Oldal kiválasztása

A 18-19. században a pesti klasszicista építészet korai alakjai voltak az építészdinasztia alapítói a Kasselik család. Kasselik Fidél Waldhofenban 1760 körül született, és Pesten 1830-ban május 26-án halt meg. (Terézváros altemplomában helyezték örök nyugalomba.)

Boráros (Vorarosz) János (1756-1834) városbíró, görög kereskedőcsaládból származott. 1790-1807 között főbíró, de 1803-1807-ig, valamint 1827-29 között helyettes polgármester. Az 1805-ben a Szépítő Bizottmány elkészítésében Hild János mellett is részt vett. Az elhanyagolt Városszéli erdőt alakíttatta Pest város közönségét szolgáló pihenő hellyé. A világ első köztulajdonban lévő nyilvános parkja lett. 1813-ban írtak ki rá pályázatot, amit Nebbien Henrik korának híres tájkertésze nyert meg. A mai Boráros teret, régen Fa tér, róla neveztek el 1875-ben. Vagyonát jóléti alapítványokra hagyta. Kasselik Fidél kortársa, és abban időben a városban fontos tisztségeket töltött be. Ő is a Terézvárosi plébániatemplom altemplomában nyugszik.

A fia, Kasselik Ferenc 1795ben, 225 éve már Pesten született, és 1884. december 7-én hunyt el.

Kasselik Fidél a barokk képzettségű építőmester 1807-ben pesti polgárjogot nyert. Reprezentatív magánházakat épített arisztokratáknak és gazdag polgároknak. A neves pesti építőmester munkáiból kiemelem a klasszicista Terézvárosi plébániatemplomot, ami 1803-11. között készült. Tervezés és kivitelezés is az Ő munkája. A korai időpont a barokk tovább vitelét is igazolja. Az alaprajz és a főhomlokzat is barokkos elrendezésű. A torony eredetileg ideiglenesen épült, a véglegeset 1871-ben Ybl Miklós tervezte. A fő- és mellékoltárok Pollack Mihálytól. Ő mentette ide a lebontott Vigadóból a csillárt is. A főoltár képe Schoefft Józsefé (1809-1888). A templom falain Roskovics Ignác (1854-1915) képei magyar szenteket ábrázolnak. A főhomlokzati fülkében Avilai Nagy Szent Teréz kőszobra 1811-ben, Dunaiszky Lőrinctől (1784-1833). Ugyanitt a díszítőelemek is copf stílusiak. A templom előtt állt egy oroszlános kút szoborral, amit Kasselik Fidél 1805-ben tervezett, de 1896-ban áthelyeztek a Népligetbe. Restaurálás után 1998-csak részleteiben került vissza, a templom mögé, az új már Madarassy Valtertől (1909-1994).

Kasselik Fidél részt vett a Józsefvárosi templom (1814) homlokzatának építésében is. A templomot Thaller József (1730-1807) kamarai építész 1797-98 között kései barokk stílusban tervezte. Új boltozat kialakítását Hild József 1863-65 között végezte. Előtte Pázmány Péter (1570-1637) – 450 éve született) esztergomi érsek, bíboros, jezsuita szerzetes, egyházi író szobrát látjuk.1635-ben százezer forintnyi alapítványával létesítette a magyar tudományos egyetemet Nagyszombatban, ami 1777-ban Budára, majd 1784-ben Pestre került. A szobor eredetileg a Kígyó, 1921-től Apponyi téren állt, 1960 körül hozták át a templom előtti térre. 375 cm magas, carrarai márványból készült, az alak pásztorbotot tart, Radnai Béla alkotása. Az attikán álló Szent József szobra Dunaiszky Lőrinc szobrász munkája (1784-1833) 1822-ből. A templom, jelenleg be van állványozva.

Az Ürményi-ház Arany János u. 15.(Bálvány u. 18/ Fő u. 6. 1861-ben) 1812. körül épült zártsorú beépítésben. A terv és kivitel is Kasselik Fidélé. Ürményi József (1741-1825) 1793-ban vette meg a két egymás melletti telket Október 6. utca 22.= Arany J. 17. régen Bálvány u.18. A házak nagyon hasonlóan készültek el, belül koraklasszicista elemekkel. A 15.sz. belső udvar kertjében Flóra szobrot helyeztek el. A szobor két telekkel arrébb ált, az Október 6. utca 20.sz. helyén egykor álló Pollack Mihály tervezte bérház udvari falfülkéjében. A II. világháborút túl élte, de a ház nem, és a lebontásakor az 1960-as éveken áthelyezték a mostani 15. sz. ház kertjébe. A szobor Dunaiszky Lőrinc alkotása.

A másik három emeletest is ő tervezte. Ürményi ezt nem saját lakóháznak építtette 1812-ben, hanem a katonaság részére bérbe adta, csak 1870-től lett bérház. A belső udvari szárnyra és a Duna felé néző oldalra, már fia, Kasselik Ferenc húzta a 3. emeletet 1842-ben. Mindkét ház udvarát faragott kút díszíti, Kapualja kosáríves, dongaboltozatos, kazettás, két oldalon pilaszterek és dór háromnegyed oszlopok. Az Október 6.utca 22.sz. házat a Műemlékjegyzékből törölték, de az Arany J. u. 15. maradt.

 A Kornberger János kőfaragó háza Rákóczi u. 12-16., Kasselik Fidél építette az átjáróházat 1812-ben, (a régi Marczibányi palota helyén). Itt volt Petőfi Sándor utolsó pesti lakása, 1849. májusában, emléktábla a ház falán. A mai vöröstéglás épületet 1936-37-ben- Walder Gyula (1884-1944) tervei szerint építették fel. A kőfaragó 1828-ban pályázott a Ferenciek terére elhelyezendő Nereidák kút szoborra is.

A Belvárosban, mai Veres Pálné utca 24. (régen Sebestyén tér 8, Kereszt u., majd Zöldfa u.) helyén álló Festetich-palotát 1814, mezzaninos alappal tervezte. A 10.sz. házon báró Malonyainak bővítést végzett. A József nádor tér 9. Splényi-palota 1816, kora egyik legszebb épülete volt. A Váci utca 47. (Nyáry-Pál u.2.) egykori domonkos kolostor 1809-ben leégett. A helyreállítás és emeletráépítés Tallher Ferencé, a kivitelt Kasselik Fidél végezte. Váci utca 57. alatti házat prof.v.Keresztessy családjának 1821-ben építette klasszicista stílusban. A kétemeletes romantikus formáját csak 1865-ben kapta, Feszl Frigyest említik. Műemlék.

Nyáry Pál u. 9.(régen Borz utca) Itt működött még a barokk időkben a híres Arany Borz vendéglő. Kasselik Fidél Helfmann Sebestyénnek átépítette 1821-ben egyemeletes, klasszicista házzá. 1861-ben Kecskemét városa vette meg és Hild Károly tervei alapján módosították. 1871-ben Dötzer Ferenc Jovitza Atanáz görög kereskedőnek kétemeletesre építi, de már koraeklektikus külsővel, később a fia Sándor gyógyszerésznek Kernstock J. 1892-ben átalakítást végez. A két belsőudvaros épületen 1912-ben már gróf Crouy Chanel Endrénének (gr. Semsey Lívia) Benedek Dezső végez változtatásokat, ekkor négyemeletes és modern lesz a ház. Karádi Katalin emléktáblája a ház falán. Ma a régi házból csak a két belső udvar maradt.

