Titkár: +36/30/9-642-179 [email protected]
Oldal kiválasztása

 

Építésének története: összeköti a lánchíd budai hídfőjét a Krisztinavárossal. Ezzel népszerűbbé vált a budai hegyek nyaraló és kiránduló helyek elérhetősége, és a városrész is gyorsabban fejlődhetett. Megépítését 1842-ben Széchenyi István javasolta, és Ürményi József (1807-1880) alnádor, országgyűlési képviselő, főrend, megyei alispán 1852-ben társulatot hozott létre a megvalósítására. A kivitelezést Clark Ádám tervei szerint 1853. februárjában kezdték meg az engedélyezés után, végül hivatalosan 1857. április 30-án adták át, de még a kapuzatok nem voltak készen. 1855. szeptember 23-án áthaladt az első kocsi az Alagúton Ürményivel, Clark Ádámmal és Baumgartnerrel a társaság titkárával. 1856. március 6-án megnyitották a gyalogosforgalom számára is. A Vasárnapi újság 1856. áprilisi száma már árakat is közölt, gyalogosoknak 1 krajcár, lóért 3-at kellett fizetni. 1918-ig használatáért a hídvámhoz hasonlóan fizetni kellett.

Végül 1857. áprilisában a járműforgalom is megindulhatott. Jókai Mór a Vasárnapi Újságban már 1855-ben írta az év eredményeit összefoglaló írásában: ”Nemzeti lételünk egyik nagyszerű emléke is ez idén létesült, a budavárhegyi alagút, méltó ikercsoda-testvére a lánczhidnak”.

A munkák kezdete. A fúrást egyszerre kezdték a két oldalon, ezzel egyidőben felülről középen aknát mélyítettek. A fúrások pontosan találkoztak egymással, írja Clark, aki a méréseket még egy kezdetleges, négytalpú teodolittal végezte.

(A teodolit szögmérő műszer, két megirányzott pont közti szögtávolságot mér. Ahol a leolvasó berendezés nullázható, közvetlenül leolvasható, egyéb esetekben a két leolvasás különbsége adja a szögtávolságot.) „Az én alagútam oly egyenes” mint a vonalzó”, írta szüleinek. A tojás alakú boltozattal készült alagút 524-ezer forintba került. Clark Ádám (1811-1866) betegsége miatt a keleti kaput Reitter Ferenc (1813-1874) a rakpartok kiépítője 1858-ban fejezte be. Klasszicista stílusban 2-2 nagy, kanellurás, (vájt) dór oszloppal díszített oldalrizalitok közötti alagútnyílás, rusztikus oroszlánfejes zárókő kerettel, címerrel, háromtagú fogsoros főpárkánnyal készült el. (Az eredeti terv szerint, egyiptomi lótuszköteges oszlopok lettek volna.) 350 m hosszú, 2 sávos. A szélessége 9,5 méter.200-300 munkás 7,5 hónap alatt fúrta át a hegyet. Ferenc József 800 mázsa lőport adott az építkezéshez, cserébe a hadseregnek szabad átvonulásáért. A kirobbantott követ a Duna budai rakpartjához használták fel. A magassága 7,83 méteres, a világítás javítása miatt, a bejáratokig 10,6 m-re változik. A 82-100 cm vastag patkó alakú téglaboltozatot később csempével rakták ki. Keleti kapuja klasszicizáló, a nyugati kapuja romantikus volt, Frey Lajos (1829-1877) tervezte 1866., de a II. világháborúban elpusztult. A mai Benkhard Ágost tervei szerint modern stílusban épült meg kváderkövekből. Ugyanakkor a 6 m-es útpályát 6,9 m-re szélesítették, és aszfaltozták, az északi járdát megszüntették. Mindkét oldalon a kapuzat tetején teraszt alakítottak ki, amit 2013-ban a biztonság érdekében öntöttvas korláttal látták el. 1915-től a gázról áttértek a villanyvilágtásra, az úttest fakockáit pedig kiskockakőre cserélték. Az alagút 1,8 %-kal, 6,1 métert lejt a Duna felé, ami megoldja a vízelvezetést.1973-ban az egyesítés századik évfordulóján korszerűsítették, új szellőző berendezéssel is ellátták. A rétegvizek elvezetését csőhálózattal oldották meg. Az alagút Clark Ádám tér felőli végén van a Lánchíd hídmesterének szolgálati lakása.

(Holló Csaba 2019. nov. 12- i” Egy láthatatlan zseni” cikkben Novák Dániel (1798-1849) mérnök már 1837-ben javasolt alagutat, de az 1844-es alagút terveit tartja az első változatnak, mivel az alagút méretei csaknem azonosak vele. Amit Clark Ádám kivitelezőként hozzátett, az zseniálisnak mondható, írja a szerző. Viszont a Spiegelben megjelent 1845.decemberi számban két megoldást is javasolt Novák Dániel- ami iker alagutat mutat, a londoni Temze alatti Brunnel-féle mintájára, a másik ábrán szélesebb tárna látható.

Az Alagút 50 év után ismét felújításra vár!

Összeállította: dr. Horváth Péterné Város- és ipartörténeti csoport

Főkép: Rohbock Lajos rajza a budai Váralagútról (Hungaricana)