A kallósdi kerektemplom országosan jelentős műemlék. Az Árpád-korban épült a Zala megye egyik kis falujának dombján. Ma Szent Anna templomként ismerjük. Karacs fia Miklós építtette 1260 körül, és Szent Miklósnak szentelték fel. A 14.századtól Nagykapornak apátságához tartozott. A török korban a falu lakossága elhagyta, csak az 1711 -es újra betelepítés után szabadították ki a bozótosból. 1740-ben a kapornaki apát, Békési Imre újjáépíttette. Az 1800-as években előcsarnokkal bővítették, 1889-93 között, a felújítás során ezt a műemlékesek elbontották. A román stílusú templom (rotunda) kő alapzatra épült, falai téglából vannak, hajóját harang alakú lemeztető védi. Keleti oldalához alacsonyabb apszis tartozik, a szentélyt pedig csúcsíves diadalív választja el a hajótól. A falak külsejét lizénák tagolják, az oltára felett kerek ablak van. Helyi mesterek építették. Falába hat egyforma csúcsíves ülőfülkét vágtak, a hetedik kisebb. A karzatra északi oldalon lépcső vezet fel. A kerek templom háromnegyed km-re a falutól egy dombon áll. Búcsújáróhely. Oltárképe Szent Annát mutatja.
Az 1991-es feltárásokat Czeglédi Ilona vezette A 2005-ös munkákat pedig Valter Ilona kandidátus régész vezette. Aki 1938-ban született. Az egyetemen László Gyula tanítványa volt. A Nyugat- Dunántúlon számos románkori templom feltárását végezte, szerte az országban is.(Zsámbék, Ják, Boldva, Bélapátfalva, Pásztó, Szentgotthárd, Cikádor. Munkásságát elismerik, és a Régészeti Társulat tiszteletbeli tagjává választották. 2005-ben jelent meg az Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon c. kötete.Borítólapján a kallósdi templom fotója. Ekkor a soproni műemlék konferencián ismerkedtem meg vele.
Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánok e kis templom történetével.
Idén, 2025-ben jeles évfordulókat ünnepelünk. 100 éves a mozi, és a rádió, a telefonhírmondó is.
A megemlékezést összeállította dr. Horváth Péterné, BVE Város- és ipartörténeti csoport.
Be First to Comment