Oldal kiválasztása

P. Szabolcs úr, Egyesületünknél érdeklődött egy a Gellérthegy északi oldalán végzett ‘kertészkedés’ láttán. A Citadella alatti fás, cserjés ösvény melletti fák ágainak eltávolítása látni engedi a rengeteg szemetet, amit véleménye szerint soha, senki nem fog összegyűjteni. Aggódott tovább az összegyűjtött rönkök láttán… Nagyon köszönjük Garay Klárának, hogy meglátogatta a helyszínt, és megírta a véleményé a tapasztaltakról.

Tisztelt Uram!

2019. február 9-én körüljártam a Gellérthegyet, a Citadella környékét és a Szent Gellért szoborig sétáltam, megkeresve a P. Szabolcs úr által jelzett favágásokat.

Az Orom utcától a Szent Gellért szoborig sétálva sokkal, de sokkal több favágásra leltem. A felhalmozott, rendbe rakott fák kevésbé, inkább a frissen vágott fatuskók jelzik a mértékét. A kisebb ágakat máshol helyezték el, részben el is vihettek sok fatörzset.

Sajnos azt kell, hogy mondjam, jelentős része indokoltnak látszik. A gond az, hogy miért engedték odáig jutni a fák, a teljes hegyi élővilág állapotromlását, hogy semmi más nem maradt, mint a kivágás?

Több helyen szükség van/lehet azért is fakivágásra, mert belenőttek az épített rézsűbe, annak stabilitását veszélyeztetik.

Néhol a fák elágazásait vágták le, de sajnos azt hiszem, hogy így sem lesz a maradék törzsből szálfa. Inkább további elágazás, gyökérről sarjadás várható. Ez látszatcselekvés a FŐKERT részéről.

A még élő fákon is, de a kivágottakon is látható, hogy a borostyán fojtogatja őket! Pár év alatt a kérgét letépi a borostyán, fagyban is fenntartja a nedvkeringést a fában, ezzel lehetetlenné téve a fa téli nyugalmát… elősegítve az elfagyását. Ezt a kivágott törzseken onnan lehet felismerni, hogy épnek látszik a fa belső része, de felhólyagosodott a kérge… eltávolodott a fától.

A ma még élő borostyánnal fertőzött fák is hamarosan elpusztulnak. Nem sok esélyt látok rá, hogy megmentse őket a FŐKERT.

Rémülten láttam, hogy engedték a borostyánt felfutni a Szent Gellért szobor mögötti oszlopokra is, holott a gyökérsavak károsítják az épületeket, mállasztják a köveket. Ez a gondatlanság a szoborcsoport állagát is veszélyezteti.

A hegy természetvédelmi terület. Sajnos ez a mai Magyarországon azt jelenti, hogy magára hagyjuk és azt hisszük, hogy a “természet teszi a dolgát”. Teszi, de ez ma a terület pusztulásával jár. A növényi és állati invázió miatt egyetlen természetvédelmi terület sem maradhat fenn emberi beavatkozás nélkül.

Ha Ön gyakran jár a hegyen, nem biztos, hogy észrevette azt, amit én, aki ritkán járok arra. Hogy ugyanis a kúszó és ínvázív növények átvették az uralmat a növényzet fölött. Csaknem mindent beborít a borostyán, és az iszalag. Rengeteg az ostorfa és a csörgőfa, melyek egy évtizede mutatóban sem voltak. Ezeket kellene szisztematikusan eltávolítani. Nem teszik.

Megszűnt a környezetvédelem intézmény rendszere. Az állam nem tartja be a 2003-ban kötött EU megállapodást, melyben magára nézve kötelezőnek tekinti az ínvázív (fa)fajok visszaszorítását.

Sajnos azt látom a városban mindenütt, hogy a ritkítást, faápolást, favágást végzők nem ismerik a 346/2008. XII. 30. kormányrendelet előírásait a fás számú növények védelméről. De még a Környezetvédelmi törvényt sem.

Ez meg is látszik a városon, a természetvédelmi területeken. Itt is. Meghagyják a csörgőfát, kivágják a kőrist… persze akár beteg is lehetett.

A végére hagytam a legnagyobb, legaggasztóbb problémát.

Az egyik kivágott fán fedeztem fel, hogy a kivágás oka a cincér fertőzöttség. Évek óta nem találkoztam ilyennel (nem vagyok erdész, sem faápoló… tehát attól még előfordulhatott). A cincérek lárvái rágják be magukat a 30-50 éves egészséges fák törzsébe. instabillá, beteggé, teszik a fát. Fertőznek 2 km-es körzetben.

Nem ismerem meg a járatuk alapján a hazai hős cincéreket és a legújabban Európában megjelent ázsiai cincéreket. Utóbbiak miatt százával vágják ki a fákat Németországban. Kínából hurcolták be ezeket, és Bonnban 300 fát égettek el emiatt nemrég…

Ugyanis egyetlen mód a megsemmisítésükre az égetés. Itt, a hegyen úgy látom az a szokás, hogy a kivágott fák tuskóit helyben hagyják, ahonnan a fertőzés tovább terjed. Sőt! Napokra szabadon hagyják a törzseket, (tudom: lejárt a munkaidő), ahonnan a didergő lárvák bemásznak a többi fába.

Németországban már felfedezték, hogy bizonyos kutyák kiképezhetők a cincérek keresésére. Azok ugyanis megérzik a sérült, korhadásnak indult szagról, hogy belül cincér lárvák és bábok laknak. Így legalább a fertőzés terjedését, a fa kivágásával meg tudják gátolni. Ilyen mélyre a harkályok sem tudnak benyúlni! NINCS ezeknek hazai ellenségük.

Sajnos nálunk, ahova tömegével hozzák be a kínai császárfákat, a ruhaneműt, a fokhagymát… mindent, ugyanúgy lehet ez a cincér a bűnös.

Ha ez a helyzet, kijelenthető, hogy vége az erdőnek. Valójában ez már nem is erdő, csak él még néhány fa a kúszónövények, a gyomfák, a kivadult kerti növények, orgonák és a szeméthegyek között.

Nagy szomorúság volt látnom és leírnom ezeket, hiszen hiába Pesten lakunk, de Zuglóból minden hét végén oda vittem a gyerekeimet sétálni, játszani, és hóvirágot keresni. Drámai romláson ment keresztül a hegy élővilága.

Nem szívesen írtam ennyi rossz hírt Önnek, de sajnos az a helyzet, hogy nem a favágás a probléma. A probléma rendszer szintű, a természetvédelmi terület, mint életközösség már tetszhalott. Ha szándék és pénz lenne rá, talán újraéleszthető lenne. Erre nem látok sok reményt.

A fák megbetegszenek, mert nincsenek meg az egészséges élethez szükséges feltételek. Azért kell kivágni őket, mert nem is akarunk róluk gondoskodni.

A szakbarbár szakemberek lehet, hogy kertészek, de egy ökológiai rendszert (életközösséget) nem képesek működtetni. Jól látszik, hogy nem csak növényismerettel, de jogszabály ismerettel sem rendelkeznek. A Gellérthegy, mint természetvédelmi terület NEM jó kezekben van a közmunkásokat foglalkoztató FŐKERT-nél.

Ha ma egy természetvédelmi területen csak kivágják a beteg öreg fákat, de nem ültetnek helyette másikat, ha engedik a kúszónövényeknek és a gyomfáknak elfoglalni a hazai fák élőhelyét, a hazai élőhelyhez szokott fák maguktól nem tudnak megújulni.

Erre nem lesz megoldás az sem, ha siklót építenek a Citadellához… sőt, leromlik az is, ami még működőképes.

De a hegyoldal kialakítása is 120 éves, instabil, szerintem omlásveszélyes sok helyen.

Nagyon sok fotót készítettem, de ezeket Ön is ismeri bizonyára. Ezért csak a cincér járatos juharfákat mellékelem.

Sokkal jobb híreket kívánok, és kívánom, hogy sokan legyenek olyan éberek, és tettre készek, mint Ön.

Akkor van remény.

Tisztelettel: Garay Klára

a Budapesti Városvédő Egyesület
Környezetvédelmi csoportjának vezetője.