Press "Enter" to skip to content

Ráday Mihály a Klotild-palota felújításáról

Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben a következő:

327/2016. (X. 27.) Korm. rendeletA Melis Investment Kft. Budapesten megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet módosításáról

 Ez a rendelet a magyarországi „világörökség” részét jelentő, Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett, 1899-re megépült két egyforma ikerház, az Erzsébet híd pesti hídfőjében álló két Klotild-palota közül a déli épületre vonatkozik. Részlet a Kormány rendeletéből:

 „A beruházás és ingatlan esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet, valamint a hatályos településrendezési eszközöket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1. § (1) bekezdése szerinti épület vonatkozásában építési követelményként érvényesíteni kell a következőket:

  1. a) a szintterületi mutató legfeljebb 7 m2/m2,
  2. b) az épület gerincmagassága nem haladhatja meg a 35,0 métert, amely tekintetében a saroktornyot, kupolát, díszítőelemeket, tetőfelépítményeket, antennát, villámhárítót, kéményt és szellőzőt figyelmen kívül kell hagyni,
  3. c) az építménymagasság nem haladhatja meg a 35 métert,
  4. d) tetőtérben két építményszint építhető, valamint tetősíkban a nyílászárók két sorban elhelyezhetők.”

Ma az V. kerületben a megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 5.5, a legnagyobb párkánymagasság: 30 m. Csak akkor lehet ennél több, ha eleve meghaladják a korábban már megépült ház adatai az új építésre vonatkozó irányszámokat. Ha pedig már eleve magasabb házról van szó, mint ami ma megengedhető lenne, minek hozzá kormányrendelet?

Azt pedig, hogy hogyan nézhet ki egy tetősíkban újonnan elhelyezett új (kettős) ablak-sor, a megfelelő engedélyezési eljárásnak (tervtanács, a városképért felelős polgármester véleménye, szakértő műemlékes hozzájárulás) kellene jóváhagynia. A rendeletben megfogalmazott további két adat, a 35 méteres gerinc- és az ugyancsak 35 méteres párkánymagasság elég furcsa adatok így együtt, mintha a kettő egymásnak ellentmondana… Nehéz lenne most utánamérni. Ezek a befektető adatai, alighanem. A kormányban ki foglalkozik építésügyi szakértéssel, vajon?

A dolog lényege azonban egyrészt az, hogy a budapesti és a kerületi szabályozás is meghatározza, milyen lehet ezen a helyen egy épület terve, s ezt – tulajdonképpen – nem írhatja felül kormányrendelet, legfeljebb „csak” az országos szabályozás számait.

Másrészt pedig az feltűnő, hogy a normális ügyintézés keretei közül kiragadják ezt az épületet (is) egy kormányrendelettel, mint a Dagály fürdő környezetét, a Várat, vagy éppen a Városligetet. Ez utóbbiakkal sem lehet egyetérteni – természetesen, s azzal sem, hogy egy magánberuházás esetében is ugyanezt a megoldást alkalmazzák egy, a „világörökség” részét jelentő együttesben álló, egyedileg is védett műemlék ingatlanára vonatkozóan.

Innen nincs megállás. Nincs szükség többé helyi önkormányzati, vagy országos, sem nemzetközi műemlékvédelmi jogra, szabályozásra, az összes építési ügyben megtörténhet hasonló.

Ha a beruházónak megfelelőek a kapcsolatai, nem lehet előtte akadály semmilyen élő jogszabály, ami másokat korlátok közé szorít. Mindenkire vonatkoznak a természeti és az épített környezet, az örökség védelmét szolgáló, az ország, avagy a település karakterét figyelembe vevő, megfelelő fejlesztésére vonatkozó előírások, „kivéve a gyevi bírót!” – ahogy Mátyás, az igazságos mondaná…

Az október 27-én megszületett kormányrendelet utolsó mondata nem hagy kétséget:

  1. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

5 hozzászólás

  1. Garay Klára Garay Klára 2016.11.03

    A lehető leggyorsabban fel kell venni a kapcsolatot a Nemzetközi Világörökség Irodával. A hazai egyszerűen “kormányhivatallá” változott a Forster központtal együtt. Fel kell vetetni a Veszélyeztetett Világörökségi területek listájára. És kérni, hogy hivatalosan foglaljon állást abban az ügyben, hogy olimpiára meg kiemelt beruházásra hivatkozva teljesen elpusztítják a Világörökségi területet Budapesten.

