Barion Pixel
Press "Enter" to skip to content

Mit tanulhatunk Dél-Koreától?

2025 júniusában a dél-koreai Alapjövedelem Hálózat (BIKN) nyílt levelet tett közzé, amelyben bemutatta az ország jelenlegi politikai és társadalmi helyzetét, és ismertette Lee Jae-myung elnök új társadalomépítési koncepcióját, az ún. „Alaptársadalom” (Basic Society) vízióját. A dokumentum számos olyan tanulsággal szolgál, amelyek akár a magyar városvédelem, közösségfejlesztés és társadalmi újrahasznosítás szempontjából is aktuálisak lehetnek.


Mi az „Alaptársadalom”?

Lee Jae-myung elnök víziója szerint a jövő társadalmát nemcsak a munka vagy piac mozgatja, hanem az a közös meggyőződés, hogy minden embernek joga van méltósággal élni – lakhatással, egészségügyi ellátással, jövedelembiztonsággal, oktatással és gondoskodással.

A rendszer alapelemei:

  • Élethosszig tartó jövedelembiztonság, a gyermekkortól az időskorig
  • Közösségi gondoskodás, amely nem hagyja magára a családokat
  • Megfizethető, közösségi lakhatási formák, pl. generációk közötti együttélés
  • Vidékfejlesztés helyi pénzekkel és támogatásokkal
  • AI és technológia integrálása az esélyegyenlőség érdekében

Mit jelenthet ez számunkra, Magyarországon?


1. Közösségi-alapú jóléti modellek

A koreai tapasztalat rávilágít arra, hogy az állami szerepvállalás és a helyi közösségi kezdeményezések együtt alakíthatják ki a jövő társadalmát. A BVE és más civil szervezetek is szerepet vállalhatnak olyan mintaprojektekben, amelyek a helyi örökség és társadalmi hasznosság metszéspontjában valósulnak meg (pl. közösségi házak, helyi ellátóközpontok régi épületekben).

2. Városvédelmi funkciók kiterjesztése

Az „Alaptársadalom” víziója nem csupán fizikai téralakítást jelent, hanem azt is, hogy minden épület és közterület válhat társadalmi szereplővé: lehetőséget adhat lakhatásra, gondozásra, tanulásra vagy helyi gazdaságfejlesztésre.

3. Az együttműködések új modellje

Dél-Korea példája megmutatja, hogyan lehet önkormányzat, civil szervezetek és társadalmi vállalkozások közös céljai mentén valódi változást elérni. Ez a modell követendő lehet az Egyesület számára is, például olyan új programok kezdeményezésében, ahol városvédelem és szociális újrahasznosítás egyszerre jelenik meg.


Az „Alaptársadalom” dél-koreai koncepciója egyszerre utópia és gyakorlati eszköztár. Nemcsak jövőképet kínál, hanem konkrét megoldásokat egy olyan világban, ahol a közösség, a méltóság és a társadalmi igazságosság újra az épített és szociális környezet középpontjába kerülhet.

A Budapesti Városvédő Egyesület számára ez inspirációt és partnerségi lehetőséget is jelenthet – akár testvérvárosi kapcsolatok, tematikus kiállítások vagy pilot projektek formájában.

Köszönet Szabó Eriknek, a BVE Csendvédelmi Csoportja vezetőjének, hogy felhívta a figyelmünket az írásra, mely erre a linkre kattintva olvasható.

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.