Múzeumkert, növényállapot | Budapesti Városvédő Egyesület
Oldal kiválasztása

A Nemzeti Múzeum dísztermében tájékoztatták az érdeklődőket a Múzeumkert növényzetének állapotáról a felmérést végző szakemberek. Egervári Krisztián kertészmérnök, faápoló az eredmények ismertetése előtt – szemléletformálási szándékkal – néhány gondolatot megosztott a jelenlevőkkel a növények ültetése, ápolása, pótlása vonatkozásában. Beszélt a növények életciklusáról, melyek a kezdeti gyors növekedési szakasz, a felnőttkori lassú növekedési szakasz és az öregedésből adódó betegségekre, környezeti hatásokra érzékeny szakasz. A legfontosabb természetesen a maximális díszítő és biológiai értékkel rendelkező felnőttkori időszak. A tápanyagok, a víz, a levegő és a fény (tér) biztosítása teszi lehetővé ennek a meghosszabbítását.  A városi terek jellemzően nem nőnek, csökkennek, ezért fontos már az ültetés pillanatában a megfelelő térről (20-50 év távlatában) gondoskodni. Sokan nem számítanak arra, hogy mekkora lesz egy fa a kifejlett korában. Megfelelően, felelősséggel tervezett telepítés híján, túlnövekedés esetén a fa szempontjából csak rossz és rossz között lehet választani, ekkor jön a motorfűrész. A fa ápolása – ezzel együtt – a súlyos csonkolás, a kivágás elkerülése érdekében történik. Fontos, hogy a fák korrekciója, metszése időben történjen.

dsc00914_stdA Múzeumkert túlzsúfolt, fái – a többi parkhoz hasonlóan – elöregedettek, megfáradtak. A végszámok (a kivágandó fák darabszáma) az előzetesen vártakhoz képest mégis kedvezőbbek lettek.  A vizsgálatokat szemrevételezéssel és műszeres méréssel végezték. Ez utóbbiról az előadás alatt bemutattak egy videót, illetve mi is foglalkoztunk vele.

Vizsgálták a fák elhelyezkedését, növekedési jellemzőit, ápoltságukat, életképességüket, értékességüket (a Radó Dezső által kidolgozott módszerrel). A fák értéke városi környezetben kicsit más, hiszen pl. a pormegkötő, klímajavító, zajcsökkentő képességük itt különösen fontos. Ezek elsősorban a biológiailag aktív lombkorona méretétől függenek. A korona méretét nem mindig célszerű csökkenteni a fa megtartása érdekében mert a lényeget veszítjük el. A lombkorona bizonyos méret alá csökkentése után inkább a pótlás a jó megoldás.

Fontos szempont a veszélytelenítés, a biztonság megteremtése a városi parkokban. Egy fát addig szabad megtartani, ameddig nem jelent veszélyt. Ez a szempont a többit felülírja. Végül több jó és rossz példát mutatott az előadó. A vizsgálati eredményeket táblázatba foglalták, mely elérhető a Múzeum honlapján, vagy ide kattintva a FAKOPP műszeres vizsgálat eredményeit tanulmányozhatják, illetve itt olvasható a fásszárú növények felmérésének részletes ismertetése. (A hivatalos sajtóanyagot ide kattintva olvashatják.)

dsc00917_stddsc00918_stdAzt, hogy mely fákat javasolták kivágásra és miért, azt a mellékelt táblázat tartalmazza. Összességében a fák 20%-át fogják kivágni a fenti vizsgálatok, okok miatt.

Nem szabad elfelejtkezni a fák ápolásáról, melyet a javaslat szintén tartalmaz. Ezt a munkát a FŐKERT Zrt. végezi el várhatóan januártól.

Tovább folyik a kert történetének kutatása Debreczeni-Droppán Béla és Alföldy Gábor közreműködésével.

Lezajlott a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázat, melynek első díjasa a TÉR-TEAM Kft. lett (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra).

Végül Varga Benedek főigazgató mondott köszönetet a vizsgálatok elkészítőinek, a közreműködőknek, megelégedetten nyugtázva, hogy a 2008-as felméréshez képest kevésbé szomorú a helyzet.

Lejegyezte J.A.

A fényképeket Müller Évának köszönjük, akinek az eseményről készített teljes fotógalériáját ide kattintva tekinthetik meg.

Videó a tájékoztatóról:

Galéria: