Oldal kiválasztása

Köszönetet mondok a Fővárosi Szlovák Önkormányzatnak és Lubomíra Faller Asszonynak, akik lehetővé tették, hogy 2019. június 16-án elmehessek velük Zalavárra. Ennek azért is örültem, mert egy közeli faluban születtem.

Zalaváron megkoszorúztuk a szentté avatott Cirill Konsztantin (Thesszaloniké 827-Róma 869. febr. 14. bizánci görög filozófus, hittérítő, nyelvtudós, költő és fordító, a szláv írás megalkotója) és testvére, Metód, Mihály (Thesszaloniké 815 körül – Velehrád 885. ápr. 6.), a két bibliafordító szobrát. (Ők egy Leo nevű császári hivatalnok fiai voltak, és gyerekkoruk óta beszélték a szláv nyelvet.) A falu barokk templomában szlovák és magyar misét hallgattunk. A két egyházszervező szent alkotta meg a glagolita írást. A görög misszió 863-ban érte el Morvaországot, ők liturgikus szövegeket hoztak és fordítottak le szláv nyelvre, a lejegyzésükhöz maguk állítottak össze írásjeleket, ez az ún. glagolita ábécé, a cirill ábécé ősi formája.

Mosaburg a 880-as években Karintiai Arnulf, (850-899) a keleti frankok uralkodójának kedvenc tartózkodási helye lett. (Őt 896-ban koronázták római császárrá.) Cirill hamarosan elhunyt Rómában, de Metódot még Sirmium püspökévé és Pannónia érsekévé szentelték, amit Kocel, a mosaburgi gróf járt ki a pápánál, miután szakított a salzburgi politikával. Cirill és Metód, a „szlávok apostolai” hosszú ideig tartózkodtak Mosaburgban. Metódnak 16 éven át kellett védelmeznie ellenségeivel szemben pannon-morva egyháztartományát. VIII. János pápa 880-ban jóváhagyta a szláv liturgiát. Végül az általuk alkotott írás nem terjedt el, de a szláv kultúra írásbeliségére gyakorolt hatásuk jelentős. Cirill és Metód Európa védőszentjei, napjuk a kultúra napja.

Rövid történeti összefoglalás: Zalavár-Mosaburg területe Német Lajos, keleti frank uralkodóhoz tartozott.

A 840-es években a morva fejedelemségben kegyvesztett Pribina kapta hűbérbe az Alsó-Zala völgyben a mocsaras területet. Innen a vár neve: Mocsárvár. Első temploma Mária tiszteletére épült, és a salzburgi érsek szentelte fel. Később még újabbak épültek Pribina és fia, Kocel (861-től) uralkodása alatt. Pl. a Hadrianus mártír zarándoktemplom. A korban jelentős kulturális központnak számított.

A magyarok a 900-as évek elején érkeztek, és elfoglalták a várost. Szent István király vármegyerendszerében a közeli Kolonvár lett Zala vármegye központja. Innét költözött az ispán Zalavárba, ahol Pribina egyházát 1019-ben – 1000 éve – újra szentelték Szent Adorján tiszteletére, és bencés kolostort alapítottak. A várat először 1164-ben említik az oklevelek. A 13. század második felében a monostor hiteles hely lett. 1420-től a Rozgonyiak kezére került, 1474-ben már hetivásárt is tarthattak. Sajnos a török 1532-ben támadást indított ellene, a lakosság száma lecsökkent. 1565-től a kanizsai főkapitánysághoz tartozó királyi végvárként működött. 1690-ben Kanizsa visszafoglalása után Zalavár védelmi funkciókat már nem látott el, és 1702-ben várát I. Lipót parancsára felrobbantották. Az egyház Zalaapátiba költözött, és felépítette bencés monostorát. Mindkét bencés apátság 1715-ben a göttweigihez került.

2019-ben Zalaapátiban konferenciát rendeztek az 1000 éves apátság és Szent Adorján tiszteletére.

Nevezetességei: Zalavár romjai, Szent István-emlékmű és kápolna, Cirill és Metód-emlékmű (Ľudmila Cvengrošová – másolat, az eredeti a nyitrai várban található), a recéskúti bazilika és a salzburgi apátság romjai, egy Karoling-kori palota romjai. Az ásatásokat Szőke Béla Miklós és Ritók Ágnes régészek vezették.