Emmerling-szálló Vámház krt. 2. Nádor-szálloda. (Fővám tér 6./Só u.1.) 1840-ben Emmerling Károly Kasselik Ferenccel terveztette és ő volt a kivitelező is.

1895-ben átalakítást végzett Keller Vilmos építtető: Sturm Károly kivitelezővel, a későbbi teljes átalakításnál a tervező Riva József, kivitel Pöltz Antal, vasszerkezet Schlick vasöntöde. A mai épület helyén kettő állt, amit Emmerling egyesített, aki nagyvonalú szállodás-vállalkozó volt. Belső udvaros épület hármas hevederívekkel tagolt, szegmensdonga boltozatos kapualj, dór fali pillérekkel. Háromkarú lépcsőház, klasszicista báboskorlátokkal, romantikus öntöttvas oszlopokkal. A földszint eredetileg árkádsoros volt, déli traktusban öntöttvas csigalépcső (Schlik Rt.).

(Az 1810-ben épült Váci u. 20.sz. házat (emeletén volt az egykori Magyar Királyi Tiszti Kaszinó, tervezői Khittel Rudolf és Kricke Ernő építészek) 1835-ben bérbe adták Emmerlingnek, aki tetőkerttel is ellátta. Homlokzatán 6 m-es Habsburg József palatinus festényét Warschag Jakab (1809-1854) festette. Itt vezették be bécsi mintára a zuhanyt is. 1861-ben az új bérlő Eder Ferenc Mátyás átépíttette Ádám Sebestyén terve szerint. Itt szerkesztette Pesty Frigyes (1823-1899) akadémikus a Századunk c. történelmi lapot 1865-ben. Lakója volt Szerb Antal író, Zimányi Gyula piarista gimn. igazgatója, a rendtartomány főnöke is. A firenzei lovag Santelli Italó vívómester is. A régi házat 1876-ban lebontották és 1881-ben négyemeletest húztak fel. Mai épületet 1983-85 közt Csizmár Gyula és Finta József tervezte, 10 emeletes, 227 szobás, Taverna Szálló.)

Emmerling megörökölte a Váci utca 20.sz. Vendégfogadó a Nádorhoz szálló nevét. Amit szintén 1835-ben Ő rendezett be, ez volt a régi Schedius-ház. Schedius Lajos (1768-1847) filológus lap- és térképszerkesztő háza volt. Innét indult az osztrák postaigazgatóság járata 1825-ben menetrendszerűen Kassára.

Rottenbiller Lipót (1806-1870) Pest alpolgármestere 1843-tól, majd főpolgármester kétszer is, (1848,1865.) 1848-ban a Közcsendi Bizottmány elnöke. A pesti egyetemen jogot és filozófiát tanult. 1929-ben ügyvédi diplomát kapott. Az 1838-as árvíz utáni közegészségügyi és közbiztonsági intézkedések az Ő érdemei.1864-ben megalapítja az Iparbankot és a Takarékpénztárt. Ő kezdte el a főváros területének és a vízművének kiépítését. József nádor szobra átadásakor 1600 Ft-ot adományozott, amit a város a József tér díszes vasrácsozattal való körülkerítésére használt fel. (Nemrég a tér teljes felújítást kapott.) Nevét az Erzsébetvárosban a Rottenbiller utca őrzi. A kőbányai parkban, amit szintén róla neveztek el, szobrát helyezték el, amit Kamotsay István (1923-1994) készített. Rottenbiller 150 éve hunyt el. Sírját a Kerepesi temetőben a jobb oldali falsírokban találjuk. (A Ganz Ábrahám-1814-1867- mauzóleum közelében, terv. Ybl Miklós.) A házat 1808-ben vásárolta meg apja Rottenbiller Fülöp. 1815-ben megbízta Kasselik Fidél építészt a Széna téri református templom és a Két oroszlán fogadó közötti házának bővítésével, Kálvin tér 8. sz. Ezáltal lett az épület emeletes, és két lépcsőházzal, függő körfolyosós udvarral bővült. A házon később 1862-ben még Diescher Antal és 1870-ben Bergh Károly is végzett átalakítási munkákat. Ekkor épült meg a hátsó Török Pál utcai szárnya. Az épület Rottenbiller Lipót 1870-es halálakor nyerte el mai romantikus-historizáló formáját, első emeletén széles erkéllyel. A Váci u. 59. sz. saját házát Zofahl Lőrinc 1837-ben tervezte.

A régi Széna téren, ma Kálvin tér Ybl Miklós tervezte Danubius kutat, három nő és felül a Duna szimbolumokkal, (Dráva, Tisza leányalakjából, az eredeti Száva a legszebb leány az udvaron még megvan). Fessler Leo mintái alapján Brestyánszky Béla és Mayer Ede faragták ki. Ornamentális díszei Marhenke Vilmostól. A felépítmény Kauser Jánosé. 1883. okt. 22-én adták át a fővárosnak. A kutat Győry Dezső restaurálása után 1959-től az Erzsébet téren láthatjuk. (A fenti fotó Klösz Györgytől való.)

Az 1838-as árvíz képe Kollár Ferenc rézmetszete.

A szomszédos Kálvin tér 9.sz.Két oroszlán fogadó épületet 1812-ben Ranner Mátyás fogadóként működtette.1734-től már Conty Lipót Pest neves kőfaragójának a nevén volt, aki hamarosan eladta. Az épület 1741-től is kocsmaként szolgált.1775-től igy nevezték. Igen nagy népszerűségnek örvendett, főleg az alföldi kereskedők szálltak meg benne. Az épületet id. Zitterbarth Mátyás tervei alapján 1816-18 közt klasszicista stílusban újjáépítették. 16 szobával, bálteremmel és hatalmas istállóval. Több kávés is bérelte, pl.: 1860-tól Steuer Gyula „Princi”. A lóvásárokat is itt tartották. 1840-ben a Török Pál utca felé bővítették. Bejárata felett két kő- oroszlán ma is megvan. A templom és balra mellette lévő Rottenbiller-ház, és a Két oroszlán fogadó első emeletig az árvízben álltak.

Vidéken: Vál: Ürményi József (1741-1825, a korszak jeles államférfia, országbíró, több megye főispánja. Ő támogatta Mária Terézia Rátio-Educátio törvényét, annak egyik megalkotója) kastélya 1780-1800 között U-alakban és copf-stílusban épült. Középrizalitja vasrácsos erkéllyel díszített. Ürményi az egykori papi házat egy emelettel magasíttatta. Építésére a Pesten elismert Kasselik Fidélt bízta meg. 1878-ban Dréher Antal (1841-1921) sörgyáros tulajdonába került. Ma romos állapotban van. Legfrissebb hírek szerint az Ürményi-Dréher kastély 2020-ban felújításra kerül. Védett műemlék.

A Velencei-tó déli partján Agárdpuszta-Gárdony-ban a Szent Anna kápolnát Ürményi Miksa földbirtokos felkérésére emelte neoromán stílusban 1814-ben.

Kókán a Szent Máté evangélista tiszteletére emelték a romai kat. templomot. 1822-ban a klasszicista, nagyméretű szabadon álló templom a középkori gótikus helyén épült. A régi már kicsinek bizonyult, ezért 1819-ben Chválay Endre plébános új terveket készíttetett Kasselik Fidéllel, ő vezette a régi bontását és az új építését is A legnagyobb mecénások Waldstein Mano gróf királyi kamarás és Károlyi István gróf voltak A tornya a homlokzat síkját folytatja. A falfelületeket párkányok és lizénák osztják, a bejáratot timpanon hangsúlyozza. Szószéke és főoltára 19.sz. klasszicista munka. Az orgonát (1868) Bakos Károly ceglédi mester, a három harangot Slezsák Sándor aranykoszorús mester öntötte.

Kasselik Ferenc (1795-1884) apjánál kezdte a tanulást, akinek művészete nagy hatással volt rá, majd 1819-től a bécsi akadémián rajzolást és rézmetszést tanult. 1827-től pesti polgár lett, és céhtag. A 19.században az egyik elismert építész nagyvállalkozó volt, 413 alkotással. Főleg empire és klasszicista stílusú bérházak sorát tervezte és kivitelezte. Előtérbe helyezte a telkek nagyságát, formáját, melyre épített, hogy annak jó kihasználását elérje.

Jelentősebb munkáiból válogattam: (Belváros)

A régi pesti városháza, 1842-44. Az 1838-as árvízben igen megrongálódott. A maradék falak felhasználásával az épületet 1842-45 között két emeletesre bővítette, és az attikán a 10 nyolc láb magas allegorikus szobor is elhelyezésre került. A torony aljában a középső 11. szobor 9 láb magas volt. A torony munkálatai még 1847-ben is folytatódtak. Később, 1863-ban Hild József harmadik emeletet ráépített rá, és a zömök toszkán pilaszterek helyett már korinthosziakat alkalmazott. (Szobrászok: Bauer Mihály (1789-1854) és Uhrl Ferenc (1792-1862) voltak, 5-5 szobor elkészítésével.) A főpárkány szobrait 1884-ben restaurálták. A városházat 1900-városrendezési okokból, Erzsébet híd építése miatt lebontották. Klösz Györgynek számtalan fotójában gyönyörködhetünk a régi épületről. A neoklasszicista szobrokból négyet ma az Első Kerületi Önkormányzatnál (eredetileg tervezte Kimnach Lajos építőmester (1785-1866) 1730-35 között saját házának), ami eleinte Nyomdaként működött, majd a Budai Önkormányzat vette meg, és a földszinti termében helyezték el Uhrl Ferenc (morva származású) Szeretet és Becsületesség szobrát a bejárattól jobbra, balra pedig Bauer Mihály Közbiztonság és Igazságszolgáltatását. Megjegyzem, hogy Uhrl Ferenc nyerte el több pályáztatás után 1834-ben a Neredidák kútja szoboralakjának tervezését is, míg a talpazatot Feszl József (1791-1860) kőfaragóval társult Dunaiszky Lőrinc (1784-1833) készítette el 1835-ben. 1899-ben Kőbányára vitték, 1968-ban Győry Dezső (1900-1974) restaurálta, és 1976-ban eredeti helyére a Ferenciek terére visszaállították.

A piarista rendház Pesti Barnabás u. 1-5. mai épülete 1915-ben Hütl Dezső (1870-1945) 150 éve született, tervei szerint készült, nemrég felújították. A kegyesrendiek 1755-ben megvásárolták Eszterházy Ferenc belvárosi ingatlanját, ez volt a Glöckeslberg-palota, ami igen szép rokokó épület volt, termeit freskók, domborművek díszítették. A rend a mellette lévő telket is megszerezte és kolostorépületet emelt 1762-ben. Itt a Rátio Educatio 1777-es rendelte alapján berendezték a nemzeti iskolát is. A kétemeletes Duna-parti klasszicista szárnyat monumentális pilaszterekkel közrefogott középső rizalittal 1843-45 között Kasselik Ferenc emelte.

 Nemzeti Zenede, Semmelweis u. 12. Az eredetileg földszintes, belsőudvaros klasszicista épületet 1838-ban átalakították iskolává. Az építtető Schaffer János, tervező és kivitel Kasselik Ferencé. A Nemzeti Zenede előzményei: Schedius Lajos elnöklete alatt 1836-ban alakult meg Pest-Buda Hangászegyesület és az 1840-ben Liszt Ferenc (1811-1886) adományából létrejött zeneiskola egyesüléséből 1851-ben jött létre. 1866-tól hívatott Nemzeti Zenedének. Több felé béreltek az iskolának helyiséget, míg végül a Vitkovits Mihály és Semmelweis utcák sarkán álló épületet vásárolták meg. Híres tanárok és tanítványok voltak: Lajtha László, Ferencsik János, Reiner Frigyes és Hubay Jenő.1966-tól elköltöztek, ide került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézete. Ma kazettás- rozettás, szegmensíves boltozatú az előtér, drótüveggel fedték az egykori udvart. Kapualjában Bartók Béla és Liszt Ferenc mellszobrait helyezték el, Schaár Erzsébet alkotásait. A másik fotó a Teleki-Muráti-palota, leírása a Fehérhajó utcánál.

Szabadság tér l.- Nádor u. 23. 1841-ben készült Simon-bérház. Emeletráépítés Limburszky Józseftől 1868-ban, 1905-ben Meinig Artúr (1863-1904) már szecesszióssá alakítja, szép kapuval és újabb emeletet kapott, ma 4 emeletes.

A földszinti részen még a klasszicista elemek láthatók. Falán két emléktábla: Kozma Sándor (1825-1897) főügyész, és Liszt Ferenc (1811-1886) zeneszerző, akik ebben a palotában is laktak. (Szemben áll a 22.sz. Feszl Frigyes -Gerster Károly- tervezésében és Zofahl Lőrinc kivitelében épült Oszvald Antal romantikus szép háza 1846. Frohner Szállóvá 1867-ben alakították át, ahova Adyék is jártak. A Nyugat szerkesztősége is egy időben itt bérelt helyiségeket. A házat most kívülről renoválják, remélem a járdaszinthez közeli öntöttvas magasságszint jelző piciny tábla megmarad, mert a párja csak az Óbudán álló barokk templom falában található (közel a Krúdy-házhoz).

A pesti Vigyázó palota. Károly krt. 1./Rákóczi u. 2. alatt hengeres sarokpavilonnal álló 5 emeletes bérház helyén 1837-től állt Vigyázó Antal klasszicista egyemeletes háza. Fia, Vigyázó Ferenc (1874-1928) végrendelete szerint a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta minden vagyonát. (Ebben világviszonylatban is igen értékes képgyűjtemény, kódex, könyvek pl. Cicero írásai is voltak.) 1928-ban lebontották, és a telek mellett már álló Georgia-ház, annak tetején órát látunk, Barát és Novák tervezte 1935-ben modern stílusban. Helyére ehhez hasonló kivitelű új épületet emelt Hültl Dezső 1939-ben.

Vigyázó Ferenc régi nemesi családból származott. Nagyapja gróf bojári Vigyázó Sándor (1793-1861) már jeles műgyűjtő volt. Ő építtette Kasselik Ferenccel 1837-ben az egyemeletes házát. Fia Sándor (1825-1921) jeles könyvgyűjtő, Vác országgyűlési képviselője, az ő fia Vigyázó Ferenc 1899-től élt itt, szintén –Vác o.gy. képviselője. A család férfiágon kihalóban volt, ezért 17 ezres kötetű családi könyvtárát, kastélyait, összes birtokát a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta. Az MTA épületét neoreneszánsz stílusban Fridrich August Stühler berlini építész tervezte, átadása 1865-ben volt. Művezetésénél Szkalnitzky Antal (1836-1878) és Ybl Miklós (1814-1891) működtek közre. Alapítása 1825. november 3.

A Vigyázó-palota lakója volt 1880-tól Záhora Nándor, az 1848-49-es szabadságharc őrmestere, később a Budapesti Királyi Törvényszék levéltárának vezetője, Bolza Pál (1861-1947) kertépítész, a szarvasi arborétum alapítója, dr. Fodor Jenő a Szent Ferenc Kórház sebészfőorvosa és más hírességek. A mai épületet szobrok díszítik, a kőkeretes kapun két nőalak fogja körbe a Vigyázó-címert, a második emeletnél pedig Minerva szobra áll. Pásztor János munkái, a kifaragás Bory Jenőtől (1879-1959), ajtók Jungfer Gyuláé (1841-1908), a portálok Haas és Somogyi cég munkája.

Budai Csillagvizsgáló (Gellérthegyen, Uraniae)

József nádor (1776-1847) 1813-ban engedélyezte itt a régi török palánkvár helyén csillagda felépítését, amit 1815. október 26-án avattak fel. Pasquich János (1754-1829) matematikus és Pollack Mihály tervei szerint készült. Fennmaradt tervrajza Franz Hüppmann osztrák hadmérnöknek is. A belső terveket és a műszerek nagy részét a müncheni Reichenbach-cég készítette. Az ünnepélyes átadásakor a Szent Szövetség három uralkodója, I. Ferenc (1792-1835) magyar király és osztrák császár, III. Frigyes Vilmos (1770-1840) porosz király és I. Sándor (1777-1825) orosz cár is jelen voltak. 1830-ban a király és Stáhly Ignác orvosprofesszor harangot öntetett a déli idő jelzésére. Gyakran jártak fel ide Kazinczy, Vörösmarty és a kulturális élet kiválóságai. 1831-ben Budán kolerában halt meg Tittel Pál (1784-1831) a gellérthegyi csillagda igazgatója, a Tudós Társaság első halottja.

A csillagda az 1849-es ostrom alatt erősen megsérült. A helyére Citadella (fellegvár) épült, Zitta Emanuel tervei alapján, a kiviteli munkák vezetését Kasselik Ferencre és Zitterbarth Mátyás építészre bízták, ami 1854-re fejeződött be. Az erőd 220 m hosszú és 46-60 m szélesre épült, 12-16 m mély ciszternával alatta. Ma kulturális célokat szolgál.

Bajcsy Zsilinszky út. 16. Három emeletes, belsőudvaros klasszicista lakóház a Szent István tér sarkán 1852-ben épült. Építtető, tervező és kivitelező is Kasselik Ferenc. Eredetileg két kisebb ház volt a telken, ezek is az ő tulajdonában voltak, de 1849-ben Henzi ágyúzásakor megsérültek.) Lizénákra futó hevederek közt három lapos keresztboltozatos mezővel fedett kapualja van, íves mintákkal. Három karú főlépcsőházában öntöttvas korlátok vannak. Többszöri átalakítás, korszerűsítés történt. Itt nyílt meg a Kraut Kávéház is. Műemlék.

Ebben az udvarban kezdte meg kis lovaskocsival Kresz Géza dr. (1846-1901) a mentőszolgálat elindítását 1887-ben (akkori cím Lipót-templom-bazár 47.sz. alatt, négy szűk üzlethelyiségben). Az egyesület dolgozói ellenszolgáltatás nélkül nyújtottak segítséget mindenkinek, a szegényeknek is. Már az alapítás évében 373 esetet láttak el. Rendelkeztek mentőszekrényes lovas kocsival és orvosi műszerekkel felszerelt betegszállító kocsival is, amelyet bécsi kollégáiktól kaptak. Utódja a Markó u. 22.sz. Mentőkórház és Múzeum. Tervezte Quittner Zsigmond (1859-1918) 1889-ben.

 Bajcsy Zsilinszky út 18. Kasselik Ferenc építtette 1871-ben de a tervező és kivitelező itt Gottgéb Antal. Koraeklektikus bérház. Ez a Bazilika jobb oldala mellett áll. Az első emeleti mellvéd-díszek a terveken nem szerepeltek. A bejárati előtér félköríves záródású, csehsüveg-boltozatokkal. Kő lépcsőket és öntöttvas korlátot látunk a négyzetes lépcsőházban.

Bajcsy Zsilinszky út 5. és 7. mindkettő Kasselik Alapítvány. Az 5. számut Reiss Zoltán (1877-1945) tervezte 1929-ben ötemeletes. A 7.sz. Korb Flóris munkája,1912-ben épült hatemeletes. 1935-ben az átalakítást tervezte Barát és Novák építészpáros.

Dob u. 34, üres telek volt sokáig, 1847-ben Pattay Józsefnek emelte klasszicista ízlésben Kasselik Ferenc 1853-tól ipari épületté alakították, 1862-től tésztagyár is működött benne.

Hegedű u. 1/b. Miller Mátyásnak 1845-ben tervezte és építette klasszicista stílusban kétemeletesre. Többszöri átalakításon ment át a „Szürke nővérek” megbízásából, 1856-ban, 1863-ban és 1871-ben, ekkor már a Páli Szent Vince nővéreké.

Nagymező u. 42. Egyemeletes klasszicista épületet 1850-ben Kasselik Ferenc tervezte és kivitelezte. Építtetője Seidl József. 1910-ben szecessziós formában átalakították.

Rumbach Sebestyén u. 9. Az egyemeletes házat 1819-ben Pollack Mihály tervezte és vitelezte ki Staffenberger Barbarának. A második emeletet Kasselik Ferenc húzta rá 1847-ben. Igen sok átalakítást élt meg, ma RS Színházként funkcionál. (Rombach Sebestyén 1764-1844 között élt, orvossá Bécsben avatták 1788-ban. Apja is Nagybányán bányaigazgatósági sebész volt. A Terézvárosban telepedett le itt létesítette Pest első gyógyfürdőjét a Munkácsy és Podmaniczky u. találkozásánál. Nemcsak a szegényeket gyógyította ingyen, hanem a katonai kórházakban sem fogadott el tiszteletdíjat. Az uralkodónál is kivívta elismerését és tiszti orvos nemesi címet kapott.)

Belgrád rakpart 13-15. (Alsó Dunasor 20-21.) 1838-39-ben emelte Pertinger Eleonorának a klasszicista földszintes házat. Ma Orth Ambrus és Somló Emil házát látjuk, ami 1913-14-ben készült, hatemeletes, szecessziós.

Fehérhajó u. 5./Bárczy I. u.4. sarokház. Neuhoffer Jánosnak 1844-ben emelte. Ma Zenei Könyvtár, tervezője Guthy Mariann 1980. Kétemeletes klasszicista, háromszög alakú belső udvaros épület. A ház falán az emléktáblát 70-70-es kőkeretben 1943-ban állították fel, Jeges Ernő munkája. Itt működött egykor, a 18.sz. elején a Fehérhajó Vendéglő, amit 1874-ben bontottak. Megszállt itt a szép Schodelné primadonna, akit betegsége alatt Déryné is felkeresett. Petőfi Sándor egy éjszakára szállt meg 1847-ben. A fogadó kávéházában muzsikált Bihari János a verbunkos zene kiemelkedő alakja, őt Berzsenyi Dániel is meghallgatta. Akkoriban ez volt a legdrágább telkek utcája.

1880-ban pedig a Szerb Kávéház. (Café Krupka) Poroszsüveg boltozatú kapualj. Kovácsoltvas korlátján indadíszes pálcarács és meander fríz fut végig. Műemlék. Az emléktáblát 70-70 cm-es kőkeretben 1943-ban állították fel. Jeges Ernő munkája.

 

 

József nádor tér 7. Muráti-Teleki-palota: Kasselik Ferenc 1831-ben adott be tervet a Szépítő Bizottmánynak emelet ráépítésére. Ma kétemeletes, belső udvaros klasszicista épület. Több forrás Zofahl Lőrincet is említi a Muráti Panajot ház tervezésénél, átalakításánál 1833-ban. Ma szépen helyreállították a kis palotát, jelenleg Bank of China. 1903-ban földszinti, majd 1908-ban gr. Teleki Pál családja átalakításokat végeztet: Illyés Gyula Möller Károly nevét említik. Régebben több kulturális funkciót is ellátott.

Apáczai Csere János u. 3. volt Szemerédy-ház, amit 1811-12-ben Hofrichter József emelt. 1840-ben már Kasselik Ferenc az építtető, tervező és kivitelezője a klasszicista épületnek. Szegmensíves boltozatú, kazettás-rozettás a bejárat. Az előtér dór pilaszterekkel tagolja az oldalfalakat. Félköríves a lépcsőház, és a körfolyosók igen szép kovácsolt vas korlátokkal. Alul Persephone szobra áll, kezében korsóval. A két udvar közül az elsőben vörösmárvány kút áll.

Irányi u. 7.(=Kalap u. 5. 1860.) Schindler Ignácnak 1837-ben emelte. Kétemeletes, belsőudvaros klasszicista bérház. Bejárata dór pilaszteres, kazettás dongaboltozattal. Íves kőkonzolok tartják a függőfolyosókat, egyszerű kovácsoltvas betétrácsokkal.

A Teleki családról röviden: a gróf széki Teleki család Erdély és Magyarország legjelentősebb arisztokrata családjai közé tartozik.1697 óta viseli e rangot. Több természettudóst, politikust, írót, egyetemi tanárt adtak hazánknak. 1842-48-ig Erdély kormányzója. Széki Teleki József gróf (1790-1855) jogász, nyelvész, történész. 1827-ben Csanád vármegyei, 1830-ben Szabolcs vármegyei főispán. Ő a Szervita téren 9-10.sz/Fehérhajó u. 1.sz. egykor álló házukban született. Ezt a telket 1783-ban gr. Teleki József apja vásárolta meg. A régi épület helyére építették a kétemeletes palotájukat.1882-ben a tulajdonos id. és ifj. gr. Teleki Gyula. gr. Teleki József 1826-ban a családi könyvtárát, ami közel 30 ezer kötetből állt, a Tudós Társaságra hagyta. A 1830-tól az Akadémia első elnöke.

A Szervita téri ház a II. világháborúban eltűnt, helyén most a második, igen magas, modern beton épületet húznak fel. A vele szemben lévő szerviták egykori kertjének helyén is ugyanilyen zömök, magas épület félig készen van. Ezek nagyban rongálják a városképet, a meghitt terek szinte mindenütt eltűnnek. A szép, egytornyú és egyhajós barokk templomot 1727-ben szentelték fel. Tervezője Hölbling János, építője Pauer János volt. Helyén a török alatt mecset és temető állott. Szűz Mária szobor 1729-re készült el, a szervita rend megbízásából. Az építésze valószínűleg Paur János ép. mester (1692-1752), a szobrász talán Hörger Antal (1676-1765).

Kossuth Lajos u.2/b./ Városház u. 2. Jelenleg négyemeletes, belsőudvaros eklektikus bérház 1897-98-ből. A főhomlokzatot egyszerű konzolsoros főpárkány zárja le. Építtetője özv. Drechsler Antalné és Nékám Sándorné. A korábbi egyemeletes, klasszicista lakóház Beniczky családé volt. Tőle Jankovich Miklós (III.) jász-kun kapitány, majd családja örökölte. Kundt Ignác többször alakította 1790-1820 között. A nagy árvízben megrongált házat 1838-ban Kasselik Ferenccel építtették újjá. 1897-ben lebontották. Érdekessége, hogy az udvarban 1722-ben MA THIA SR (rex) vörösmárvány oszloplábazatot találtak. Jankovich IV. Miklós (1772-1846) történész-régész, műgyűjtő, a Mátyás király (1443széki-1990) pesti kertjét a ferencesek akkoriban a városfalig húzódó kertjével azonosította. A házon helyezték el Kossuth Lajos emléktábláját Jálics Ernőtől.

Váci u. 57. Eredetileg Kasselik Fidél 1821-ben egyemeletes házat épített Keresztessy számára.1847-ben már Balassovits Péteré. A két emeletes formáját 1865-ben romantikus jegyekkel látta el Feszl Frigyes. Az ablakok feletti medaillonokban antik sisakos férfifejeket, középen női fejet látunk. Félköríves alaprajzú lépcsőház, húzott lebegő lépcsőfokokkal, romantikus öntöttvas korlátok. Íves kőkonzolok tartják a függőfolyosókat, kovácsoltvas pálcatagos korlátokkal. Érdemes megtekinteni, szép épület. A képen a bejáratát is látjuk.

Pesti Rondella: a pesti városfal déli körbástyája 1774-1815 között alkalmi színházként szolgált. Eleinte a német színészeknek, míg 1812-ben elkészült a mai Vörösmarty téren a nagyméretű Német Színház Aman és Pollack Mihály tervei szerint. 1813-től már kibérelhette a magyar társulat is. Átvételkor azonban Kultsár Istvánnak nemcsak kívül-belül ki kellett festetni, de a díszletek átfestése is az ő gondja maradt. A Rondella vastag falait csak egy felső ablaksor tagolta, belül 500 férőhely volt, de jó akusztikával rendelkezett. Már korábban is játszottak itt magyarul a pest-budai társulatok ideiglenesen. Itt lépett fel először Déryné Széppataki Róza, Katonáné Engelhardt Anna, és Katona József írónk is. A régi időkben a városnak 12 rondellája és 3 kapuja volt, amiket sorra lebontottak a város fejlődése során. A Régiposta u. 4. házat 1843-44-ben-Hild József építette, ennek falán van az emlék kőtábla elhelyezve, az írás sajnos mára igen elkopott. A Rondellát 1815 után lebontották. Találtam adatot arról, hogy Kasselik Fidél készített egy színház-féle tervet, amit fából építettek volna meg. Ismert, hogy az egykori Országúton, 47.sz.- ma Károly krt. 7.- a HackerJózsef ácsmester-házban, ma modern, nyolcemeletes irodaház, falán emléktába, az Első magyar játékszínről, ahol felléptek a magyar színészek. (1815-ben 41.882 fő volt a pesti lakosság, gyakorlatilag német nyelvű.)

A pesti városfalat 1493-ban említik először. Mátyás király idejében épülhetett. (1443 Kolozsvár-1490 Bécs) Felmérését Brein Károly végezte el, a lebontás előtt. A jelentősebb három kaput: Váci kaput 1789-ben, a Hatvanit 1808-ban, a Kecskemétit 1794-ben bontották le, mivel már gátolták a város fejlődését és közlekedését. Viszont néhány helyen, Múzeum krt., Vámház krt. házaiban még láthatunk pártás falmaradványokat. A Királyi Pál utcában hosszan megtekinthető. Warschag Jakab festménye 1790-ben készült, a Hatvani kaput ábrázolja.

A Nyugati pályaudvar elődje a váci indóház kivitelezési munkáinál Kasselik Ferencet és ifj. Zitterbarth Mátyás építőmestereket is említik a gépház és raktárak kivitelezésében, de hogyan osztották meg a munkát, arról nincs biztos adatunk. Az épületet 1846. július 15-én adták át a forgalomnak. Mind a vácit és szolnokit Paul Sprenger (1798-1854) tervezte, romantikus, félköríves un. rundbogen stílben.

Közvágóhíd, Ferencváros, Soroksári út. 58.

A 19.sz. második felében Kamermayer Károly (1829-1897) polgármester idején a főváros egyik legfontosabb és legnagyobb vállalkozása volt. (Ő volt a székesfőváros első polgármestere 1873-1896-ig.) A vágóhíd 14 hektáros területén sorra emelték az épületeket. 1872. július 27-én volt az átadás. A vágóhíd 600 marha befogadására volt alkalmas. 185 ezer állatot vágtak le az első évben. Önálló üzemként az 1960-as évekig működött, de csak 1984-ben zárták be. Előzményeként 1865-ben a városban több száz magánvágó mészárszéket zártak be. Az állatok szállítása járványokat és betegségeket terjesztett. A telep kiválasztásánál a dél-pesti jött számításba, mivel az Alföldről ide gyorsabban érkezhettek az állatok. A tervpályázatot Julius Hennicke 1832-1892) porosz építész nyerte. Un. birodalmi-eklektikus stílusban emelték, félkörben záródó nagy falnyilásokkal, középen magas víztoronnyal. A vágóépületeket igen korszerűen rendezték be. Mindenütt szigorú egészségügyi intézkedéseket írtak elő. A szomszédos marhavásárokon további 500 szarvasmarha és tízezer aprómarha is elfért.1897-ben a déli épületet kéthajós vasszerkezetű csarnokká alakították át. A bejáratánál szarvasmarhát lefékező fiúk szobrait Begas Reinhold berlini szobrász kőből készítette, idővel megrongálták, és 1937-ben Sződy Szilárd (1878-1939) javításai után bronzba öntötték. Az építkezéseknél említik Kasselik Ferenc nevét is. A víztorony és egyéb vasszerkezetek a Schlick Rt-nél készültek. A vágóhidat a külföldi turisták is látogatták, minden bédekkerben / útikönyvben szerepelt. Az épület egy része műemlékvédelmet kapott. Sajnos 2019-ben egy török vállalkozó cége állami támogatás mellett majdnem teljesen elbontotta. Az épület műemlékeiből a kapu és víztorony túlélte a bontásokat. A másik felvétel a Nádor szálló fotója mellett látható.

A ferencvárosi Üllői út 45-51.gyalogsági laktanya építkezésénél kivitelezőként is ott találjuk Kasselik Ferenc nevét. A kétemeletes házra a terveket Hild József (1789-1867)1835-ben már elkészítette, de a Hadmérnöki Főhivatal csak 1843-ban hagyta jóvá. A harmadik emeletre külön engedélyt József nádor kérte meg. Emiatt az alapfalakat vastagabbra kellett a kivitelezőnek megépíteni. Végleges költsége 493 980 Ft-ot tett ki. 1847. novemberében adták át. Kasselik Ferenc építőmesterrel 1845. márciusában kötöttek szerződést. Az építkezésen 800 ember dolgozott. A hazai kaszárnyaépítészet egyik legjelentősebb és legszebb alkotása. Érdekesség, hogy 110 öl (kb. 208,5 m) hosszú homlokzatával meghaladta a pesti Invalidusok palotáját 10 öllel. (Ez 1716-38 között, III. Károly idejében, Fortunato de Prati kamarai mérnök tervezése. 1724-től Anton Erhard Martinellit bízták meg a munkák irányításával. Eredetileg Széchenyi György esztergomi érsek alapítványlából épült a felszabadító török harcokban megsebesült és rokkant katonák számára. Ez volt a kor legnagyobb háza, un. Károly kaszárnya, 4 ezer katonát lehetett elhelyezni 1751-ben Mária Terézia királynő is megtekintette.) Érdekessége, hogy a Martinelle féle szárny egyik tiszti lakásában született 1804. nov.18-án Klauzál Gábor, és Kalocsán 1866-ban hunyt el. Ügyvéd. országgyűlési követ, az első felelős magyar Minisztérium földművelés, ipar- kereskedelmi minisztere volt. Ma Központi Városháza, Városház u. 9-11.)

A három utca által határolt laktanya háromemeletes épület. Szabálytalan négyszög alaprajzú telkén a középső nagy udvaron kívül még két kisebb is található. Ezek fegyvergyakorlatozásra szolgáltak a katonáknak. A 30 ezer négyzetméteres háznak földszintje felett övpárkány, és három részes főpárkánya van. A körúti sarokrizalitok felett szerény lőréses mellvéd volt. A középrizalit ablakait az első és harmadik emeletet egybefogó toszkán jellegű pilaszterek keretezik. A középső kilenc tengely felett attikafal húzódik. Az ablakszárnyak ki- benyílók, a kornak megfelelően. Fedélszéke Reischl Antal budai ácsmester munkája. A téglát a Miesbach, Lehner és Fessl téglagyáraktól vették. Az Üllői úti szárny közepén háromhajós kapualj nyílik, és két szélső. Abban az időben több cikk is jelent meg az osztrák lapokban. A mi Novák Dánielünk, aki a börtönt is tervezte Balassagyarmaton, írt róla: kritikával illette a szűk főbejáratot és a kapukat. Túl egyszerűnek és keskenynek a homlokzatokat tagoló pilasztereket. A várszerű kaszárnya Pesten és Magyarországon egyedülálló épület volt. A hazai romantika korában épült. Hild József stíluskeresésének bizonyítéka. Ma műemlék.