  2. Czája Sándorné Czája Sándorné 2016.11.04

    Kinek az érdeke, hogy minden régit tönkre kell tenni?
    Tessék nemzetközi védelmet kérni mielőbb.

  3. Buzna Margit Buzna Margit 2016.11.04

    Elképesztő! Nyilván egy műemléki helyreállításhoz nem kell az idézett kormány rendelet. Budapest különleges műemléki értékeire hivatkoznak -még az olimpiánál is, s egyfolytában azt teszik tönkre, s felszámolják a műemlékvédelem-építésügy-városrendezés szakmai intézményeit

  4. Jeney Attila Jeney Attila 2016.11.05

    Találtam egy elgondolkodtató videót a mai és a (vagy egy) tervezett állapotról:

    Persze tudom, hogy egy filmbe sok mindent be lehet szerkeszteni egy ekkora épületről, mégis felmerül a kérdés, hogy miért is küzdünk? Mit és hogyan szeretnénk megvédeni?

    Egy műemlékfelújítás elengedhetetlen feltétele a kutatás, művészettörténeti tudományos dokumentáció, értékleltár készítése a meglévő állapotról, amelyet elég szigorú feltételek szerint kell összeállítani.

    Miután bizonyára készült ilyen, nagyon fontos lenne a nyilvánosság előtti publikálása, hozzáférhetőségének biztosítása. Azt hiszem, hogy ennek, és a felújítási koncepció (netán a tervek) ismeretében lehet a megfelelő fórumokon tiltakozni, ha nem tűnnek megfelelőnek.

    Elhivatottság és tehetség kell ahhoz, hogy valakik úgy gondolják újra egy ilyen épület megváltozott funkcióját, funkcióit, hogy a meglévő értékek közben ne sérüljenek, megmaradjanak.

    Elkeserítő, hogy a szebbnél szebb műemlékeink gazdátlanok, illetve a gazdáiknak se motivációja, se fantáziája, se pénze nincs arra, hogy megőrizzék, megvédjék a rájuk bízott épületeket. Sokszor még a gazdaszemlélet is hiányzik. Érdemes lenne átgondolni azt, hogy a városvédelemben lehetne-e egy olyan frontot nyitni, mely felderítené még a teljes lepusztulás előtt ezeket az értékeket, és felhívná a figyelmet még a végállapot előtt arra, hogy a tulajdonosok, a hatóság időben lépjenek, időben rázzák meg a víztornyot…

    Egy nagyon amatőr városvédő, aki talán nyitott kapukat dönget

  5. Ráday Mihály Ráday Mihály 2016.11.22






    KIVÉVE
    A GYEVI BÍRÓT! AVAGY A KLOTILD-PALOTÁT ÉRINTŐ BERUHÁZÁS „FELMENTÉST
    KAPOTT” EGYES ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK ALÓL

    Utolsó
    frissítés: 2016. november 07. hétfő, 17:14

    Közzétéve:
    2016. november 07. hétfő, 17:14

    Szerző:
    Ráday Mihály

    Módosították
    a Melis Investment Kft. szálloda kialakításával, üzemeltetésének
    beindításával kapcsolatos beruházásának kiemelt jelentőségű üggyé
    nyilvánításáról szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet. A
    kiegészítés alapján a beruházó a helyi építési szabályzat több
    kikötését is figyelmen kívül hagyhatja.

    Magyar
    Közlöny
    : 2016.
    évi 165.

    Érintett
    jogszabály:
     251/2015.
    (IX. 8.) Korm. rendelet

    Módosító
    jogszabály
    : 327/2016. (X. 27.) Korm. rendelet
    Hatályos: 2016. október 28.

