1848. május 10-én született Pesten Kauser József. A család tagjai több generáción át elismert építészek (1) voltak. Az 1700-as évek elején, közel 300 éve Elzászból vándoroltak ki. (Legutóbbi családfa kutató dédunoka az 1800-as évekből Győrből származtatja őket.) Tanulmányait apja, János pesti kőfaragómester irányítása mellett kezdte. Előbb a Királyi József Műegyetemen, később 1868-ban a zürichi műegyetemen folytatta. Végül Párizsba utazott, ahol az Ecole des Beaux Arts-on (ahol már 1819-től tanítottak építészetet) tanult. Itt a porosz-francia háború miatt megszakította tanulmányait. Bécsbe ment Wéber Antal javaslatára, ahol Theophil Hansennél a Tőzsde építésén dolgozott ideiglenesen. Majd 1873-ban visszatért Párizsba, és a stúdiumait befejezte. A Palais de Justice (Igazságügyi Palota) hátsó szárnyának építésén végezte gyakorlatát. A párizsi magyar egyesület titkára volt. 1874-től már itthon találjuk.
Párizsban jó kapcsolatai voltak Charles Garnier-vel a Nagyopera tervezőjével, akinek tanítványa is volt, Gustave Eiffellel, Leo Delibes-sel, Jules Massanet-val Eugene Viollet-le Duc, a párizsi Notre–Dame restaurátorával és az ott élő Munkácsy Mihály festőnkkel is.
Korán jelentkezett több tervpályázaton. 1878-ban a párizsi világkiállítás osztrák-dán pavilon berendezésein, de korábban az 1875-ös Országos kiállítás tervezésében is részt vett. Megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, de a francia akadémia tiszti jelvényét, végül a Vaskorona-rendet is. Udvari tanácsos. 1918-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is felvette tagjai sorába. Számtalan építészeti szakkönyvet írt.
Ismertebb épületei a következők:
A MÁV nyugdíjintézetének Körönd téri háza, 83-85.sz. (1885-re készült el, és francia reneszánsz stílust mutat) sajnos 2014-ben a tetőzet tűzkárokat szenvedett. Itt az építőmester Pucher József a kőfaragó Kauser Jakab és Seenger Béla volt. Ideje lenne a helyreállítást megkezdeni.
A Jézus szíve templom és a jezsuita rendház a nyolcadik kerületben a, Lőrinc pap téren (Ma a templom hangversenyeknek is pompás színhelye.) Francia román- és a főhajót támasztó szerkezet gótika stílusában készült. Vörös téglaburkolatú. Igen csodálatos szépségű templom. Horánszky u. 18-20. 1890-ben két épület egyesítésével épült, 2 emeletes jezsuita rendház, tervezte Kauser József, építőmester Kauser Gyula, udvarában van a templom,1909. április 27-én szentelték fel. A jezsuita rend 1989-ben kapta vissza.
A Ludoviceum épületének alapját 1830-ban rakták le, és Pollack Mihály tervezte. Az 1885-86-os átalakítási munkákat Kauser József végezte.
A Lónyai utca 2., Török Pál u. 1. sarokház, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium. Egykori Székesfővárosi Iparrajziskola. 1893-95-ig épült. 1903-tól művészettörténeti előadásokat is tartottak, az elsőt Lyka Károly. (1778-ban Mária Terézia rendelete alapján Budán, majd 1788-ban Pesten is alapítottak rajziskolát.)
A mellette álló református főgimnázium, Lónyai u. 4-8. Vörös téglaépület. Új szárnya 1887-88-ban készült. Iskola padjait Feiwel Lipót készítette.
Az új ungvári katolikus főgimnázium tervét és a költségvetését még 1883-ban kidolgozta, de a drága telekár miatt az építkezés csaknem tíz évig elhúzódott.
Sancta Mária-leányiskola, Molnár u. 4-6, Irányi u. 3, Váci u. 47. Angolkisasszonyok intézete 1891-92, új 3 emeletes iskola, tervezője Kauser József. A hátsó szárny második emeletén átalakítás és kivitel: Kauser Gyula 1901. 1950-ben feloszlatták a rendet.
A Stefánia gyermek Kórház új épületét 1883-ban adták át az Üllői út, Bókai u. 48. és Tömő u. 11.számu saroktelken, 148 ággyal. (A Pesti Szegénygyermek Kórházat már 1837-ben létesítették, ami a Dohány utca környékén volt, de az 1838-as árvíz elvitte. A második az Ötpacsirta u-ban 1844-ig, a harmadik a Szentkirályi utcában 1883-ig működött. Európában ez volt a negyedik ilyen intézmény. A kórház Rudolf trónörökös özvegyének a nevét vette fel. Vezetőjének ifj. Bókay Jánost nevezték ki.)
A Szent László közkórház az Üllői úton, amely 1894-ben fogadta első akut fertőzésben szenvedő betegeit. 2007-ben a Szent István Kórházzal egyesült. Udvarán fából készült tetővel ellátott folyosók kötötték össze az épületek bejáratait.
A Szent János Kórház budai Diós árok utcai részlege 1898.
A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház kiszolgáló háza és víztornya a Csokonai utcában, 1894-ben. (Ha az Astoriánál járunk, onnan igen szépen látható, ahogyan kiemelkedik a házak tetői közül.)
Az új Pallas Nyomda historizáló épülete, 1894, Honvéd u. 10. (Kármán u. 2, Kozma F.u.5. sarokház). Utódja, a Kossuth Nyomda lett. A hatalmas 3 emeletes, téglaburkolatos, épület külső homlokzatain sárga téglás keretben neoreneszánsz virágos díszítés fut körbe. Belső földszinti terének mennyezete kazettás és igen impozáns. Ma a Pénzügyminisztériumhoz tartozik.
A Szabadság-hegyi Széchenyi- és Eötvös szobor architektúrája. A szobrász mindkét alaknál Stróbl Alajos, a felállítás 1891. és 1890. A helye az Eötvös park, és a Széchenyi emlékút.
Baross u. 13. 1900, Hitelszövetkezet Országos Központja (1956-ban kiégett.)
A Feszty-féle körkép első rotundája a Városligetben. 120 m hosszú, 15 m magas és 38 m átmérőjű ablak nélküli létesítmény volt. lebontva.
A Röser bazár, ami a Károly körút 22. alatt van, 1883-ban, építő Kauser Gyula, kőfaragó Kauser Jakab. Szobrász Szandház és Szabó.
Zugligeti Lóvasút végállomása: 1885-86. Nemrég Zoboki Gábor építész irányításával kb. 20 szakember újította fel a Kauser József tervezte egykori állomást 600 mFt-ból. A gyönyörű épület két pavilonból állt, és középen oszlopok tartotta váróból, ahol 500 fő is elfért. Az egyik pavilon posta, a másik az állomásfőnök szobája és iroda volt. A Lóvasút 1868-ban indult el a Széna tértől (Kálvin tér), de ide csak 1896-tól járt.
Rákóczi út 26. (egykori Kerepesi út) Grundt-ház, 1884. Divald Károly felvételén a ház elől reneszánsz árkádsoros. rajta az építész nevével. Ma a régi árkád már nincs meg.
Rákóczi út 52. A híres Dollinger Gyula orvos háza. 1887-1888-ban épült. Tervezője Kauser József, építője Kauser Gyula, vasszerkezet Schlick Rt., kőfaragó Seenger Béla.
Kőbányán Gerlóczy Károly háza a Hölgy u. 13.sz. alatt, a polgármester emléktáblájával.
Legnagyobb munkája, Ybl Miklós 1891-es halála után a Szent István Bazilika befejezése.
A Bazilika története röviden: Az építkezést Hild József tervei alapján 1851-ben kezdték meg. Neki több klasszicista terve maradt fenn. Ennek a fő mecénása Sina Simon volt.1867-es halála után Ybl Miklós folytatta a munkálatokat 1874-ből, már neoreneszánsz stílusban. Elmaradt a két hátsó torony, helyette kör apszis épült, felette apostolok szobraival, az első két torony és a kupola magasabb. Az alaprajz a bazilikás
elrendezés helyett görögkereszt alaprajzú lett. Ybl is többször módosította a tervét. A kettős héjú 96 m magas kupola körül 4 evangélista spiáter (horgany) szobra került. (Schlick Rt.) Ybl 1891-es halála után Kauser Józsefet fogadták el vezető építészként. Aki hatalmas alapossággal és nagy szakmai körültekintéssel látott neki a rámaradt díszes munkák elvégzéséhez. Ekkor már a főfalak és a szentély feletti tamburás kupola szerkezetei készen voltak, de a fő- és mellékhajók boltozását még el sem kezdték. Ő a falfestést márvány és műkő felületekkel helyettesítette. A szürkés alaptónust zöldesszürke, sötétvörös színekkel élénkítette. Kauser tervezte a baldachinos főoltárt, amit Stróbl Alajos Szent István szobra díszít. Hiányzott még a főkapu a timpanonnal EGO SUM VIA VERITAS ET VITA (Én vagyok az út, az igazság, és az élet (Feszler Leo szoborcsoportjával), és a belső díszítő és berendező munka egésze. Jeles mesterek, szobrászok és festők alkotásait látjuk: Senyei Károly, Feszler Leo, Mayer Ede, Lotz Károly, Than Mór, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Szécsi Antal, Pátzay Pál, Szamolovszky Ödön, (bronz főkapu terv, kivitel Zellerin-féle gyár) Michl Alajos, Scholtz Róbert, Róth Miksa és más híres mesterek. Az orgona a pécsi Angster József műhelyében készült, 1938-ban Rieger Ottó 79 regiszteresre bővítette. Eredetileg hét harangja volt, amiből ötöt beolvasztottak az I. világháborúban.1993-ban Németországból, Passauból kaptunk igen értékes és szép harangokat. (Rudolf Renner öntőmester munkái.) A bal oldali toronyban öt, a jobb oldaliban 1 harang van, ez Walser Ferenctől. A Szent Jobb ereklyéit is itt őrzik. A Bazilika méretei: hossza 86 m, szélessége 55, magassága 96 m. A befejezés után Kauser József a haláláig a Bazilika műszaki gondoka volt. 1905.nov. 9-én szentelték fel. Zárókövét Ferenc József jelenlétében 1906. dec. 8-án helyezték el. 1897-ben Szent István király védelmébe helyezte az érsekség. (Előtte Szent Lipót tiszteletére épült.) A Szent István kultusz egyik fő helyszíne. A Bazilika Esztergom-Budapest főegyházmegye társszékesegyháza.
Több, mint ötven köz- és magánépületet tervezett. Ha munkáját nézzük, a historizmus jegyeit alkalmazta. Nemes ízléssel, remek forma és arányérzékkel rendelkezett. A századfordulón akkor divatos szecessziót kerülte, a romantikus, reneszánsz, és a francia román és gótika stílusában emelte épületeit.
Élete végén a beteges mestert az I. világháború évei is gyengítették. Végül a kommün rangjától és vagyonától is megfosztotta. 1919. július 25-én távozott az élők sorából, ahogy Kismarty-Lechner Jenő építész méltatta: „követte a lelkében élő ideálokat és nagy tudással és szeretettel szolgálta a jól megtanult és művészlélekkel átérzett mesterségét”.
Sírja a Fiumei temetőben van, 36/2-es parcella, 1.sor, 37-es sír. A neve a homokkövön már igen elkopott, méltatlan a nagy mesterhez, alig olvasható, újra kellene a betűket formázni. A síremlék egyedüli dísze a kereszt egy krisztogrammal.
Összeállította: dr. Horváth Péterné
(1)A családjából az első ismert Lipót (1818-1877) építész a pécsi zsinagóga tervezésében vett rész, unokája Lipót (1882-1962) Pécsett egyetemi tanár és ügyvéd, Gyula építész és kőfaragó, Ő a híres Kölber kocsigyártó lányát Lujzát vette el. Megjegyzem, hogy Schlick Ignácnak is Kölber Karolina volt felesége. Akkoriban szokás volt, hogy a jónevű iparosok egymás közt házasodtak, így a munkamegosztásban is támogatták egymást. József (1787-1841) kőfaragó 1833-ban a Szt. Rókus kápolnánál is dolgozott, a másik József (1830-1905) a Vámház és a Várbazár kőfaragója volt. István és Jakab is kőfaragók, János építész volt, Ő Amerikában is folytatott tanulmányokat, Kauser István építész szintén Párizsban tanult. A szerteágazó család hasonló nevű tagjait nehezen lehet azonosítani. (2 István, 2 János és 4 József nevűt ismerünk.) Az évfordulós Kauser József Gerlóczy Gedeon polgármester lányát, Idát vette feleségül, 5 gyermekük született, 2 fiából egyik az ifj. József-Kálmán (1881-1940) szintén építész lett.
Köszönet az adatokért, az emlékezésért. Hogy Kauser nevét és munkáit ne felejtsük el. És büszkék vagyunk, hogy az egykori Főreáltanoda (ma Eötvös József Gimnázium) diákja volt. Köszönet Ilonka néninek, sok időt, erőt és egészséget további hasonló kutatásokhoz!