől nem lehet aludni, stb.)
Van-e új fejlemény a Wesselényi utcai Főtáv fektetés és csatorna felújítás kapcsán?
Az elöregedett és egyre több anyagi kárt okozó víz- és csatornahálózat problematikáját hogyan lehetne orvosolni?
Kérjük, erősítsék meg a lakossági bejelentések kapcsán tett ígéretet, hogy a még fel nem újított úthálózat rövidesen felújításra kerül.
A kerület környezetvédelmi koncepciójába hogyan illeszkedik a MÁV Telep? Lehetséges például a volt kertészet területén a további hasznosításig energia erdő telepítése az elburjánzó bálványfák helyett?

Budapest, 2015-03-11.

Arlett Annamária
MÁV Telep Baráti Köre Egyesület
elnök