    A 2016. évi 165. számú Magyar Közlönyben jelent meg a Melis Investment
    Kft. Budapesten megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási
    hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
    jelentőségű üggyé
     nyilvánításáról
    szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet kiegészítése. A 327/2016. (X.
    27.) Korm. rendelet a magyarországi „világörökség” részét jelentő, Korb
    Flóris és Giergl Kálmán által tervezett, 1899-re megépült két egyforma
    ikerház, az Erzsébet híd pesti hídfőjében álló két Klotild-palota közül a déli épületre
    vonatkozik. Részlet a Kormány rendeletéből:

    „A
    beruházás és ingatlan esetében az országos településrendezési és
    építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet,
    valamint a hatályos településrendezési eszközöket azzal az eltéréssel
    kell alkalmazni, hogy az 1. § (1) bekezdése szerinti épület
    vonatkozásában építési követelményként érvényesíteni kell a
    következőket:

    a)
    a szintterületi mutató legfeljebb 7 
    m2/ m2,
    b)
    az épület gerincmagassága nem haladhatja meg a 35,0 métert, amely
    tekintetében a saroktornyot, kupolát, díszítőelemeket,
    tetőfelépítményeket, antennát, villámhárítót, kéményt és szellőzőt
    figyelmen kívül kell hagyni,

    c)
    az építménymagasság nem haladhatja meg a 35 métert,

    d)
    tetőtérben két építményszint építhető, valamint tetősíkban a
    nyílászárók két sorban elhelyezhetők.” 
    [251/2015. (IX.
    8.) Korm. rend. 4/A. §; 327/2016. (X. 27.) Korm. rend. 1. §].

    Ma az V. kerületben a megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 5,5 m2/ m2(meghatározott
    feltételek teljesítése esetében 6,0 m2/ m2),
    a legnagyobb párkánymagasság: 30 m. A helyi jogszabály alapján csak
    akkor lehet ennél több, ha eleve meghaladják a korábban már megépült
    ház adatai az új építésre vonatkozó irányszámokat (lásd: 29/2004.
    (VI. 04) önkormányzati rendelet
     és mellékletei).
    Ha pedig már eleve magasabb házról van szó, mint ami ma megengedhető
    lenne, minek hozzá kormányrendelet?

    Azt pedig, hogy hogyan nézhet ki egy tetősíkban újonnan elhelyezett új
    (kettős) ablaksor, a megfelelő engedélyezési eljárásnak (tervtanács, a
    városképért felelős polgármester véleménye, műemlékes hozzájárulás)
    kellene jóváhagynia. A rendeletben megfogalmazott további két adat, a
    35 méteres gerincmagasság és az ugyancsak 35 méteres párkánymagasság elég furcsa adatok így
    együtt, mintha a kettő egymásnak ellentmondana… Nehéz lenne most
    utánamérni. Ezek a befektető adatai, alighanem.

    A dolog lényege azonban egyrészt az, hogy a budapesti és a kerületi
    szabályozás is meghatározza, milyen lehet ezen a helyen egy épület
    terve, s ezt – tulajdonképpen – nem írhatja felül kormányrendelet,
    legfeljebb „csak” az országos szabályozás számait.

    Másrészt pedig az feltűnő, hogy a normális ügyintézés keretei közül
    kiragadják ezt az épületet (is) egy kormányrendelettel, mint a Dagály
    környezetét, a Várat, vagy éppen a Városligetet.

    Ez utóbbiakkal sem lehet egyetérteni – természetesen –, s azzal sem,
    hogy egy magánberuházás esetében is ugyanezt a megoldást alkalmazzák
    egy, a „világörökség” részét jelentő együttes egyedileg is védett
    műemlék ingatlanára vonatkozóan!

    Félő, hogy innen nincs megállás. Nincs szükség többé helyi
    önkormányzati, vagy országos és nemzetközi műemlékvédelmi jogra,
    szabályozásra, ha az összes építési ügyet illetően megtörténhet hasonló.

    Véleményem szerint mindenkire vonatkoznak a természet, és az épített
    környezet, az örökség védelmét szolgáló, avagy az ország, avagy a
    település karakterét figyelembe vevő, megfelelő fejlesztésére vonatkozó
    előírások, „kivéve a gyevi bírót!” – ahogy Mátyás, az igazságos mondaná….


Hozzászólás a(z) Ráday Mihály bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .