Oldal kiválasztása

1848. május 10-én született Pesten Kauser József. A család tagjai több generáción át elismert építészek (1) voltak. Az 1700-as évek elején, közel 300 éve Elzászból vándoroltak ki. (Legutóbbi családfa kutató dédunoka az 1800-as évekből Győrből származtatja őket.) Tanulmányait apja, János pesti kőfaragómester irányítása mellett kezdte. Előbb a Királyi József Műegyetemen, később 1868-ban a zürichi műegyetemen folytatta. Végül Párizsba utazott, ahol az Ecole des Beaux Arts-on (ahol már 1819-től tanítottak építészetet) tanult. Itt a porosz-francia háború miatt megszakította tanulmányait. Bécsbe ment Wéber Antal javaslatára, ahol Theophil Hansennél a Tőzsde építésén dolgozott ideiglenesen. Majd 1873-ban visszatért Párizsba, és a stúdiumait befejezte. A Palais de Justice (Igazságügyi Palota) hátsó szárnyának építésén végezte gyakorlatát. A párizsi magyar egyesület titkára volt. 1874-től már itthon találjuk.

Párizsban jó kapcsolatai voltak Charles Garnier-vel a Nagyopera tervezőjével, akinek tanítványa is volt, Gustave Eiffellel, Leo Delibes-sel, Jules Massanet-val Eugene Viollet-le Duc, a párizsi NotreDame restaurátorával és az ott élő Munkácsy Mihály festőnkkel is.

Korán jelentkezett több tervpályázaton. 1878-ban a párizsi világkiállítás osztrák-dán pavilon berendezésein, de korábban az 1875-ös Országos kiállítás tervezésében is részt vett. Megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, de a francia akadémia tiszti jelvényét, végül a Vaskorona-rendet is. Udvari tanácsos. 1918-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is felvette tagjai sorába. Számtalan építészeti szakkönyvet írt.

Ismertebb épületei a következők:

A MÁV nyugdíjintézetének Körönd téri háza, 83-85.sz. (1885-re készült el, és francia reneszánsz stílust mutat) sajnos 2014-ben a tetőzet tűzkárokat szenvedett. Itt az építőmester Pucher József a kőfaragó Kauser Jakab és Seenger Béla volt. Ideje lenne a helyreállítást megkezdeni.

A Jézus szíve templom és a jezsuita rendház a nyolcadik kerületben a, Lőrinc pap téren (Ma a templom hangversenyeknek is pompás színhelye.) Francia román- és a főhajót támasztó szerkezet gótika stílusában készült. Vörös téglaburkolatú. Igen csodálatos szépségű templom. Horánszky u. 18-20. 1890-ben két épület egyesítésével épült, 2 emeletes jezsuita rendház, tervezte Kauser József, építőmester Kauser Gyula, udvarában van a templom,1909. április 27-én szentelték fel. A jezsuita rend 1989-ben kapta vissza.

A Ludoviceum épületének alapját 1830-ban rakták le, és Pollack Mihály tervezte. Az 1885-86-os átalakítási munkákat Kauser József végezte.

A Lónyai utca 2., Török Pál u. 1. sarokház, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium. Egykori Székesfővárosi Iparrajziskola. 1893-95-ig épült. 1903-tól művészettörténeti előadásokat is tartottak, az elsőt Lyka Károly. (1778-ban Mária Terézia rendelete alapján Budán, majd 1788-ban Pesten is alapítottak rajziskolát.)

A mellette álló református főgimnázium, Lónyai u. 4-8. Vörös téglaépület. Új szárnya 1887-88-ban készült. Iskola padjait Feiwel Lipót készítette.

Az új ungvári katolikus főgimnázium tervét és a költségvetését még 1883-ban kidolgozta, de a drága telekár miatt az építkezés csaknem tíz évig elhúzódott.

Sancta Mária-leányiskola, Molnár u. 4-6, Irányi u. 3, Váci u. 47. Angolkisasszonyok intézete 1891-92, új 3 emeletes iskola, tervezője Kauser József. A hátsó szárny második emeletén átalakítás és kivitel: Kauser Gyula 1901. 1950-ben feloszlatták a rendet.

