Dr. Horváth Péterné: Jeles évfordulók – Deák Ferenc 150 éve hunyt el

Deák Ferenc Söjtörön született 1803. október 17-én, és 150 éve 1876. január 28-án hunyt el Budapesten. A Zala vármegyei nemesi származású kehidai Deák Ferenc (1761-1808) főszolgabíró és a szarvaskendi és óvári Sibrik Mária Erzsébet (1768-1803) régi nemesi család hetedik gyermeke. Ekkor Söjtör a Válicka patak mellett a család egyik legnagyobb birtokteste volt Kehida mellett. A Deák család Zsitkócról származott (ma Szlovénia). 1703-ban nemesi rangot kaptak. Söjtörön a kuriában felújítási munkák folytak, ezért a mellette lévő földszintes kisebb épületben született Ferenc, édesanyja sajnos a szülés után elhunyt. Édesapja még aznap Zalatárnokra vitette a kisfiát nagybátyjához, Deák Józsefhez. Itt is kisgyermek született, és úgy látta, jobb helyen lesz az újszülött. Ferenc testvérei Jozefa, Klára és Antal érték meg a felnőtt kort. A gyámja Hertelendy György (1784-1831) volt. Gyerekkorát Zalatárnokon 12 unokatestvérével töltötte. Tanulmányait Keszthelyen a premontrei gimnáziumban kezdte, utána Pápán a bencés algimnáziumban folytatta. A felsőbb osztályokat már a nagykanizsai piarista gimnáziumban folytatta 1817-ig. Mindvégig eminens diák volt. 1821-ben Győrben a 4 éves Királyi Jogakadámián végezte el tanulmányait. Itt anyjának rokona, Sibrik Anna családjánál lakott. Pesten is folytatott jogi gyakorlatot – a királyi táblánál- ügyvédi vizsgát tett. Szerette a költészetet, Berzsenyi Dániel és Kisfaludi Sándor verseit, de főleg Vörösmarty Mihályt olvasta.

1. kép Söjtör – Környéke.hu Deák Ferenc szülőháza – Képek, Lei 2.kép Deák Ferenc Emlékház és Történelmi Emlékhel….Kehida

1875. április 15-én követté választották. Pozsonyban aktívan részt vett az országgyűlés munkáiban. Első beszédét 1833. május 6-án mondta el az alsótáblán. Itt hamarosan elismert lett, és sok barátot szerzett (Wesselényi Miklóst, Kölcsey Ferencet, Klauzál Gábort). Örök képviselője maradt a régi nemesi világnak, de megmutatta, hogy ők is képesek a fejlődésre. Szólt a hitbizományokról, a vallásos kérdésekről és a szólás-szabadságról, Erdélyről. A jobbágyság érdekeit védte az úrbéri törvények tárgyalásakor. Kiállt Wesselényi mellett, akit perbe fogtak. A titkosrendőrség 1834-től már megfigyelte. Részt vett a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében, a lap Zala vármegyei levelezője lett. 1837-ben a Magyar Tudományos Akadémia november 23-án tiszteletbeli tagjává választotta. Politikus, táblabíró, jogász, államférfi és országgyűlési képviselő.

A reformországgyűléseken a liberális ellenzék híve volt. A szabadságharc alatt 1848-49-ben a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. Annak leverése után az ellenállás vezére. 1867-ben a kiegyezés létrejöttében soha el nem évülő érdemeket szerzett. Ő volt a vezetője a magyar tárgyalódelegációjának áprilisban. Két témában nem sikerült megegyeznie, a nemzeti őrség és az önálló magyar bank felállításával. Tetteivel az ország anyagi és szellemi fellendülését erősítette meg. Nemcsak a politika, hanem a tudományokban is igen járatos volt.

Kehidai és koppányi birtokait 1854-ben Széchenyi Istvánné gr. Seilern Crescence (1799-1875) vásárolta meg fiának, Ödönnek. (Ez 1872 kat. hold volt). Mivel Deák már állandóan Pesten tartózkodott. A Bach-korszakban a közügyektől elzárkózott. Elvei eltértek Kossuth híveiétől. Az 1859-ben kitört szárd-francia-osztrák háború meggyőzte az uralkodót, hogy a magyarországi kibékítéssel foglalkozzon. Az 1860-as októberi diploma a Mária-Terézia-kori állapotot állította vissza. Deák nem fogadta el az országbírói méltóságot. 1860-ban Bécsbe ment, hogy az uralkodónak beszámoljon a közvéleményről. Eredmény az 1861-es február 20-i pátens volt. Deák ekkor Pest belvárosának a követe. Felirati beszéde és javaslata az 1861. május 13-án történt. 1866 nyarán kitört a porosz-osztrák-olasz háború, ami kimutatta az osztrák hatalmi körök gyengeségét. Az uralkodó ráébredt, hogy a Monarchia fennmaradásához ki kell békülnie a magyarokkal.

