Barion Pixel
Press "Enter" to skip to content

Zöld mezőt, vagy beruházást a Palotanegyedbe?

A Budavári Palota rekonstrukciója által keltett intézményköltöztetési hullámnak akad a Városliget épületekkel történő megterhelésén túl egy újabb kellemetlen hozadéka is. A palota „F” szárnyában működő Országos Széchényi Könyvtár a Kormány szándéka szerint ugyanis új komplexumban működik majd, a pontos helyszín kijelölésére azonban hivatalosan még nem került sor. Informálisan ennek ellenére a Magyar Rádió Pollack Mihály téri tömbje került szóba a könyvtár lehetséges új székhelyeként.

A jelenlegi keretei között évtizedek óta szűkösen tengődő Széchényi Könyvtár korszerű, a gyűjtemény saját igényeihez szabott létesítménybe történő átköltöztetése önmagában nem ördögtől való gondolat, azonban a Magyar Rádió jelenlegi ingatlanán történő elhelyezése több szempontból is problematikus. Először is a szóban forgó terület olyan műemléki ingatlan, amely magában foglalja az egykori Esterházy-palota (Pollack Mihály tér 8.), illetve a volt Károlyi-palota (Pollack Mihály tér 10 – Múzeum utca 4.) védett épületét. Mivel a tervezetben új épületek emelése szerepel, ezt csupán a védett értéknek minősülő két palota (illetve a velük szomszédos, ám önálló helyrajzi számon magasodó Festetics-palota) között illetve mögött lehet megvalósítani. Ezek a történeti épületek azonban mindössze egyemeletesek, így érvényesülésüket nem sértő új létesítmény elhelyezése nemigen oldható meg.

A tervezett beruházással érintett területen, vagyis a Festetics-palota és az Esterházy-palota közötti, illetve az Esterházy- és a Károlyi-palota mögötti részen mindemellett a nevezett épületek gyönyörű kertjei helyezkedtek el korábban. Ezeket a Magyar Rádió ideköltöztetése után – rendkívül érzéketlen módon – részben beépítették, részben lebetonozták és parkolóként hasznosították. A Rádió kiköltözését követően ezen állapotokat mindenképp fel kell számolni, az viszont semmiképp sem szolgálná a védett épületek, illetve a zöldterületekben szegény főváros érdekét, ha a térséget még az eddigieknél is jobban beépítenék. Műemlékek esetében ettől függetlenül is alapelv, hogy azokat, illetve környezetüket a történeti hitelesség adta keretek között eredeti állapotukba kell visszaállítani. Ebben az esetben a kertekről számos archív fotó, térkép és egyéb ábrázolás maradt fenn, így rekonstrukciójuk nem csak szükséges, hanem lehetséges is. Ennek hiányában az utolsó lehetőségtől is megfosztanánk a belvárost, hogy némi összefüggő zöldterülettel gyarapodjon, a kertek visszaállításának esélye pedig örökre elveszne.

A Károlyi Alajos-palota egykori kertje – az OSZK ideköltözése esetén itt hatalmas épület állna
A Károlyi Alajos-palota egykori kertje – az OSZK ideköltözése esetén itt hatalmas épület állna

Az OSZK elhelyezésére kijelölt ingatlan magának a gyűjteménynek sem biztosít alkalmas helyszínt. A telken, amelyet részben már műemlékként védett épületek foglalnak el, nem lehet az ország első könyvtára számára kellően egységes megjelenésű székházat emelni. Tekintettel a homlokzatkialakítás szempontjából egymástól is sokban eltérő, szigetszerűen elhelyezkedő három Pollack Mihály téri palotára, az új létesítmény szükségképp háttérbe szorított, vagy épp ellenkezőleg, a meglévő építményekre „ránövő” komplexum lesz, amely nem képes a rangos intézmény arculatának méltó megjelenítésére.

Az állományát (főként a kötelespéldány-gyűjtés okán) időről időre megsokszorozó gyűjtemény számára sem javasolt olyan helyszínt kijelölni, amely a későbbi terjeszkedés esetére semmilyen lehetőséget nem kínál. A beépíthető területet ugyanis egyrészt a paloták, másrészt a Szentkirályi utca mentén sorakozó lakóépületek határolják be. Mélyépítési munkálatok a műemlékek veszélyeztetése nélkül, valamint a könyvtárhoz méltó használat szem előtt tartásával nem végezhetőek korlátlanul. Az épület magasságának pedig a kerületi építési szabályzat szab határt.

Európában számos nagy múltú könyvtár (így a párizsi Bibliothèque nationale de France) esetében döntöttek új, a történelmi városmagtól távolabbi komplexum emelése mellett. Ezáltal sem műemléki, illetve egyéb építési megkötések nem korlátozták az új létesítmény kialakítását, sem raktározási gondokkal nem kellett számolni.

Mindezzel szemben a szomszédos Magyar Nemzeti Múzeum számára kiválóan hasznosítható lenne a közelben fekvő két palota, amelyek a mögöttük és közöttük helyreállított kertekkel, mint rekreációs területtel kiegészülve nagyszerű terjeszkedési lehetőséget biztosítanának a gyűjtemény számára. Így a Károlyi-palotában (amelynek belső terei a II. világháborúban teljesen elpusztultak, ezért jellegtelen képet mutatnak) a Nemzeti Múzeum raktárba zsúfolt alapgyűjteményeinek valamelyikét (a regionális szinten egyedülálló, több mint 10.000 darabos fegyvergyűjteményt, a hangszergyűjteményt, vagy a viselettörténeti anyagot) lehetne elhelyezni, míg a belül is ép Esterházy-palotában a Történelmi Képcsarnok találhatna önálló, rangjához méltóan elegáns otthonra. Ezáltal egy külföldön már számos helyen létező intézmény meghonosítására nyílna alkalom, hiszen a National Portrait Gallery London, illetve Washington esetében is óriási népszerűségnek örvend, amelyeknek hazai megfelelője a nemzeti emlékezet ápolásának kitüntetett színtere lehetne.

A felvázolt kormányzati elképzelés úgy tekint a Rádió tömbjére, mintha az egy hézagmentesen beépíthető telek volna, nem pedig három főúri palota érzéketlen módon lebetonozott, ám még visszaalakítható egykori kertje. Az OSZK elhelyezésére viszont akár valódi „zöldmezős” beruházás keretében is sor kerülhetne, mégpedig a Millenniumi Kulturális Központ 38017/32 hrsz. alatti ingatlanán, amely a Művészetek Palotájával kelet felől szomszédos. Ezt a területet 2014-ben visszavásárolta a Magyar Állam, így az közcélokra maradéktalanul hasznosítható. A telek igen jelentős kiterjedésű (1 2706 m² alapterületű), illetve teljesen beépítetlen, ennél fogva a munkálatok során nem kellene a bontással, illetve területrendezéssel járó költségtöbblettel számolni. E helyen az OSZK történetében először adódna lehetőség arra, hogy kényszerű kompromisszumok nélkül legyen elhelyezhető az állomány, egy kifejezetten számára tervezett és igényeire szabott épületben, amelynek tervezőjét sem műemlékvédelmi, sem egyéb kötöttségek nem korlátoznák. A helyszín kulturális célra kiválóan alkalmas, mivel két nemzeti alapintézmény (a Nemzeti Színház és a Nemzeti Hangversenyterem) szomszédságában fekszik. A terület megközelíthetősége egyedülálló: tömegközlekedéssel a csepeli HÉV, illetve az 1-es, a 2-es és 24-es villamos vonalán is elérhető. Ezen kívül a főváros egyik meghatározó közútja, a Soroksári út kanyarulatában, a Rákóczi híd pesti hídfőjénél terül el.

A Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház melletti hatalmas, beépítetlen telek ma parkoló, holott az OSZK számára ideális helyszín lehetne
A Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház melletti hatalmas, beépítetlen telek ma parkoló, holott az OSZK számára ideális helyszín lehetne

Egy ilyen volumenű beruházás, ami akár évszázadokra meghatározhatja a nemzet könyvtárának helyét és abból adódó jellegét, komoly előkészítést és mérlegelést kíván. Itt a vissza nem térő alkalom, hogy Magyarország elsőszámú könyvgyűjteménye ne egy belvárosi lakótömbök közé kényszeredetten beleerőltetett, más épületeket kerülgető, s azokat egyszersmind betonszarkofág módjára elnyomó torzszüleményben, hanem autonóm és kellően reprezentatív székházban kapjon helyet. Ebben az esetben a Palotanegyed is visszakaphatja azt a zöld szigetet, amit a mostani elképzeléshez hasonló meggondolatlansággal elvettek tőle egykor.

One Comment

  1. Jeney Attila Jeney Attila 2016.05.31

    Ma egy nyilvános beszélgetésen Finta Józsefet meg nem valósult terveiről kérdezték. Elmondta, hogy örülne ha felépülne az új kongresszusi központ, melynek tervezett helye éppen a cikkben említett parkoló, a Művészetek Palotája mellett.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .