A Kulturális Örökségi Napok történetében először – Ghyczy Gabriella (országos koordinátor, műemléki referens, Miniszterelnökség) – kétnapos konferenciára hívta az események szervezőit. A tanácskozás célja a tapasztalatcsere volt, melynek során a résztvevők felkerestek néhány kiemelt, Budapesti helyszínt is.
A találkozó jelentőségét növelte, hogy 2018 a Kulturális Örökség Európai Éve lesz, ezért ellátogatott Magyarországra, és lelkesítő előadást tartott Mocevic Jelena, az Európa Tanács EHD (European Heritage Days – Magyarországon: KÖN) nemzetközi koordinátora is.
Ez a bejegyzés nem csak azért került a weboldalunkra, mert a BVE érintett a 2018-as eseményben, hanem azért is, mert nem várt, nagy megtiszteltetésként a meglátogatandó helyszínek közé (Sándor-palota, Széchenyi Fürdő, Közép-Európai Egyetem) Ghyczy Gabriella felvette a Ráth-házat is. A Ráth-ház egy Hild József által tervezett épület, mely nem csak a szép, tiszta klasszicista stílusa miatt nevezetes, hanem a története, illetve az itt 140 éven keresztül működő Arany Oroszlán Gyógyszertár és a pincéjében található műemlék kemence miatt is figyelmet érdemel.
[box] A kemencét az épület lakói szeméttárolónak használták, ám egy KÖN alkalmával az egyik városi sétákat szervező cég vezetője Baglyas György (aki a BVE-nek is tagja) felajánlotta, hogy segít kitakarítani annak fejében, hogy turistákat ide hozhasson. Hamarosan megjelentek a Pékszövetség vezetői, akik javasolták, hogy állítsuk vissza a pékműhely területét képző teret az 1841-42-ben épített pincerekeszek elbontásával. Erre egy a Budapest Bank Budapestért Alapítvány pályázatán nyert összeg segítségével, és egy örökségvédelmi engedély birtokában sor is került. A munka két részből állt. Iszonyú mennyiségű szemét és lom eltakarításából, majd a rekeszek elbontásából, takarításból, és a bemutató tér kialakításából. A pályázati pénzeket a sittszállításra és eszközök vásárlására költöttük, némi szervezéssel olyan embereket kerestünk, akik főleg értelmiségiek lévén nem különösen találkoztak fizikai munkával. Végül is dolgozott itt nagy egyetértésben jogász, joghallgató, pszichiáter, fotóművész, szingapúri és görög diákok, egykori sittes, szóval egy csomó önkéntes.
A történet ott folytatódott, hogy Ráday Mihály bejelentkezett, szeretné megnézni – gondolom – mire is ment el a BBBA pénze. A látogatásból egyfajta barátság és cikk lett. További értékes kiegészítést (némi iróniával fűszerezve) az épület történetével kapcsolatban dr. Holló Szilvia Andreától kaptunk, melyet itt lehet elolvasni.
A lényeg, amire szeretném felhívni a figyelmet az, hogy néhány ember figyelmessége, együttműködése elég ahhoz, hogy egy ilyen “vállalkozás” szárba szökkenjen, hiszen ma már Kürti Attila és néhány erre elhivatott személy részvételével kulturális egyesület is működik az épületben, sőt végül egy Podmaniczky-díj is kerekedett a dologból.[/box]
A szombati épületlátogatások sorozata így a Parlamentet követően tehát a Ráth-házban folytatódott. Az ország különböző kulturális intézményeiből érkező vendégeket Kürti Attila és e sorok írója fogadta.
Őszintén szólva kicsit aggódtunk az Országház és a Ráth-ház közötti kontraszt miatt, de szerencsére nem volt rá okunk. Kürti Attila kitűnő házigazdaként menedzselte a vendégeket, akik a házról szóló ismertetés után még sokáig beszélgettek, búcsúzkodtak miután ez volt a konferencia záróeseménye.
Azt gondoljuk, hogy szorgalmas munkával, jó kapcsolatokkal, fokozatosan lehet mind színvonalasabbá, vonzóbbá tenni a környezetünket. Ghyczy Gabriella, illetve az általa képviselt intézmény (Miniszterelnökség, Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkárság, Kulturális Örökségvédelmi és Kiemelt Fejlesztési Főosztály) és talán a kreativitásunk lehetővé teszi, hogy egyszer akarásunk az épület érdemi felvirágzásához vezessen, hogy elfoglalja méltó helyét a környékünkön található, egymás után megújuló házak között.
Végül ami a kreativitást illeti, az egész konferenciát áthatotta az ifjúság bevonásának az igénye a kulturális örökség megőrzése, az értékvédelem tekintetében. Ráday elnök úrral nagyon szeretnénk, ha az Egyesületünk a fiatalok bevonásába – ahogy azt a VFSZ országos pályázatának hagyománya is teszi – érdemben részt tudna venni. Reméljük, hogy a 2018-as Kulturális Örökség Európai Év jó lehetőségeket biztosít a Budapesti Városvédő Egyesület számára is.
Be First to Comment