A Budapesti Városvédő Egyesület célja nemcsak a főváros építészeti örökségének megőrzése, hanem az is, hogy figyelemmel kísérjük, merre tart a világ a városvédelemben – és mit tanulhatunk mások eredményeiből.
Nemrégiben megismerkedtünk a szöuli Nemzeti Egyetem professzora, Song Junho előadásával, aki a világ egyik legfejlettebb városában, Szöulban vizsgálja, hogy lehet a városi szerkezetek megbízhatóságát mesterséges intelligenciával (MI) előre jelezni és támogatni. Módszerei főként természeti katasztrófák (pl. földrengések) esetén alkalmazhatók – de tanulságai minden város számára érvényesek.
Az érdekes online előadás arról szólt, hogy merre tartanak a világ fejlettebb városai a városvédelem és a városi infrastruktúra biztonsága terén. Az előadás (Smart City, Szöul) alkalmas arra, hogy nem mint közvetlen városépítészeti modell, hanem szemléletformáló, inspirációt nyújtó anyag legyen, amely egy új típusú gondolkodásmódot mutat be a városi rendszerek és szerkezetek biztonságának, fenntarthatóságának és kockázatkezelésének tekintetében.
Az előadásról nagyon röviden
Song Junho professzor a szöuli Nemzeti Egyetem dékánja a szerkezetek megbízhatóságával és a városi rendszerek kockázatkezelésével foglalkozik. Előadásában bemutatta, hogy a mesterséges intelligencia és a szerkezetmérnöki tudás kombinációjával hogy lehet megbízhatóbban előre jelezni, mikor és hol várható károsodás városi szerkezetekben – például hidakban, házakban – különféle terhelések (földrengés, szél, öregedés) hatására.
Szemléletváltást javasol: ne csak tervezzünk és építsünk, hanem figyeljük és tanuljuk is a szerkezetek viselkedését. A cél egy „okos város” megteremtése, ahol valós idejű adatgyűjtés és mesterséges intelligencia segíti a döntéshozást.
Miért kell megfontolnunk egy ilyen előadás tanulságait?
-
Téma aktualitása: Az előadás középpontjában a mesterséges intelligencia alkalmazása a városi szerkezetek megbízhatóságának előrejelzésében áll, különösen természeti katasztrófák (földrengések, szélterhelés) esetén. Ez nemcsak Dél-Koreára vonatkozik, hanem bármely nagyvárosra releváns, ahol komplex infrastruktúra van jelen. Az MI nem helyettesíti a szakértelmet – de támogatja és kiegészíti azt.
-
Gondolkodásmód-váltás: A professzor egy hibrid megközelítést mutat be, amely ötvözi a klasszikus szerkezetmérnöki tudást és az adatalapú modellezést. Ez tanulságos lehet Magyarország számára is, ahol inkább a hagyományos városfenntartási elvek dominálnak. A jövő városvédelme nemcsak a múlt megóvásáról, hanem a jelen szerkezeteinek aktív figyeléséről is szól.
-
Nem az anyagi eszközökön múlik minden: Bár Szöul technológiailag fejlett, az előadás több ponton hangsúlyozza, hogy a kockázati intelligencia nem feltétlenül az anyagi források függvénye, hanem a rendszerszintű gondolkodás, adatgyűjtés és interdiszciplináris együttműködés eredménye. Nem elég megőrizni – érteni is kell a városi rendszerek viselkedését.
-
Városvédelmi tanulságok: A szerkezetek állapotának valós idejű nyomon követése, a károsodások predikciója, a gyors reagálás és az adatvezérelt kockázatkezelés például szolgálhat arra, hogy hogyan tehető ellenállóbbá egy város – nemcsak földrengéssel, hanem bármilyen városi kihívással, például az elöregedett infrastruktúra, extrém időjárás, urbanizáció tekintetében. A valós idejű adatgyűjtés és az intelligens értelmezés segíthet abban, hogy időben be tudjunk avatkozni, még mielőtt kár történik.
Milyen szemléletváltozást jelenthet ez, például a városvédők számára?
-
A városvédelmet ki kell terjeszteni a fizikai állapotok és kockázatok aktív követésére.
Nemcsak esztétikai és történeti szempontból fontos megőrizni az épített örökséget, hanem biztonsági és fenntarthatósági szempontból is. -
A fizikai és digitális világ összekapcsolása („kiber-fizikai rendszerek”) új szintre emelhetik a városvédelmet, például egyes hazai műemléképületek állapotát is lehetne digitális szenzorokkal monitorozni.
-
Nem kell minden fejlesztést Szöul szintjén megvalósítani – de a szemléletet át lehet venni.
Már egy alapszintű adatgyűjtés, pl. műemlékek hőingadozása, mozgása, páratartalom és annak értelmezése is előrelépés lenne. -
A mesterséges intelligencia nem helyettesíti a szakértőt, de kiegészíti. A városvédőknek nem kell informatikussá válniuk, de értelmezniük kell a döntéshozatal, döntéstámogatás új lehetőségeit.
Perspektíva kevésbé fejlett városok számára
Még ha nem is áll rendelkezésre a technológiai háttér, az alábbi lépések megvalósíthatók:
-
Felmérni, hol van szükség monitorozásra (pl. mozgó falak, régi hidak, templomtornyok). A szemlélet már fél siker: ahol nincs műszer, ott is lehet figyelni és gondolkodni.
-
Alapvető adatgyűjtési rendszerek bevezetése: akár manuális, akár egyszerű szenzoros mérések. Már egy egyszerű, helyi adatrögzítés, visszatérő dokumentálás vagy lakossági észlelés is sokat segíthet!
-
Együttműködés egyetemekkel, fiatal kutatókkal: egy kis egyesület is lehet valamelyik „pilotprojekt” része. A városvédelmi tapasztalat és a tudomány jól kiegészíti egymást.
-
Tudatosítani kell a döntéshozókkal, hogy a megelőzés olcsóbb, mint a katasztrófa utáni helyreállítás.
A fejlett országok példája nem feltétlenül pénz kérdése – hanem gondolkodásmódé. A jövő városvédelme nemcsak emlékműveket óv, hanem éltet és működtet – akár egy okos városban, akár itt, a „régi értékeket” őrző Budapesten.
Akit érdekel, itt meg is nézheti az előadás felvételét. Ha valakinek gondja van a koreai nyelvvel, akkor állítsa be az automatikus fordítást!
Be First to Comment