A Tátra téri Piac és Vásárcsarnok 100 éve nyílt meg Erzsébetfalván – egy különleges épület, amelyet Vermes József, az art deco hazai úttörője tervezett. A cikk nemcsak a korszakos jelentőségű csarnok születését mutatja be, hanem felidézi Vermes József rendkívüli, háborúkkal és megpróbáltatásokkal teli életútját is: a prémysli ostromot, a szibériai fogság éveit, majd azt a szakmai megújulást, amelynek eredményeként a magyar art deco egyik első mestere lett. A megemlékezés egy méltatlanul elfeledett építész emberi és szakmai portréja, aki példaképpé válhatna ma is – élete, munkássága és tragikus halála egyaránt fontos üzenetet hordoz.
100 éves az Erzsébetfalván az 1925. november 16-án átadott Tátra téri Piac és Vásárcsarnok. Tervezője Vermes József építész, aki az akkor új art deco stílusban építette meg. A vasbeton szerkezetet Gergely Jenő mérnök szerkesztette. A Stabil Építő Rt. vasszerkezetű, teljesen alápincézett vásárcsarnokot ígért. A pincéből, földszintből és galériából álló csarnok, falai téglából készültek. A pince teljes világítást és szellőzést kapott, a földszinti karzatra 92 elárusító fülke került. Ez talán Magyarország, de a világ első art deco hatású vásárcsarnoka is. A csarnok felújításását már elhatározták, és az építész is megérdemelt emléktáblát kapna. (A kép saját fotó.)
Vermes József 1879. november 19-én született Monostorszegen, Szerbiában, a Vajdaságban, és 1944. november 27-én halt meg Hegyeshalomban 65 évesen (Erőltetett menet) a holokausztban. (Eredetileg 1902-ig Weinberger Józsefnek hívták.) Egyetemre járt Budapesten. A Geothe híres kijelentése, hogy az építészet megfagyott zene, megalapították a MASTABA nevű asztaltársaságot. Ennek tagjai voltak Kismarty-Lechner Jenő, Radó Sándor, Riedl Béla és Szuper Géza, és négy évig a Megfagyott Muzsikust az ő évfolyamuk indította el. Vermes alattuk járt egy évvel, de a lap neki is meghatározta a diákéveit. 1907-ben a VI. ker. Izabella u. 44. sz. házban lakott, de 1910-ben az Ügynök u., ma Kresz G. u. 19-be költözött. Egy nagy építészirodában dolgozott, Ágoston Géza, Kudelka Jakab építészeknél. Ők Budán a Bartók Béla úti épületcsoportot jegyezték. A Visegrádi u. 40/Csanádi u. 9. sarokbérház tervezésében is részt vett. (Strasszer Miklósné háza, 1910-11.)
(Premysl-Karosszék tábornok) Premysl emlékszobor a Margithíd budai oldalánál.
Premysl ostromai, I. rész. Falmaradvány.
Karrierjét, tudását feláldozta az Osztrák-Magyar Monarchiának a háborús politikájáért. Harcolt az I. világháborúban a keleti fronton Premislnél, (egyik legnagyobb erőd-rendszer) jártam ott. (Az erődrendszer melletti téglagyárát Wünsch Róbert cementtechnikus építette fel, aki a kisföldalatti belső cementmunkáit is végezte.) 6 évig raboskodott Szibériában. Innét hajóval tudott visszajönni a Monarchiába, majd egy csonka hazába. Itthon egy új építészeti stílust honosított meg. (Katonai évei: tartalékos hadnagyként kapott besorozást a galíciai Przemysl erődbe. Itt az Osztrák-Magyar Monarchia harmadik legnagyobb (Antwerpen és Verdun után) végvárán vették fel a küzdelmet a cári hatalmas sereggel. Építését az Osztrák-Magyar Monarchia kezdte el a 19. században a krimi háború (1853-56) miatt. Felszereltsége akkor Európában legjobbnak és legkorszerűbbnek számított. Premysl a San folyó partján érseki város is. Hatalmas vasútállomást építettek és számtalan laktanyát a közelében. Kellett ez a százezres katonaság részére. Eleinte 1914-ben még ellenálltak, de az erőd körbezárása után kiéheztették őket. 1915. március 9-én az erőd két hét múlva elesett. (A Margit híd budai hídfőjénél álló oroszlánszobor a bátorság szimbóluma, az I. világháború szomorú harci eseményeinek emléke. Alkotója Sződy Szilárd szobrász, aki szintén fogolytársuk volt. 1932-ben állították fel.
Vermes József a krasznojarszki hadifogolytáborban (1920) Wikipédia
Egyetlen fennmaradt fotó, amin látjuk.. .
Utána a szibériai Krasznojarszk hadifogolytáborba kerültek fogságba. A város ma Szibéria 3. legnagyobbja, a Jenyiszej partján van, a vasútvonal 4098 kilométerénél. Itt is együtt raboskodott Gyóni Géza (1884. jún. 25 – 1917. jún. 25.) költővel, aki itt halt meg.
A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Al. Fotó a Krasznojarszki fogolytáborban.
(Premysl-ben a Lapfordítlások c. tábori újságot szerkesztették, ennek megrajzolását Vermes végezte. Csak egy éjszakára c. verse a költő Gyóni legismertebb alkotása.) A bolsevikok győzelme után a hadifoglyokat Szibériából szabadon engedték. Volt ki kelet felé indult pl. Hugyec (Hudec) László (Besztercebánya 1893-1958 Kalifornia) kiváló építész, aki karriert futott be Sanghajban. Az ő art decos épületei máig világhíresek. A Kálnay építész fivérek pedig Buenos folytatták építész munkájukat. Vermes József 1920-ban Vlagyivosztokból hajóval (vagy egy német posta gőzőssel) érkezett Triesztbe. Itthon teljesen újra kezdte szakmai pályáját. 1923-ban a Stabil Építő Rt. tagja lett. 1925-ben meglátogatta a párizsi világkiállítást, annak cikcakkos formáiból merített ihletet. 1925-ben tervezte a pesterzsébeti vásárcsarnokot, ami hírnevet szerzett. 1926-ban a Magyar Mérnök- és Építészegylet tagja. Ezután három bérház építésével bízták meg. (Mester u. 11., 57, Kőfaragó u. 11. és más házakat, ahol már az új stílust alkalmazta. Érdekes, hogy az 1920-as években festett is, 1925-ben a Mai Mano Házban be is mutatták ezeket. 1927-ben Vermes rajzolta meg Gyóni Géza szibériai életrajzáról Balogh István írt művének borítóját. Ez évben az Üllői út 21. alatt vállalkozást nyitott. 1928-ban Vogel Géza kereskedő vöröstéglás villáját tervezte, 1929-30-as években Unterberg Hugó orvos villáját a Sashegy dűlőn. 1932-től a Rökk Szilárd u. 21. házban élt és dolgozott.
Az art deco több féle művészettörténeti irányzatból merített. Pl. az antik hagyományokból, egzotikus elemekből (magyar népművészet) és avantgárd hatásokból. 1910-es évek elején az iparművészetből indult. A két világháború között volt a fénykora. Nevezték cikcakkos dekorációnak is. A hazai art deco a szecessziós munkák kis arányát érte el. A francia kubizmus helyett inkább a német, Bécs és Hamburg hatása érezhető. Itthon 1927-32 között volt a fénykora. Jellemző volt a homlokzatok vízszintes sávozása. Fórum (ma Puskin) és Corvin mozi őrzi emlékét. Néhány házon, a XIII. kerületben is látunk art decos elemeket: Gogol u. 22., Reitter F. u. 10/B, Balzac u. 15. Pannónia u. 19. Tátra u. 27. B., Pannónia u. 52. A-B. Kresz Géza u. 32, 34, 36. 1911-ben épülteknek Pollatschek Félix volt a megrendelője. Ez a három ház szecessziós stílusban épült meg, és a Hegedüs Gyula u. 32 is. Ez a Prágai Ármin ház. 1912-ből. Ezek mind Vermes József munkái. (A mi házunkat (Hegedüs Gyula 37. tervezte 1927. Hofstetter Béla, a lift art decos). Még jegyzett házai: 1913. Csobánc u. 8, 1914. Zichy Jenő u. 44 és Práter u. 29., Mester u. 57. 1929-30, Gaál József u. 18. a. Az art deco tetőzését az USA-ban a felhőkarcolók építése jelenti. A lezárását, végét pedig a világgazdasági válság idejére 1933 körüli évekre teszik. De sokan a II. világháború kezdetét 1939-et jelölik.
Hazánk német megszállása után 1944-től már sorsa rosszra fordult. A délvidéki rokonok deportálása után Vermesnek is csillagos házba kellett költözni. Ekkor 65 évesen még munkaképesnek nyilvánították és elhurcolták gyűjtőtáborba az óbudai téglagyárba. Innét gyalog hajtották őket betegen nyugatra munkaszolgálatosként. Sajnos a legtöbbjük, így ő sem jutott messzire, Hegyeshalmon 1944. nov. 27-én meghalt. Tömegsírba temették 110 sorstársával az akkor még álló Vörös istálló mellett. (Szerb Antal író, műfordító 1945. jan. 27. Balf-tábor-ban halt meg 43 évesen, Radnóti Miklós költő 1944. nov. 9. Abda mellett, Győr-Sopron megye).
Vermes József a 20. század elejének egyik kiemelkedő nagy rajztudású építésze volt. Hagyatékát senki nem őrizte, levelei elkallódtak, pedig festményeit és szobrait ki is állították. Csak az írás maradt meg róla, amit az Athenaeum adott ki Budapesten 1930-ban.
A megemlékezést (a sokat szenvedett építészről, már rég aktuális lett volna) összeállította: dr. Horváth Péterné BVE Város- és Ipartörténeti Csoport.
Be First to Comment