A Stefánia gyermek Kórház új épületét 1883-ban adták át az Üllői út, Bókai u. 48. és Tömő u. 11.számu saroktelken, 148 ággyal. (A Pesti Szegénygyermek Kórházat már 1837-ben létesítették, ami a Dohány utca környékén volt, de az 1838-as árvíz elvitte. A második az Ötpacsirta u-ban 1844-ig, a harmadik a Szentkirályi utcában 1883-ig működött. Európában ez volt a negyedik ilyen intézmény. A kórház Rudolf trónörökös özvegyének a nevét vette fel. Vezetőjének ifj. Bókay Jánost nevezték ki.)

A Szent László közkórház az Üllői úton, amely 1894-ben fogadta első akut fertőzésben szenvedő betegeit. 2007-ben a Szent István Kórházzal egyesült. Udvarán fából készült tetővel ellátott folyosók kötötték össze az épületek bejáratait.

A Szent János Kórház budai Diós árok utcai részlege 1898.

A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház kiszolgáló háza és víztornya a Csokonai utcában, 1894-ben. (Ha az Astoriánál járunk, onnan igen szépen látható, ahogyan kiemelkedik a házak tetői közül.)

Az új Pallas Nyomda historizáló épülete, 1894, Honvéd u. 10. (Kármán u. 2, Kozma F.u.5. sarokház). Utódja, a Kossuth Nyomda lett. A hatalmas 3 emeletes, téglaburkolatos, épület külső homlokzatain sárga téglás keretben neoreneszánsz virágos díszítés fut körbe. Belső földszinti terének mennyezete kazettás és igen impozáns. Ma a Pénzügyminisztériumhoz tartozik.

A Szabadság-hegyi Széchenyi- és Eötvös szobor architektúrája. A szobrász mindkét alaknál Stróbl Alajos, a felállítás 1891. és 1890. A helye az Eötvös park, és a Széchenyi emlékút.

Baross u. 13. 1900, Hitelszövetkezet Országos Központja (1956-ban kiégett.)

A Feszty-féle körkép első rotundája a Városligetben. 120 m hosszú, 15 m magas és 38 m átmérőjű ablak nélküli létesítmény volt. lebontva.

A Röser bazár, ami a Károly körút 22. alatt van, 1883-ban, építő Kauser Gyula, kőfaragó Kauser Jakab. Szobrász Szandház és Szabó.

Zugligeti Lóvasút végállomása: 1885-86. Nemrég Zoboki Gábor építész irányításával kb. 20 szakember újította fel a Kauser József tervezte egykori állomást 600 mFt-ból. A gyönyörű épület két pavilonból állt, és középen oszlopok tartotta váróból, ahol 500 fő is elfért. Az egyik pavilon posta, a másik az állomásfőnök szobája és iroda volt. A Lóvasút 1868-ban indult el a Széna tértől (Kálvin tér), de ide csak 1896-tól járt.

Rákóczi út 26. (egykori Kerepesi út) Grundt-ház, 1884. Divald Károly felvételén a ház elől reneszánsz árkádsoros. rajta az építész nevével. Ma a régi árkád már nincs meg.

Rákóczi út 52. A híres Dollinger Gyula orvos háza. 1887-1888-ban épült. Tervezője Kauser József, építője Kauser Gyula, vasszerkezet Schlick Rt., kőfaragó Seenger Béla.

Kőbányán Gerlóczy Károly háza a Hölgy u. 13.sz. alatt, a polgármester emléktáblájával.

Legnagyobb munkája, Ybl Miklós 1891-es halála után a Szent István Bazilika befejezése.

A Bazilika története röviden: Az építkezést Hild József tervei alapján 1851-ben kezdték meg. Neki több klasszicista terve maradt fenn. Ennek a fő mecénása Sina Simon volt.1867-es halála után Ybl Miklós folytatta a munkálatokat 1874-ből, már neoreneszánsz stílusban. Elmaradt a két hátsó torony, helyette kör apszis épült, felette apostolok szobraival, az első két torony és a kupola magasabb. Az alaprajz a bazilikás

elrendezés helyett görögkereszt alaprajzú lett. Ybl is többször módosította a tervét. A kettős héjú 96 m magas kupola körül 4 evangélista spiáter (horgany) szobra került. (Schlick Rt.) Ybl 1891-es halála után Kauser Józsefet fogadták el vezető építészként. Aki hatalmas alapossággal és nagy szakmai körültekintéssel látott neki a rámaradt díszes munkák elvégzéséhez. Ekkor már a főfalak és a szentély feletti tamburás kupola szerkezetei készen voltak, de a fő- és mellékhajók boltozását még el sem kezdték. Ő a falfestést márvány és műkő felületekkel helyettesítette. A szürkés alaptónust zöldesszürke, sötétvörös színekkel élénkítette. Kauser tervezte a baldachinos főoltárt, amit Stróbl Alajos Szent István szobra díszít. Hiányzott még a főkapu a timpanonnal EGO SUM VIA VERITAS ET VITA (Én vagyok az út, az igazság, és az élet (Feszler Leo szoborcsoportjával), és a belső díszítő és berendező munka egésze. Jeles mesterek, szobrászok és festők alkotásait látjuk: Senyei Károly, Feszler Leo, Mayer Ede, Lotz Károly, Than Mór, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Szécsi Antal, Pátzay Pál, Szamolovszky Ödön, (bronz főkapu terv, kivitel Zellerin-féle gyár) Michl Alajos, Scholtz Róbert, Róth Miksa és más híres mesterek. Az orgona a pécsi Angster József műhelyében készült, 1938-ban Rieger Ottó 79 regiszteresre bővítette. Eredetileg hét harangja volt, amiből ötöt beolvasztottak az I. világháborúban.1993-ban Németországból, Passauból kaptunk igen értékes és szép harangokat. (Rudolf Renner öntőmester munkái.) A bal oldali toronyban öt, a jobb oldaliban 1 harang van, ez Walser Ferenctől. A Szent Jobb ereklyéit is itt őrzik. A Bazilika méretei: hossza 86 m, szélessége 55, magassága 96 m. A befejezés után Kauser József a haláláig a Bazilika műszaki gondoka volt. 1905.nov. 9-én szentelték fel. Zárókövét Ferenc József jelenlétében 1906. dec. 8-án helyezték el. 1897-ben Szent István király védelmébe helyezte az érsekség. (Előtte Szent Lipót tiszteletére épült.) A Szent István kultusz egyik fő helyszíne. A Bazilika Esztergom-Budapest főegyházmegye társszékesegyháza.

Több, mint ötven köz- és magánépületet tervezett. Ha munkáját nézzük, a historizmus jegyeit alkalmazta. Nemes ízléssel, remek forma és arányérzékkel rendelkezett. A századfordulón akkor divatos szecessziót kerülte, a romantikus, reneszánsz, és a francia román és gótika stílusában emelte épületeit.

Élete végén a beteges mestert az I. világháború évei is gyengítették. Végül a kommün rangjától és vagyonától is megfosztotta. 1919. július 25-én távozott az élők sorából, ahogy Kismarty-Lechner Jenő építész méltatta: „követte a lelkében élő ideálokat és nagy tudással és szeretettel szolgálta a jól megtanult és művészlélekkel átérzett mesterségét”.

Sírja a Fiumei temetőben van, 36/2-es parcella, 1.sor, 37-es sír. A neve a homokkövön már igen elkopott, méltatlan a nagy mesterhez, alig olvasható, újra kellene a betűket formázni. A síremlék egyedüli dísze a kereszt egy krisztogrammal.

 

Összeállította: dr. Horváth Péterné

(1)A családjából az első ismert Lipót (1818-1877) építész a pécsi zsinagóga tervezésében vett rész, unokája Lipót (1882-1962) Pécsett egyetemi tanár és ügyvéd, Gyula építész és kőfaragó, Ő a híres Kölber kocsigyártó lányát Lujzát vette el. Megjegyzem, hogy Schlick Ignácnak is Kölber Karolina volt felesége. Akkoriban szokás volt, hogy a jónevű iparosok egymás közt házasodtak, így a munkamegosztásban is támogatták egymást. József (1787-1841) kőfaragó 1833-ban a Szt. Rókus kápolnánál is dolgozott, a másik József (1830-1905) a Vámház és a Várbazár kőfaragója volt. István és Jakab is kőfaragók, János építész volt, Ő Amerikában is folytatott tanulmányokat, Kauser István építész szintén Párizsban tanult. A szerteágazó család hasonló nevű tagjait nehezen lehet azonosítani. (2 István, 2 János és 4 József nevűt ismerünk.) Az évfordulós Kauser József Gerlóczy Gedeon polgármester lányát, Idát vette feleségül, 5 gyermekük született, 2 fiából egyik az ifj. József-Kálmán (1881-1940) szintén építész lett.