Budapest Településképi Arculati Kézikönyv

A Budapesti Városvédő Egyesület észrevételei, javaslatai

Tudván, hogy 2017. július 14. volt a határideje a véleményezésnek, kérjük megfontolni szíveskedjenek az alábbi  véleményt, hiszen egy munkafolyamatban vagyunk, melynek jóváhagyási határideje ez év októbere.

Egyetértünk a Jövő Nemzedéke Szószólója (Ombudsman) véleményével – aki ez ügyben személyesen fogadott – hogy túl rövid az elkészítési határidő. Tekintettel  arra, hogy a fővárosban a kerületek önállóan készítik saját Kézikönyvüket és Településképi Rendeletüket s ezeket egymással s a fővárossal össze kell hangolni. A folyamat a nyári egyeztetési időszakot figyelembe véve elég problematikus.

Annak a kétségünknek is hangot adunk, hogy ez az új műfaj miként illeszkedik bele a településrendezési eszközök rendjébe, nehogy eluralja azt. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ajánlásaival, komplex értékítélet megfogalmazással új lehetőséget is jelent.

A 2017. július 6.-i Közmeghallgatáson is elmondott, az Egyesület 28 év (!) óta hangoztatott állásfoglalását is hangsúlyozni kell: elhibázott – az európai gyakorlattal mindenképp ellentétes – hogy a főváros közigazgatásában, településfejlesztésében és nagy részben a – rendezésben is a kerületek önálló települési joggal bírnak és nincs megfelelő hierarchia a főváros és kerületek között – ez érvényes e munkafolyamatra is, hiszen a fővárosnak a Településképi Rendelete csak a Margitszigetre és a Duna-parti teleksorra vonatkozik.

Igen szomorú, hogy a Kormányzat a rendszerváltás óta nem látja be tévedését!

Összességében igen értékes munkának ítéljük a 2017. 06.26.-i egyeztetési anyagot. Jó a szerkezet is, helyes, hogy a reklámok tárgyalása mellett az esti városképpel is foglalkozik. Újszerű és helyes az Ajánlásokban a jó és rossz példák elméleti jelölése, a jó példák képi bemutatása.

Egyesületünk üdvözli azt jogszabály adta lehetőséget, hogy a főváros egészére készül egy ilyen munka és az a  tervező csoport készíti, akik a településrendezési tervet évek óta gondozzák.

1. Már a XV. században a világ 3 legszebb városa között említik Budát, Velence, Firenze mellett! (Azóta sem sikerült tönkre tenni.) Épp a tájképi és épített érték összhangja és egyedi értékei is emelték erre a rangra, melyet még jobban kellene hangsúlyozni.
2. Általános észrevételünk az, hogy a Településkép, mely a természeti és épített (építészeti) értékek együttese, mégis a természeti értékek bemutatása háttérbe szorul. Budapest esetében nemcsak a különleges domborzat, de a kiemelkedő tájképi, természeti értékek is több hangsúlyt érdemelnek.

(Pl. a Sas-hegy TVT kilátóhelyként is páratlan, de mint TVT a világon még egy ilyen van csak Buenos Airesben.) Tehát javasoljuk, hogy egészítsék ki e fejezeteket megadva a méltó rangját a természeti értékeknek. (Városliget Európa első Közkertje, Budai Arborétum, Tétényi Fennsík TVT, Naplás tó, Budai Karsztbarlangok , hévforrások, Natura 2000 területek stb. felsorolva is mint a műemlékek.)

3. Szerkezetében is a természeti értékek fejezetek majdnem mint „szakági” munkarészek szerepelnek, noha e munkában az összhang jelentőségét kellene kiemelni. Ezt a hiányérzetet támasztják alá bizonyos félreérthető kifejezések (ld. alább részletezve)
4. A magasházakról az ajánlások között 184. oldalon van szó, azonban ez súlyosabban érinti a városképet, ezért ki kellene emelni. A TSZT 2015-el is ellentétes, hogy a Lágymányoson a Duna-parton 120 m-es toronyházat építsenek. Ez a Világörökség címet is veszélyezteti!

Észrevételek részletezve:

-2.8 pont (17.oldal) hiányzik a Gellért-hegy a Városi parkok felsorolásból

18. oldal első szakasznál Sas-hegy hiányzik

-3.4 pont (59. oldal) Városligetnél egy mondatban oda kellene írni, hogy ez Európa első közparkja, közkertje, bár a 118. oldalon szerepel, de nem lehet elégszer hangsúlyozni!

60. oldalon kiemelni a Sas-hegy TVT különlegességét (ökoszisztéma indikátor, melyből a világon kettő van, különleges az északi ill. déli flóra-fauna, legteljesebb  panoráma stb.)

E pontnál érdemes lenne a Bp. természeti értékeit táblázatszerűen is bemutatni, összefoglalni.

-4.2 pont (70. oldal) Épp e fotó mutatja: az óriáskerék kakukktojás – semmiképp nem illik a városképbe! Nagy hiba, hogy másodszor is engedélyezték, nemcsak a városképben zavaró, de az Erzsébet teret is tönkretette. Budapesten nem kell kilátóhely, mint Londonban, itt adott a Természet különbeket!  Mielőbb le kell bontani, a Belváros már élhetetlen lett a lakosoknak.

-4.9.4 (129.old.) Kilátópontoknál hiányzik a Sas-hegy

4.10. Javasoljuk, hogy az esti városkép és reklámok mellett a balesetveszélyes és kellemetlen tükröződések, elvakítások is szerepeljen egy-két mondatban. A nagy üvegfelületeknél nem figyelnek erre. (pl. Alkotás u-i irodaházak, épülő Futureal II. az M1-M7 bevezetőszakasznál pont a Ny-ról bejövő autópálya forgalmat zavarja majd.)

• (193. oldal) „alacsony beépítettség”, 198. oldal „tekintettel kell lenni a domborzati adottságokra” , 199. oldal „rendkívül alacsony arányú beépítéssel”. Kicsit keményebben lehetne fogalmazni. Sajnos jelentősen csökkent az erdőterület. Ami beépítésre nem szánt terület ott zavaróak e kifejezések is. A településképben is meg kell őrizni a még meglevő növény/erdő sűrűséget. Ne legyen további telekaprózódás, korlátozni kell az építhető lakások számát különösen a hegyvidéki területeken.

Javaslunk néhány városkép javító intézkedést:

1. Rudas fürdő D-i végén kútcsonkon vízöntő szobor elhelyezése
2. Contra-Aquincum újbóli bemutatása (különösen, hogy a Dunai-Limes Világörökségre javasolt)
3. Petőfi téri templom ikertornyának visszaállítása
4. Óriáskerék lebontása
5. Bazilika rávezető utcában vendéglátó kioszkok elbontása
6. Várszoknya Fő utcáról látható lépcsői alatt igényes téralakítás (szoborral, növényzettel ( pl. Jégverem u.)

Köszönettel vesszük hogy az egyeztetési folyamatban részvételi lehetőséget kap egyesületünk, kérjük a továbbiakban számítsanak ránk.

Budapest,2017. július 6.

Összeállította:

dr. Buzna Margit
a Budapesti Városvédő Egyesület képviseletében
[email protected]
06304247398