1840-ben a pozsonyi országgyűlés megszavazta nagyobb létszámban katonák telepítését Pestre. Előszőr ingatlanokba helyezték el őket, de szükségessé vált egy nagyméretű kaszárnya építése. Előzménye az 1741-es pozsonyi országgyűlés volt, ahol a magyar rendek kiálltak Mária Terézia mellett (Vitam et sangvinem”, azaz életünket és vérünket) és 35 000 katona, vett részt az osztrák örökösödési háborúban. Nevét is 1892-ben Mária Teréziáról (1740-1780) kapta. A 32-es Honvéd Háziezred 1873-tól 1918-ig székhelye. 1956-ban jelentős károkat szenvedett. 1959-re helyreállították, de katonai célokat már nem szolgált. Több cég használja. Az eredeti földszinten lévő haraszti vörös mészkő járókövek igen nagyméretűek, és több helyen feltöredezettek. Vajon hány katona csizmája taposta ezeket, és ha még mesélni is tudnának? 2011-ben egy olasz vállalkozónak eladták.

Belső, nagyobbik udvarán autók sora parkol, a kisebb udvar üresen áll. A belső nagy nyitott folyosók ablakai be vannak üvegezve, elveszítették az eredeti szép környilások látványát.

Ferencváros, Gönci Pál u. 1-3. 2 emeletes sarokház, Kasselik Ferenc és Frey Lajos (1829 Bécs-1877.) építészek munkája, 1870., övék a Lónyay u. 7.sz. ház is Ezek a házak műemlékek vagy fővárosi védettség alatt vannak. A Lónyay u. nevei 1811-től Belgrádi u, 1855-től Két Nyúl u.,1874-től Nyúl u, 1885-től Lónyay, 1953-tól- Szamuely, majd 1990-től ismét Lónyay utca. Lónyay Menyhért gróf (1822-1884) 1871-72 között Magyarország miniszterelnöke volt. Majdnem minden utca ilyen gyakran változtatott nevet, ezért nehézkes a keresés a korábbi időszakokban.

További épületek Kasselik Ferenctől: A. Martinelli: Molnár u. 20. 1830, C.v .Balla: Sas u. 20. 1832., Lucia v. Kállay: Király u. 5. 1832.,Fr. Mayer, Molnár u. 12. 1832., M. Winkler: Molnár u. 40. 1832, C. Emmerling: Paulay-u. 45. 1834., A. Gamperl: Váci u. 32. I.em. ráépítés 1834. , Ph. Müller: Károly krt. 10. 1837., Nedeczky: Reáltanoda u. 17. 1838., A.v .Marcibányi: Dob u. 4. I. em. bővítés 1838., Szerdahelyi: Üllői út 5. 1838., J. Rombach fürdője, Városliget 1839., Jordan Caspar bőrgyáros: Vámház krt. 6. 1839., Buday: Dob u.14. 1839., A. Pulmann: Rákóczi ú. 26. 1840., A. Argauer: Andrássy ú.20. 1840.,S. Simonyi: Király u. emeletráépítés, J.v Pisztay: Vilma krnő út emeletráépítés 1841., Kasselik: saját háza Váci u.17. 1842., HofrathKárász: Váci u.49., Gyurkovics: Váci u. 58. 1844., F. Domanovszky: Semmelweis u. 19. 1845., Huszár József: Dohány u. 1. 1847. A több mint 400 épületből itt csak néhány közismertebb megrendelő nevét soroltam fel, a házakat már lebontották, vagy átalakították. De megfigyelhető, hogy az 1838-as nagy árvíz után megnőtt a helyreállítások és új házak építése. Itt a régi utcák már az új néven szerepelnek. A régi Pesten történt fontosabb eseményeket, melyek Kasselik házakhoz kötődtek, röviden ismertettem.

Kasselik alapítvány: Luxus áruház, Vörösmarty tér 3. (A tér helyén régen az ott álló Német Színházról- Színház térnek, majd Gizella térnek nevezték el. (1812-ben adták át a nagyméretű kőszínház igen impozáns épületet, Johann Aman bécsi építész és Pollack Mihály tervezésében.1847-ig működött.

Bérház és középület megrendelője Kasselik Jenő, ill. szüleinek nevét viselő Kasselik Erzsébet és Ferenc alapítvány volt, amely a művelt osztályok önhibájukon kívül szűkös körülmények között élő tagjait támogatta. Kasselik Jenő (1835-1910) főhadnagy, nem folytatta a család építő nagyvállalkozó múltját. Apja kérésére kilépett a hadseregből, miután végig harcolta az osztrák-olasz (1859-ben a piemonti-francia egyezmény zárta le) háborút. Majd apja végrendelete szerint 13 millió korona összegből alapítványt hozott létre. Magánzó, különc alkat írták róla. Párizsban és Cannes-ban élt, szinte senkivel sem tartott kapcsolatot. Az alapítványt is testvére Erzsébet igazgatta.

A Luxus Áruház épült 1911-ben Korb és Giergl építészpáros tervei szerint. Építő Kondor és Feledi cég. A bolt kapuzatát 1938-ban Kozma Lajos tervezte. 1970-80-as években felújítások történtek. Felújították 1987-ben is. Belül a kétkarú lépcsőház nyugati oldala Róth Miksa színes üvegablakaival. Az alsó három szinten üzletek nyíltak. A homlokzatok drága anyagokból készültek. A falakat kő burkolja, a nyílások közti részeket sok helyen vaslemezek, a tetőt rézlemezek fedik. A hátrahúzott falsíkban, a sarokrizalitok feletti kupolás oromzatok tömbjei állnak. Az 5. emeletet geometrikus mintás csempedíszítés borítja. Homlokzaton a modern geometrikus szobrász díszek Szabó Antal alkotása. 2015-ben német-francia székhelyű AEW cég megvásárolta az épületet.

(fotó: Jászai Csaba)

  1. kerület, Váci utca 17. Építtető Kasselik Jenő. 1910-ben készült Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint. A kétemeletes klasszicista házat apja, Kasselik Ferenc 1842-ben építette és kivitelezte. Az új háromemeletes, már a korban divatos szecessziós stílusban készült. Ez is alapítvány ház. Híres lakói voltak Rónai Dénes fényképész, műterme a tetőtérben volt. Jártak ide költők, írók, Karinthy Frigyes, Babits Mihály is. Dr. Hausmann Ferenc orvos, egyetemi tanár a magyarországi hemeopatikus gyógyászat egyik megteremtője, és dr. Wachter Erik főorvos, egyetemi tanár, aki a magyar testőrséget angolra tanította. A házban hunyt el az 1906-ben átadott Újpesti Vas- és Acélöntvénygyár – a későbbi Anker-Művek alapítója Werkner Artúr (1879-1953).

Vidéken, Balassagyarmaton 1832-35 között épült fel Kasselik Ferenc tervei szerint a nagyméretű U-alakú Vármegyeháza klasszicista stílusban. Műemlék. Járt itt Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán, Madách Imre és I. Ferenc József királyunk is. Megemlítem, hogy az udvarán 1842-45 között épült fel a „kerek” börtön, amit a kecskeméti Novák Dániel építész tervezett. (1798-1849). Ő művészeti író is volt, és az Üllői úti kaszárnyáról osztrák lapban is tudósított.

Kortársai voltak: Lohr Antal (1799-1874), Pán József (1810-1890), Diescher József (1811-1874), Brein Ferenc (1817-1879), Huber József (1777-1832), Zofahl Lőrinc (1791-1863), ifj. Zitterbarth Mátyás (1803-1867, id. Zitterbarth Mátyás (1776-1824), Hofrichter József (1779-1835) és Wieser Ferenc (1812-1869) építészek.

A Kasselik építész család 1760-tól 1910-ig, 150 évig aktívan részt vállalt a gyorsan fejlődő város felépítésében. Amig Fidél a barokk elemeket is felhasználta a kora klasszicista stílus mellett, addig fia Ferencnek csak klasszicista házterveit látjuk, de a kivitelezett épületeknél sem találtam romantikus homlokzatokat. Pedig az 1850-as évektől egyre inkább előtérbe került a romantika, mint új díszítő forma. (Lásd: Pichler ház, Hercegprímás u. 9. -velencei gótikát alkalmazott a romantikában, 1855-ben Wieser Ferenc, a Pannónia Szálló, Rákóczi u.5., 1867 Pán József terve, az új Vigadó 1860-ban Feszl Frigyestől.) A legtöbb épületükre később felhúzott emeletek már a legújabb építészeti irányzatokat mutatják. Munkájukkal hozzájárultak az épített örökségünk növeléséhez, legtöbb házukon azóta a Műemlék táblákat is elhelyezték.

Kasselik Ferenc (1795-1884) nevét Pest legtöbb adót fizető polgárai (virilista) között találjuk, mint építési nagy- vállalkozó. Síremlékét a Fiumei Úti Sírkertben Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) tervezték, neoeklektikus, Henri Chapu szobrával 1926. Műemléki védelmet kapott. Ma eléggé romos állapotban van. (Amikor született, gyászos év volt, 1795. május 20-án a katonai gyakorló téren végezték ki Martinovics Ignácot és más jakobinus vezetőket. Ma Vérmező.)

Egyéb adatok a régi városról. Pest utolsó főpolgármestere Szentkirályi Móric (1807-1882). Jogot végzett Pesten, országgyűlési képviselő, 1829-ben a Göttingai Egyetemen orvosi ismereteket szerzett. 1848-ban jász-kun főkapitány. 1867-69 között Pest főpolgármestere. Deák párti volt. Utána a város szegényeit ingyen gyógyította. Érdekességként még megemlítem, hogy 1773 óta volt Budán polgármester Prenner Farkas András, Pesten pedig Mosel József volt az első, elődje még városbíró címmel Vatula János intézte a teendőket. 1767-től pedig állandó hajóhíd kapcsolat volt Buda és Pest között 1849-ig. Tervezője Franz Süftenegger bécsi ácsmester. A híd 45-47 csónakon nyugodott.

A város lakosságáról néhány számszerű adat: 1795-ben- amikor Kasselik Ferenc született -29870 lakos volt 2581 házzal.1814-ben 41882 fő, 3325 házzal,1822-ben csak ház adatom van, 3829 épülettel,1840-ben Pest-Budán 100 ezer fő lakott 5105 házzal. Ezek többnyire földszintes és kertes házak voltak. A Kasselik Fidél és Ferenc által tervezett házak, főleg a jómódúaknak két-háromemeletesre épültek meg. A közművek még hiányoztak. Ráth Károly (1821-1897) volt 1873-ban, a három város egyesítése után Budapest első főpolgármestere, Kamermayer Károly (1829-1897) első polgármestere és Gerlóczy Károly (1835-1900) alpolgármesteri címet viselt. Őket a három Károly néven emlegették, hosszú regnálásuk alatt a fővárosért nagyon sokat tettek.

A 19.a században volt a Kiegyezés 1867-ben, ami után felgyorsult az ipari fejlődés, a vasút- és hídépítés (Nyugati-Pályaudvar 1877. (August de Serres és Teofil Seyrig) és elődje a Váci indóház 1846-ban, (tervezője Wilheim Paul Eduard Sprenger) majd a Keleti Pályaudvar-1884-ben (Feketeházy János és Rochlitz Gyula, a Lánchíd 1870. évi megváltása (már 1849-ban átadásra került). Tervezője William Clark (az ő rajza van a képen) kivitel Clark Ádám), a Déli vasúti összekötő-híd-1873 (Feketeházy János), a Margit híd-1876.(Ernest Gouin francia mérnök és cége.)

Habsburg József nádor (1776. III.9.Firenze-1847.I.13.Buda, 1795. IX.22-én vette át a nádori tisztséget. Nevéhez fűződik az 1808-ban elfogadott Szépítő Bizottmány megalakulása, ami Hild János építőmester (1760-1811) terve alapján készült. Támogatta a Budai Csillagda, (1815) a Pesti Magyar Színház (1837) a Múzeum krt., a Magyar Nemzeti Múzeum felépítését 1837-47), a Füvészkert, és a Margitsziget parkosítását. (Jámbor Vilmos és Magyar György kertészek.)

Széchenyi István gróf (1791.IX.21. Bécs-1860-IV.8.Bécs) a modern Magyarország egyik megteremtője. Politikus, író, közgazdász, közlekedési miniszter, a MTA, a Lánchíd, az Óbudai Hajógyár, a Nemzeti Kaszinó, a vasútfejlesztés egyik előmozdítója, az Al-Dunánál a Vaskapu-szoros szabályozása, Tisza-vidék árvízmentesítése, az első gőz hengermalom létrehozója. Ő javasolta a budai alagút megépítését és sok másféle ipar korszerűsítését.

1870-ben volt Fővárosi Közmunkák Tanácsának megalakulása, (most 150 éve) melynek feladatai alapján megindult a városrendezés (új közlekedési fővonalak- Andrássy út 1876-1884, átadták a kontinens első földalattiját 1896-ban. Nagykörút nyitása, három részletben épült ki, 1896-ra készült el. Ekkor átadták az öt új vásárcsarnokokat is, (az 1.sz. a Központi vásárcsarnokot tervezte Pecz Samu). A Ferenc József híd-1896, (Feketeházy János terve) ma Szabadság híd-, a régi Erzsébet híd-(1898-1903, Czekelius Aurél) és a Duna folyamszabályozása. Megépült az Operaház Ybl Miklós terve, 1884, a régi Műcsarnok 1877-re (Láng Adolf) a régi Képzőművészeti Főiskola (Rauscher Lajos) 1876-ra, mindezek a Sugár, ma Andrássy úton. Az FKT Felügyeletet gyakorolt a főváros egész területén minden építési és építésrendészeti ügyben. A városi hatóság és az egyes lakosok felett fellebbviteli hatóságként működött. Az 1873. évi három város: Pest, Buda és Óbuda egyesítésével pedig mindezek felgyorsultak. Ekkor a lakosság száma 300 ezer volt, 1896-ra 733 ezerre emelkedett. A gyors fejlődéssel elértük (1887-ben még az első villamosvonalat is elindították a Nagykörúton a Nyugatitól), hogy Budapest a század végére az európai fővárosok között már a 9. helyre került a 16. sorból.

Összeállította: dr. Horváth Péterné, Város- és ipartörténeti csoport

Kiemelt kép: Henry Winkles metszete a régi pesti Városházáról 1845-ből (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)