200 évvel ezelőtt, 1825. november 3-án indult útjára a magyar reformkor, amikor a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy magyar „Tudós Társaság” megalapítására – ez lett később a Magyar Tudományos Akadémia. E jelentős évfordulóra emlékezve közöljük dr. Horváth Péterné Ili, a BVE Város- és ipartörténeti csoportja vezetőjének tanulmányát, amely nemcsak a korszak politikai és társadalmi folyamatait tárja fel, de izgalmas részleteket közöl a Ludoviceum, a Lánchíd, a Nemzeti Kaszinó vagy épp az MTA épületének történetéről is.
A cikkből megismerhetjük a kor kiemelkedő alakjait – Széchenyitől Felsőbüki Nagy Pálig, Dessewffy Józseftől Deák Antalig –, és betekintést nyerhetünk abba, miként kezdődött meg Magyarország polgári átalakulása, nyelvi és tudományos felemelkedése.
A tanulmány külön értéke, hogy részletesen bemutatja a korabeli országgyűlés működését, az ellenzéki és kormányzati viszonyokat, valamint a társadalmi háttér alakulását. Kitér a reformkori építészetre is, így többek között a trinitárius kolostor helyére emelt vármegyeháza vagy az MTA Lotz-freskói is megemlítésre kerülnek.
Be First to Comment