Oldal kiválasztása

Mátyás király, Hunyadi (1443. február 23. Kolozsvár, és 1490. április 6. Bécs) magyar király, uralkodott 1458-90-ig. Vitéz János irányításával humanista nevelésben részesült. Udvarát a reneszánsz műveltség egyik európai központjává tette.1464 folyamán létrehozta a Corvinákat tartalmazó könyvtárát. A könyvtár 2500 főleg kézzel írott kötetet tartalmazott. A hiteles Corvinák száma 216 volt. A gyűjtemény a török hódoltság idején az egész világban szétszóródott, mintegy 50 könyvtárban fellelhetőek. A magyarországi könyvtárak 53 db -ot őriznek, ebből 32 könyvet a Széchényi Könyvtárban.

Mátyás Itáliai építészekkel átépíttette, és szobrokkal díszíttette a budai és a visegrádi palotáját. Pozsonyban egyetem alapítását kezdeményezte, Budán csillagvizsgálót alapított. A székesfehérvári bazilikában temették el. Galeotto Marzió: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyve 1487-ben jelent meg. Uralkodása idején gyakran mondták: „Szerte Európának három a kincse: Velence a vízen, Firenze a síkon, Buda a hegyen” Mátyás halálával véget ért Buda fénykora.

Emlékére a fővárosban is sok szobrot állított a hálás utókor.

A Várnegyedet díszíti Mátyás kútja, ami Stróbl Alajos alkotása. 1904-ben helyezték el az egykori Zsigmond kápolna hátsó falára. A szobor egyszerű vadászként ábrázolta az ország kiemelkedő képességű, humanista uralkodóját. Ha nézzük, egy udvari vadászat jelenetében gyönyörködhetünk. A király lábánál hatalmas elejtett szarvasbika hever, körülvéve kutyáival. A kút jobb oldalán Szép Ilonka ül, másik oldalán Galeotto Marzio, a XV.sz. híres udvari költője és könyvtárosa, vadászsólyommal, lábánál figyelő kutyájával. Nyáron fentről vízcsobogás teszi hangulatossá az alkotást.

A bautzeni Mátyás-emlék másolata, a dominikánus szerzetesek Szent Miklós egykori temploma és kolostorának, (a jelenlegi Hilton Szálló) zömök templomtornya falán emelkedik, 9 m magas. Gazdagon díszített reneszánsz műemlék. Az eredetit 1486-ban Hans Olmützer készítette a szászországi Bautzen városnak. Két lebegő angyal tart koronát Mátyás feje fölé, akit életnagyságú, ülő alakban örökített meg. A felső párkányon Mathias Rex, az alsón az évszám olvasható. A szárnymezőkben országok címereit látjuk. A másolatot 1930-ban Lux Kálmán tervei szerint állíttatta a főváros.

A Hősök terén az északi oszlopcsarnok szárnyán az Árpád-házi és Anjou királyok között áll Mátyás király. 1905-ben alkotta Zala György. A király jobb lábával előre lép, és kardjára támaszkodik Az alatta lévő dombormű is tőle van, Mátyást tudósai körében ábrázolja.

Rákóczi út 19., a ház sarkánál Mátyás király monumentális teljes alakos szobrát, Mayer Ede alkotását láthatjuk, ha feltekintünk a Szentkirályi u. sarkánál álló épületre. A mester akadémikus képzettségű, neoreneszánsz ízlésű, de már a barokk világához közelített munkáiban.

Az 1896-os Millenniumi kiállításra épített 21 Történelmi Emlékcsoport épületei egyik belső terén, a Hunyadi udvar északi oldalán a szepescsütörtöki kápolna kőcsipke bejárati részét, és az erkélyén az Árpádházi királyok domborműveit láthatjuk. Míg a szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Beatrix reliefje az erdélyi Vajdahunyadvár Mátyás loggiát utánozza. Beatrix már hazájában ismerte a majolikát, ezért Buda várában is létrehozott egy műhelyt itáliai mesterekkel. Itáliában készültek a híres Corvin-tálak majolikából, és a király és királyné címerével ékesítettek. Ezek a 15.századi majolika művészet csúcstermékei.

A mostani Vajdahunyadvár tartós anyagokból 1904-08 között épült Alpár Ignác építész tervei szerint.

Megemlítem még szülővárosa, Kolozsvár főterén álló hatalmas Mátyás király lovasszobrát, ami Fadrusz János leghíresebb alkotása volt. 1896-1901 között készült bronzból. A mellékalakok a hadvezérei voltak: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthori István és Szapolyai István. A szobrot a Lipótvárosi pályaudvarról 1902. aug. 13-án 4 vasúti kocsi szállította Kolozsvárra. A gipsz másolata Párizsban a világkiállításon 1900-ban aranyérmet nyert. A szobor mögött álló Szent-Mihály templom gótikus sziluettje méltó keretet nyújt a műnek. Romániában is az országos műemlékek között van.

Nem feledkezhetünk meg a visegrádi királyi palotáról, ahol a bővítés Mátyás korában folytatódott. (A palota építése már elődei, Károly Róbert és Nagy Lajos királyaink idejében elkezdődött.) Erről az 1474-es oklevél tanúskodik, mely szerint erdélyi szász iparosokat hívott az újjáépítéshez. A palota udvarán álló Herkules-kút (több darabból állítottak vissza a restaurátorok) oldalát címerek díszítenek: az egyiken a kétfarkú cseh oroszlán ágaskodik, a másik címerpajzson a besztercei grófi címer, a harmadikon a magyar-cseh címer (1469-ben cseh királlyá is megválasztották) között az ágon ülő holló a Hunyadi-család címerállata. A 3 méter magasan elhelyezett vízköpő figuráját, a sokfejű lernai hydrával hadakozó gyermek Herkulest látjuk. A tál, a medencelapok és azok díszítményei toszkán, firenzei hatást mutatnak, és Giovanni Dalmata műhelyében készültek. A kápolnát egykor díszítő vörösmárványból faragott Visegrádi Madonna vagy a Rozettás keréken ülő puttó és a kút figurális részei valószínű Tommaso Fiamberti mesteré. Az említett művek a magyarországi reneszánsz kiemelkedő alkotásai Második feleségével, az Aragóniai Beatrix-szel 1476-tól számos itáliai mester érkezett a palota királyhoz méltó kialakítására. A korabeli történetírók Antonio Bonfini és Oláh Miklós lelkes beszámolói, helyszíni benyomásai igazolják az egykori pompa és fény emlékeit. (1934 szilveszterén Schulek János építészünk kezdte el a palota feltárását.)

A Mátyás kori Buda legrégebbi ábrázolását a Schedel Világkrónika tartalmazza 1493-ból.

Az irodalmunkban is kimagasló költemények születtek Mátyás királyról: Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (1833), és Arany Jánosnak a Hunyadi Ballada-Kör, köztük Mátyás anyja (1854-56).

Képek – Müller Éva, WEB