1865-67 között a sógora pusztaszentlászlói kúriájában dolgoztak a kiegyezés előkészítésében. Ez Deák államférfiúi pályájának tetőpontja volt. Az országgyűlést 1866. nov. 17-én újra összehívták. Ebben az uralkodó mellett Deákot illette a legfőbb érdem. 1867. február 17-én kinevezték a felelős magyar kormányt. Az országgyűlés kívánsága volt, hogy Deák segédkezzen a koronázásnál. Szívbetegsége erősödött, már a nyarakat is Pesten töltötte. Betegsége és kora azonban sokban gátolta. (1852-1919)(Élete utolsó két nyarát az Ajtósi Dürer sor 21-ben rokonai nyaralójában töltötte, már lebontva.) Élete 72. évében sok szenvedés után 1876. január 28-án éjjel 11 órakor halt meg szívinfarktusban. A nemzet a halottját a Magyar Tudományos Akadémia palotájának földszinti oszlopcsarnokában ravatalozták fel. Erzsébet királyné is megjelent koszorúval január 31-én. „Oravec-Kis Éva: Két olyan ember találkozott itt, akik a Habsburgok és a magyarok történelmi kiegyezésében jelentős szerepet játszottak a ravatalánál.” Az eseményt Zichy Mihály (1827-1906) nagyméretű festménye örökítette meg 1877-ben. (Nemrég megkezdték a restaurálását.) A Duna közelében, az Akadémia előtti Ferenc József (ma Széchenyi) téren szobrot állítottak emlékére 1887 szeptemberében. A pályázatra 19 pályamű érkezett, ebből hármat választottak ki, mikor elég pénz gyűlt össze. Elsőnek Huszár Adolf tervét, mivel Ő meghalt 1885-ben, a befejezésre Stróbl Alajos felügyelete mellett Keszler Adolfot és Mayer Edét kérték fel. A talpazatot Schickedanz Albert készítette. A követ a tiroli kőbányából szerezték. Ez 900 cm magas, és 500 cm széles, és 100 mázsás kockákból készült. Az ülő Deák Ferenc alakja 470 cm, a 4 mellékalak magassága is 3 méter felett van. Ezek a Nevelés, a Nemzeti Haladás, a Kiegyezés és a Honszeretet. A kiöntését a Schlick-féle öntöde végezte el sikerrel. Az avatáson részt vett a király, József herceg trónörökös, Coburg Fülöp herceg. Tisza Lajos és Ráth Károly főpolgármester mondott búcsú beszédet.

A hajóhíd közelében az Angol Királynő Szálloda híres 19. századi Pestnek szállodája és étterme volt. Deák Ferenc,” a haza bölcse” is itt lakott 15 évig, 1854-1875-ig több alkalommal a 72-es szobában. Viktória angol királynőről nevezték el, 1792-93-ban épült, Hild József (1789-1867) által újjáépített eredetileg (Kemnitzer János vendéglősé). 1940-ben végleg lebontották.

3. kép: PestBuda A 72-es szoba különös lakója – D… 4. kép: MTA Építészfórum, Hamarosan megkezdődhet az MTA-s. PestBuda

Deák Ferenc a kehidai kúriát 46 éven keresztül 1808-1854-ig tekintette otthonának. Ez időben az ország valamennyi jeles személyisége felkereste. Ma a Kúria a haza bölcsének lakhelye múzeumként működik. A házat az 1740-es években Hertelendy Gábor anyai dédapja építtette. Ő Zala vármegye követe volt.

A Deák-mauzóleum 1879-87-ig épült. Tervezője Gerster Kálmán (1850-1927) építész (42 pályázat érkezett be) és Székely Bertalan (1835-1910). A gyászoló bronz Géniusz Kiss György (1852-1919) szobrászé, 1881-re készült el. A mozaikok Róth Miksa (1865-1944) munkái. A kivitelezés 10 évig tartott. Eklektikus stílusban készült. Kívül neoreneszánsz, a kupolája 27 m magas.