Július 20-ra újabb meghívást kaptam Visegrádra, ahol Viktorin József sírját koszorúztuk meg. A VIII. kerületi Szlovák egyesületből Kápolna Kázmér már 6. éve szervezi a megemlékezést. A várhegy oldalában Viktorin József emlékére 1969-ben elhelyezett emlékműhöz és a mellette álló Zách Klára emlékkereszthez nem mentünk fel. A falu általános iskolájának falán lévő emléktáblát az építkezés (ásatások) miatt ideiglenesen levették, ezért a temetőbe mentünk. Viktorin József 1822-ben született Zavar faluban Nagyszombat közelében, és 1874-ben hunyt el Visegrádon. A falu plébánosa, író, művelődésszervező volt, sokat tett a visegrádi műemlékek megmentéséért. 1872-ben ülést hívott össze, melyen – az idén 100 éve elhunyt – Schulek Frigyes (1841-1919) és Henszlmann Imre (1813-1888) építészek is részt vettek, és meghatározták az első teendőket. Ők voltak a hazai műemlékvédelem megteremtői.

Megkezdődhettek az ásatások a Fellegvár és a Salamon torony területén. 1873-ban Ferenc József királyunk is meglátogatta Visegrádot. A temetőben még Áprily Lajos költőnek, a Görgey- és a Schulek-családoknak is van síremléke. Visegrád későbarokk templomának szép üvegablakai Lohr Ferenc festő munkái. A nemrég előkerült Szent János festmény restaurálás után ismét a templomot díszíti. IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné a tatárjárás után a 328 m magas hegyen felépíttette a várat. Leányuknak, Margitnak a szobra a templomkertben áll, Madarassy Valter munkája, a Zsolnay gyárban készült. Helyi vezetőnk a Mátyás király Múzeum munkatársa, Gróf Péter régész volt.

(Megjegyzem, hogy báró Forster Gyula (1846-1932) jogász és ügyvéd csak 1883-tól foglalkozott a műemlék ügyeinek vezetésével. 1887-től a Műemlékek Országos Bizottságának alelnöke, 1891-től az MTA archeológiai bizottság tagja, 1895-től elnöke.)

Néhány nevezetesség: A város neve Fellegvárt jelent, szláv telepesek lakták a népvándorlás korában. A rómaiak a 3-4. században fontos tábort alapítottak a határvédelemre. A Sibrik dombon találjuk a limes erősítésére szolgáló római katonai tábor romjait. /Évek óta harcol a műemlékvédelem a római limes, RIPA magyarországi helyszíneinek a bemutatásáért és a világörökségi emlékek közé kerüléséért./ A 11. században a bazilita szerzeteseknek már kolostora áll, amit IV. Béla a bencéseknek ad, de a 15.sz-ban már a pálosoké. A tatárjárás után ő építtette ki a várrendszert. 1316-tól Károly Róbert rendezte be udvartartását. Itt tartották a visegrádi kongresszust 1335-ben. I. Nagy Lajos Budára költözött. Zsigmond után csak Mátyás király (1443-1490) híres építkezései hoztak fellendülést. 1543-tól a törökök végvára lett. Lotharingiai Károly katonái 1684-ben foglalták vissza, ennek emlékére épült a Mária kápolna a Duna-parton. Az 1704-es országgyűlés visszaadta a város jogait. A királyi palota feltárását 1934 szilveszterén Schulek János kezdte meg. Bonfini, Mátyás történetírója 350 termet írt le. Az udvar gótikus kerengői, reneszánsz bábos korlátai, a Herkules-kút, az oroszlános udvar, a királynék romos lakosztálya mind a korabeli magyar reneszánszot dicséri.

Görgey Artúr éveket töltött István bátyja visegrádi villájában. Mellszobra a Városháza udvarán, ifj. Szlávics László, és a Salamon-toronytól a Nagyvillám felé sétálva található a Görgey-bérc emlékmű, Csiszér János munkája.

Mátyás király fejszobra a Fő utcán Fadrusz János alkotása (a kolozsvári lovasszobor nyomán).

A Vízibástyán IV. Béla királyunk szobrát és az országzászlót helyezték el, Monostory Györgytől.

Végül újból köszönetet mondok a Szervezőknek, hogy ott lehettem mindkét helyen.

dr. Horváth Péterné
Budapesti Városvédő Egyesület, Város- és ipartörténeti csoport