Barion Pixel
Press "Enter" to skip to content

Kiosztották a
Podmaniczky-díjakat

Az elismeréseket Ráday Mihály, a Város-és Faluvédők Szövetsége elnöke adta át.

Az elismeréseket Ráday Mihály, a szövetség elnöke adta át: a debreceni Reiner Ferencné Marikának, a tapolcai Kertész Károlynak, a szombathelyi Bődi Líviának, a vésztői Kazinczky Gyulának, a budapesti Békássy Csabának, a debreceni Balogh Lászlónak, a fővárosi Puha Titusznak, a kisújszállási Nagy Lajosnak, a dénesfai dr. Ostorharics-Horváth Györgynek, a budapesti Nagy Attilának, az érmelléki dr. Kéri Gáspárnak, a budapesti Hernyák Lászlónak és a Győr-Moson-Sopron megyei Veöreös Andrásnak.

A díjazottak:

Reiner Ferencné Marika (Debrecen)

Reiner Ferencné Marika 2002-ben került kapcsolatba a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesülettel. Azóta rengeteget segített rendezvényeik előkészítésében, helytörténeti kutatásokat végzett, levéltárban anyagokat bányászott elő, előadásokat tartott. Idegenvezetőként rendszeresen dolgozott nekik, de díjazást sohasem fogadott el. Sőt, saját pénzéből áldozott a szükséges eszközök előteremtésére, fénymásolásokra, egyebekre. Még bérelt „raktáruk” tetőfelújításának költségét is felajánlotta. Hihetetlenül tevékeny, ötletgazdag, és ami ritka, ötleteit maga akarja megvalósítani, végigvinni. Több éve az elnökség tevékeny, nélkülözhetetlen tagja. Kezdeményezésére és közreműködésével újították fel a köztéri Füvészkönyv szobrot.

Kertész Károly

Kertész Károly nyugalmazott könyvtárigazgató, az 1983-ban alakult Tapolcai Városszépítő Egyesület alapító- és vezetőségi tagja.

Komoly érdemeket szerzett a Batsányi kultusz újraindításában és Tapolca helytörténetének kutatásában. A Tapolcai Életrajzi Lexikon adattára felbecsülhetetlen dokumentum gyűjtemény a település történetének feldolgozásához. Közel 100 szakmai és helytörténeti közlemény fűződik a nevéhez. Számos Tapolca történetével foglalkozó könyv szerzője, vagy szerkesztője.

Bődi Lívia

Bődi Lívia a Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke, a Város-és Faluvédők Szövetsége választmányi tagja. Elsősorban az ifjúság a városvédő munkába való integrálásával foglalkozik. Ennek érdekében alapította meg a helyi ifjúsági szervezetet, mely az elmúlt években szép eredményeket ért el a Város- és Faluvédők Szövetségének ifjúsági pályázatán. Külön érdeme, hogy a fiatalok bevonásával elkezdték és rendszeresen gondozzák a helyi Szent Márton temető sírjait.

Tevékenyen részt vesz a város civil szervezeteinek munkájában, javaslataival és véleményeivel az egyesület és a város érdekeit szolgálja.

Aktív, fáradhatatlan, fiatal kora ellenére a civil szférában mindenki megbecsülését kivívta.

Kazinczky Gyula

Kazinczky Gyula építész, 2006 és 2016 között a vésztői Pallasz Athéné Városvédő Egyesület elnöke.

Sokrétű szervezőmunkája eredményeként készült el 2009-ben Vésztő közelében, a Békési úton a Kisvasúti emlékhely. A vésztői pályaudvaron is ismeretterjesztő táblákat és térképeket helyeztek el. Az általa vezetett városvédő egyesület, legnagyobb vállalkozása a 2015-ös Országos Városvédő Találkozó és Konferencia megrendezése volt.

Ezen a találkozón a vésztői tagtársak Kazinczky Gyula vezetésével komoly összefogásról tettek tanúbizonyságot, soha ilyen kis lélekszámú településen nem rendeztek még országos találkozót. Kazinczky Gyula építészként sokat tesz nemcsak Vesztő, hanem egész Békés megye épített örökségének megőrzéséért. Építészeti munkáit a magas minőségű tervezés és a hagyomány tisztelet jellemzi.

Békássy Csaba

Békássy Csaba a Budapesti Városvédő Egyesület közlekedési csoportjának vezetője immár több mint két és fél évtizede. A városi közlekedéstől függetlenül is minden egyesületi ügyben készséggel áll rendelkezésre. Szívvel-lélekkel okította a fiatalokat, tetemes részt vállalt az ifjúsági vetélkedők szervezésében, lexikai ismereteivel lenyűgözte a várostörténetre fogékony kisebb, nagyobb gyerekcsapatokat. Számos rendezvényt, kiállítást is kezdeményezett.

Lakóhelyén, Zuglóban majdnem 30 éve titkárként szervezi az örökségvédő, hagyományőrző és -teremtő egyesület, a Herminamező Polgári Köre-1990 munkáját. Több kötet szerkesztője, a Zuglói Füzetek sorozatban megjelent „Tömegközlekedésünk története” című könyv szerzője.

Balogh László

Balogh László debreceni helytörténeti kutató. Régóta kutatja, dokumentálja a közlekedési emlékeket. A témáról cikkeket, több könyvet írt, melyekből megismerhetjük ezeket a műszaki értékeket. Felfigyelt arra, hogy a Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. telepén régi, egyedi járművek találhatók, melyek jobb sorsra érdemesek. Alapos felmérés és dokumentálás után kezdeményezte ezeknek az 1920-as évektől gyártott járműveknek a védettség alá helyezést, felújítását, nosztalgia járatokban történő újrahasznosítását.

Balogh László feldolgozta Debrecen régi és jelenlegi utcaneveit. Munkája felhasználásával készült el a város hivatalos utcanév katasztere.

Ismeretterjesztő előadásain helytörténeti érdekességekről számol be, amelyeket tudományos alapossággal kutat és ír le. Fiát is „megfertőzte” ezzel a kutatási, értékmentési szenvedéllyel, aki történész hallgatóként már önálló munkákat végez ezen a területen.

Puha Titusz

Puha Titusz évtizedek óta aktívan dolgozik építészeti örökségünk értékeinek dokumentálása, megismertetése érdekében. Különösen tevékeny a szecessziós városok, épületek fotózásában. Az ő javaslatára és több éves szervezésének eredményeként valósult meg a szecesszió világnapja, ami mára nemzetközi eseménnyé vált. Meghatározó szerepe volt annak a rendszernek a kidolgozásában, melynek jóvoltából a szecessziós épületek a világ bármely pontján megtalálhatók lettek GPS-alkalmazás segítségével. Számos előadást tartott, bemutatva a stílus jegyében fogant hazai és a távoli alkotásokat egyaránt.

A Budapesti Városvédő Egyesület fotóscsapatában részt vett a helyileg védett épületek fotózásában, levéltári adatainak kutatásában, valamint rendszeres szereplője a városvédő fotókiállításoknak.

Nagy Lajos

Nagy Lajos a Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület alelnöke, 2003-ban lépett be a Városvédő és -Szépítő Egyesületbe, melynek 2004-től folyamatosan alelnöke.

Ötleteivel, pályázataival, kétkezi munkájával számtalan alkalommal vesz részt Kisújszállás értékeink megőrzésében, vagy újak teremtésében. Rendszeres szervezője, szereplője, ha kell levezetője a városvédők által szervezett rendezvényeknek. Meghonosította az egyesületen belül a pályázati „pénzforrás-szerzési” gyakorlatot és segítette tagjaikat abban, hogy maguk is eredményes pályázatírókká váljanak. Aktív részese, szerkesztője, számos, helytörténeti kiadványnak. Kisújszállás értékeinek megóvásáért, teremtéséért folytatott fáradhatatlan munkájáért Nagy Lajos a Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület alelnöke méltó a Podmaniczky díjra.

Dr. Ostorharics-Horváth György

Dr. Ostorharics-Horváth György főorvos a dénesfai Cziráky-kastély történelmi falai között a kapuvári kórház dénesfai pszichiátriai osztályát már több mint harminc éve vezeti. Jelentős kezdeményező szerepe volt abban, hogy felújították a Cziráky-kastélyt. Hitvallása szerint a helyreállítással kialakított kulturált körülmények és az általuk gondosan kezelt park a sok különleges növénnyel lehetővé teszi, hogy az osztályon kiváló munkát végezzenek munkatársai.

Nagy Attila

Nagy Attila építész, a budapesti Wekerle Társaskör Egyesület Építész Klubjának meghatározó alakja. Fáradhatatlanul dolgozik a kertváros szakszerű helyreállításáért. Elkötelezett wekerleiként részt vesz minden Wekerleteleppel kapcsolatos terv vitájában, szakmai véleményezésében. A telep minden épülettípusának telepen belüli építéstörténetét feldolgozta. Valamennyi telek beépítés vizsgálatával a típusépületek átalakulásait, változatait a kertváros történetének tükrében tanulmányozza-tanulmányozta. Forrásértékű ismereteit a Társaskör újságjában, térképeken, a típusépületeket bemutató kötetetekben tette közkinccsé. Önzetlen munkájának célja, hogy a Wekerle értékeinek fennmaradása érdekében segítse a tulajdonosokat, a tervezőket épületeik szakszerű megújulásában.

Dr. Kéri Gáspár

Dr. Kéri Gáspár főorvos, az Érmellék Turisztikai Társaság elnöke fogász, szájsebész főorvos. Gálospetriben nagyapja házát visszavásárolva, Érszalacson egy összedőlt zsellérházat megvéve, újjáépítve létesített tájházat. A Gálospetri központjában lévő Tájház 2010, az Érszalacsi Magyar Tájház 2011 óta fogadja a látogatókat. Gálospetriben megvette a romos egykori Dráveczky-kúriát is, elkezdődött a helyreállítása. Több száz érmelléki pince nyilvántartásba vételét követően Kántor Anna műemlékes építésszel közösen adták ki 2009-ben Az érmelléki szőlőművelés építészeti és tárgyi emlékeinek védelme című könyvet.

Az érmelléki sásból, hasított fából készített népi bútorokból, asztalokból, székekből álló gyűjteményét Erdély és Magyarország számos múzeumában bemutatták. Állandó kiállítóhelyet Ottomány község biztosított számára, a helyreállított, volt Komáromi-kúriában.

Hernyák László

Állami közhivatalnokot ritkán szoktak díjazni a városvédők, azonban az elmúlt néhány év műemlékes szakembereinek kálváriái tükrében más lett a helyzet. Az átszervezések következtében nagyon sok szakember feladta, nyugdíjba ment, elbocsájtották, kilépett és már csak kevesen vannak abból a gárdából, akik igazán szívügyüknek tekintik az épített örökség védelmét. A megmaradottaknak sokszor ellehetetlenített körülmények között kell dolgozniuk, ezért tisztelet és megbecsülés jár a kitartóknak. Ezért kapja 2019-ben a Podmaniczky-díjat Hernyák László műemléki felügyelő.

Veöreös András

Veöreös András építész, műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelem egyik legfontosabb szerepvállalója. Az a műemlékfelügyelő, akik közül már csak kevesen szolgálhatnak a klasszikus követelményeknek megfelelően. Ebben a tisztségében Győr-Moson-Sopron megyében rugalmas hozzáállásával példamutatóan szolgálja a programok megvalósulását mindig szem előtt tartva a műemlékvédelmi szakmai követelményeket. A felügyeleti munka mellett a győri Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszékének egyetemi docenseként az építészhallgatókat oktatja építészettörténetre. Tudományos munkája mellett az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára. A műemlékvédelem sokoldalú egyénisége, aki a gyakorlattól, a kutatásig, a civil szakmai munkáig meghatározó szerepet vállal értékeink megőrzése érdekében.

Végül az Elnök úr figyelmessége az Anna-napon:

Forrás: HBN

Fényképek: Matey István


One Comment

  1. Müller Éva Müller Éva 2019.08.03

    Szívből gratulálok minden díjazottnak. Kiemelten Puha Titusznak, volt kollégámnak, társamnak a fotós csoportban. 🙂

Hozzászólás a(z) Müller Éva bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .