Az amerikai építészet hatása a magyar szecesszióra – Bolla Zoltán előadása (videó!)

Mi köze az 1880-as évek chicagói bérházainak a budapesti Frankel Leó utcához? Hogyan inspirálta a Harvard groteszk díszítése a Klauzál utcai bérházat? És vajon mit tanulhatott Kós Károly a finn pavilonon keresztül az amerikai építészettől?

Ezekre és hasonló kérdésekre adott többek számára meglepő, mondhatjuk szenvedélyes előadásában választ Bolla Zoltán, amelyben az amerikai századfordulós építészet és a magyar, és részben az európai szecesszió kapcsolatait tárta fel.

Három amerikai mester – három stílusirányzat

Az előadás három meghatározó amerikai építész munkásságán keresztül mutatta be, hogyan született meg egy sajátos, új világstílus az Atlanti-óceán túlpartján:

• Henry Hobson Richardson a francia román kori elemeket újította meg: vaskos kőhomlokzatai és boltívei inspirálták többek között Bobula Jánost és Kovács Frigyes magyar építészeket. A „richardsoni román stílus” nyomai Balatonföldvártól Munkácsig, a Frankel Leó utcától Kaposvárig fellelhetők.

• Louis Sullivan fogalmazta meg az „organikus építészet” alapelvét: a forma kövesse a funkciót. Ő vezette be a díszítményként kezelt, mégis szerkezetbe simuló ornamentikát, amely több magyar szecessziós épület díszítőelemeiben is visszaköszön.

• Frank Lloyd Wright prériházai új távlatokat nyitottak az alaprajzi elrendezésben, a vízszintes tömegarányokban és a tájba illeszkedő megformálásban. Ezek a házak hatással voltak például Árkay Aladár munkáira is.

Magyar visszhangok: Zebegénytől Kolozsvárig

Az előadáson felsorolt példák között felbukkantak hazai és erdélyi épületek, amelyek meglepő pontossággal követik az amerikai előképeket:

• A zebegényi templom és kolozsvári házak a finn nemzeti pavilonon keresztül közvetített amerikai hatásokat tükrözik.
• A Budapesti Állatkert épületei, a Batthyány utca neoromán lakóháza, a Kaposvári főutca vagy a Martinovics-hegyi villák szintén ezt az átmeneti, nemzeti romantikával és szecesszióval elegyített amerikai vonalat képviselik.

Kulturális és technikai előny: az amerikai modell

Az Egyesült Államok az 1880-as évekre nemcsak gazdaságilag és technológiailag előzte meg Európát, hanem építészetében is újító, inspiráló mintát kínált. Az előadásban szó esett arról is, hogyan járultak hozzá az amerikai középületek – könyvtárak, bíróságok, városházák – ahhoz, hogy az európai sajtó döbbenettel ismerje el: a „kulturálisan fiatal” Amerika a nyugati civilizáció kiteljesítője lehet!

Ajánlás

Bolla Zoltán előadása nem csupán építészettörténeti kuriózumokat vonultatott fel, hanem új szempontból világította meg Budapest és a magyar szecesszió egyes épületeit. Az amerikai hatások, legyenek azok románkori újraértelmezések vagy prériház inspirációk, mélyen beépültek építészeti örökségünkbe.

Minden városvédőnek, művészettörténeti érdeklődésű hallgatónak, diákoknak és az építészet iránt érdeklődőknek ajánljuk az előadás alábbi megtekintését, meggyőződésünk, hogy új szemmel fognak tekinteni a századfordulós Budapestre.