A PIRKADAT mai vendége Baliga Kornél, a Budapest Városvédő Egyesület elnöke, építész, aki a főváros építészeti örökségéről, a városvédelem aktuális kérdéseiről és a Lánchíd jövőjéről osztotta meg gondolatait.
Budapest: épített örökség és városvédelem
Baliga Kornél elmondása szerint Budapest tele van felfedezésre váró építészeti értékekkel. Nap mint nap talál új részleteket, amelyeket érdemes lenne megőrizni és bemutatni a nagyközönség számára. A hetedik kerület különösen fontos számára, hiszen nevéhez fűződik a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rekonstrukciója, amelynek megújulása komoly építészeti és kulturális jelentőséggel bír.
Baliga szerint a városvédő mozgalmak szerepe az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. A rendszerváltás után több civil szervezet is alakult az épített környezet védelmére, és ma már egyre nehezebb egységes álláspontot képviselni. Az Egyesület célja azonban továbbra is az, hogy figyelemmel kísérje és befolyásolja Budapest építészeti és városképi döntéseit.
A Lánchíd felújítása: esztétikai vagy szerkezeti javítás?
A beszélgetés egyik központi témája a Lánchíd felújítása volt. Baliga Kornél elmondta, hogy bár a híd útpályája és szerkezeti elemei jelentős felújításon estek át, a híd tartószerkezetének alapját képező láncszemek változatlanok maradtak. Ez azért problémás, mert a láncszemek anyaga már több mint egy évszázados, és az évtizedek során jelentős korróziónak volt kitéve.
„Ahhoz, hogy a Lánchíd teljesen újjászülessen, a láncszemeket egyenként kellene cserélni, ami viszont rendkívül költséges és időigényes folyamat” – mondta Baliga. Hozzátette, hogy bár a jelenlegi felújítás évtizedekre stabilizálhatja a hidat, előbb-utóbb egy teljes rekonstrukció elkerülhetetlenné válik.
Ráday Mihály öröksége és a városvédő mozgalom jövője
Baliga Kornél beszélt arról is, hogy a Budapest Városvédő Egyesület új korszakba lépett. Az egyesület egykor Ráday Mihály vezetésével hatalmas társadalmi figyelmet irányított a város épített örökségére. Mára azonban a városvédő szerep egyre inkább civil szervezetek közötti együttműködésben valósul meg.
Példaként említette a Palotanegyed és a Józsefvárosi városvédő kezdeményezéseket, amelyek sok esetben harciasabban lépnek fel egy-egy ügy érdekében, mint az egyesület.
Mi lesz a Nemzeti Galériával?
Baliga szerint a Városvédő Egyesület egyik fontos aktuális kérdése a Nemzeti Galéria új helyszínének kiválasztása. A Liget Budapest projekt keretében tervezett modern múzeumi épület szerinte nem lenne gazdaságos megoldás, ráadásul a városlakók sem támogatják a park beépítését.
„A legjobb helyszín a Szabadság téri Tőzsdepalota lenne, amely egy hatalmas, impozáns épület a város közepén. Ez nemcsak gazdaságosabb lenne, hanem egy méltó és történelmi helyet biztosítana a Nemzeti Galériának” – fejtette ki Baliga.
Zöld udvarok és a klímaváltozás elleni küzdelem
A városvédők egyik új projektje a fővárosban található belső udvarok „zöldítése”. A cél, hogy a betonborítású udvarok helyett minél több zöld terület alakuljon ki, amely kedvező mikroklímát biztosítana az épületek lakóinak.
„Budapest tele van belső udvarokkal, amelyek betonba vannak burkolva. Ha ezeket fel tudnánk törni, és növényeket, fákat ültethetnénk, az nemcsak a lakók életminőségét javítaná, hanem hosszú távon a klímaváltozás hatásait is mérsékelhetné” – mondta Baliga.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Forrás: Heti TV 2025.03.11.
Be First to Comment