W.Wikipédia Teleki József (kormány…
A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben ünnepelte 200. évfordulóját, 1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, az MTA Könyvtára pedig 2026-ban ünnepli fennállásának 200-évét. Gróf Teleki József, az Akadémia első elnöke 30 ezer kötetes saját könyvtárát, (amit a családja három nemzedéke gyűjtött) a tudomány és az intézet szolgálatába adta. Ez lett a könyvtár alapja, de azóta is gyarapodik.
A könyvtár két külön gyűjteménnyel rendelkezik, a Kézirattárral és a Régi Könyvek gyűjteményével. Ezek az 1501 előtti ősnyomtatványok és az 1711-ben már meglévő régi magyar könyvek. Gróf Teleki József megvásárolta a Kresznerics-féle könyvtárat. Ennek felbecsülhetetlen része az egyetlen hitelesnek mondott Ludovicus Carbo (1435-1482) itáliai corvinája, a De divi Mathiae regis laudibus c. műve. Értékes még Kazinczy Ferenc levelezése, ami a nyelvtörténetünk jelentős forrása.
egykor.hu Teleki vagy József főherc… palota We Love Budapest, Magyar Tudományos Akadémia (MTMTA kö
Ahol megállt az idő – Trattn… Kép-tér Blog – Blog.hu (Károlyi-Trattner nyomda Petőfi u. 3. középső udvari fotó, először itt béreltek szobákat a könyvek részére.
A Keleti Gyűjtemény kéziratokat, nyomtatványokat és térképeket őriz. Ezek főleg arab, perzsa és török nyelvűek. Ez a részleg az Akadémia földszintjén 1951-ben nyílt meg. Keleties hangulata van, ami Rásonyi László turkológus munkája. Ebbe a gyűjteménybe kerültek a 17-18-századi régi könyvek, és itt vannak a keleti folyóiratok és kéziratok is.
Itt őrizzük a Kaufmann Gyűjtemény kéziratát az un. K. Haggáda, ami a 14.századi Katalóniából származik, és a zsidó húsvéttal kapcsolatos imákat és költeményeket tartalmaz.
Négy dokumentumunk pedig szerepel az UNESCO Világemlékezet nemzetközi listáján, ilyenek a Ludovics Carbo-féle Corvina és Bolyai János Appendix c. munkája.(1825. nov.) Megjegyzem hogy hazánkban 47 magyar nyelvű kódex van és kutatható.
200 év kincsei címmel kiállítás nyílt az MTA székházában, ahol a gyűjtemény jelentősebb darabjait nézhetjük meg. Ilyen a Rohonci kódex is. Az 1871-ben megvásárolt Esterházy-képtár, ez volt az ország első nyilvánosan látogatható képgalériája. Monok István az MTA könyvtár és Információs főigazgató szerint a kiállításon bemutatott tételek egy régi polgári világot mutatnak be.
A kiállításon látható Vörösmarty Mihály íróasztalán a Szózat eredeti kézirata, Arany Jánosnak, a főtitkárnak a Kapcsos könyve, Petőfi Sándor relikviái, Madách Imre Az ember tragédiájának eredeti, de Arany János jegyzeteivel kiegészített kézirata is. Az MTA harmadik emeletén a reformkor jelentős nagyjainak portréit láthatjuk.
MTA Könyvtár és Információs Központ, mindhárom fotó
Az MTA kezdetekkor 1825-ben, amíg a mai épület fel nem épült, több házban bérelt helyiségeket. Ilyenek voltak a Deron-ház (Nákó- ház), a Kirakodó téren, ma a Széchenyi István tér, utána 1844-ben a Petőfi S. utca 3.sz a Trattner-Károlyi nyomda átjáró házában. Itt is csak kétharmada fért el a könyveknek. (A nyomda történetéről 2017.O5.20-án már jeles évfordulók cikkemben beszámoltam.) Üléseikre legtöbbször a pesti Vármegyeháza díszterében gyűltek össze. Nagygyűléseiket viszont a Nemzeti Múzeum dísztermében tartották. A Magyar Tudós Társaság igazgatósága 1830 novemberében ült össze Pozsonyban. Itt Pestet nevezték meg központjuknak. Dessewffy Emil elnöksége (1855-66) alatt a céljuk az állandó épület felépítése volt.
Az építkezés 1862-ben indult. Kivitelezését Friedrich August Stüler megbízásából Sztkalnitzy Antal, a Akadémia pedig Ybl Miklós építészt bízta meg. Az épület kora eklektikus – reneszánsz stílusban épült. A homlokzatán szobrokkal. 1865-ben elkezdődhetett a beköltözés. Ekkor került végleges helyére az Akadémia palotájába a több ezer kötetes könyvtár, és 1867-ben nyílt meg „a haza összes polgárainak használatára„. Az első ülést április 24-én tartották. A kivitelezések magyar iparosok munkája (Tartószerkezete Schlick Rt.) Kívül és belül is gazdagon díszített. A költségek 800 000 Ft-ba kerültek Az új főtitkári lakás első lakója Arany János költőnk volt. A könyvtárat a földszinten rendezték be, valamint az olvasótermet és könyvgyűjtemény raktárát is. Bejárata az Arany János u. 1. sz. alatt van. Helyet kapott az épületben a kiadóhivatal, az Esterházy képtár és a Kisfaludy Társaság is. A könyvtár állománya mára kétmillió könyvtári egységet tesz ki, és három külön gyűjteménnyel. (Kézirattár és Régi könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, Levéltár együtt.)
kastélyok.com/adatlap.php? Sziráki kastély
Teleki József széki gróf (Pest 1790. okt. 24. Pest, 1855. febr. 15.) történetíró, nyelvész és jogász.(Teleki László hétszemélynök és Teleki Mária grófnő fia.) Teleki József Erdély kormányzója 1842-től, az MTA társalapítója és első elnöke 1830-tól 1855-ig. Könyvtár alapítója. Fő műve a Hunyadiak kora Magyarországon. (Ennek jövedelmét is az Akadémiára hagyta.) Tanulmányait a kolozsvári ref. főiskolán, majd 1806-tól a pesti egyetemen folytatta. Jogot tanult. 1812-ben külföldi tanulmányúton járt, beutazta Németországot, Hollandiát, Svájcot, Itália északi tartományait. 1815-ben hazatért. 1818-ban királyi helytartói titoknok, 1824-ben már a királyi tábla bárója és bírája, és a sárospataki kollégium főgondnoka. 1827-ben Csanád, 1830-ban Szabolcs vármegye főispánja. 1832-ben pedig a bécsi magyar udvari kancellária előadó tanácsosa volt. Az Akadémia első elnöke, ezt a tisztséget haláláig betöltötte. Az Akadémia alapítóinak soraiban az egész családja 10 000 koronával járultak hozzá, és a 24 ezres kötetű könyvtárát is átadta. A szabadságharc idején már sokat betegeskedett, és főleg sziráki birtokán tartózkodott. A tagság nagyobbik része bujdosott, vagy börtönben volt, így Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, az MTA tagja is (Aszód 1800-1866 Pest) , akit a magyar értelmező szótár szerkesztésére kértek fel. Sajnos csak 1851-ben tudták kiszabadítani Kufsteinből, hogy folytathassa munkáját. Teleki a forradalom és szabadságharc alatt is megtarthatta elnöki tisztét, gondoskodott róla, hogy gyorsan újrainduljon a tudományos munka. A reformkor jelentős alakja. 1855. febr. 15-én hunyt el Pesten, (Toldy Ferenc mondott emlékbeszédet felette az Akadémián) a Sziráki birtokán temették el. Sírja az ev. templom közelében az öreg gesztenyefák között 1784-ben emelt (15 családtagjával együtt) Teleki-kripta, szektor N/A, 17,18. Védett. A falu templomát Jung József pesti építész tervezte copf stílusban. 1782-88 között.
A Reformáció MNL – Magyar Nemzeti Levél… Szirák, evangélikus temető-gróf Teleki Sámuel… középső kép, a 3. a temető kripta. Képviselőház ülésterme a Nemzeti Múzeumban, Digitális Képarch.
Ne feledkezzünk meg gróf széki Teleki Sámuelről sem, aki 1739. nov. 17-én Gernyeszegen született. (Marosvásárhely mellett). Nyugat Európai városokat látogatta, itt a könyvtárteremtés gondolatával foglalkozott. Tanulmányútjáról visszatérve Sáromberkén telepedett le, itt kezdte el az erdélyi közoktatás megformálását. Már 1784-ben Utrechtben megjelentette Janus Pannonius műveinek első kiadását. 1787-ben II. József Bécsbe rendelte és 1791-től Erdély főkancellárja volt. Európa 25 városából 60 évtizeden át rendelt tudományos műveket és kiadványokat. 1822. aug. 7-én halt meg. A híres Teleki Téka őrzi emlékét.
Marosvásárhelyiek.ro Nagyléptékű projekt készül: teljese… TÉKA épülete és Teleki Sámuel.
1782.óta a család birtokolta a Szervita tér észak-keleti oldalát. Itt épült fel a kétszintes Teleki-palota, amit 1844-ben háromemeletesre bővítettek. Itt őrizték a könyvtárat, amit 1826-ban felajánlott az MTA-nak. Sajnos itt lett öngyilkos Teleki László gróf a szabadságharc párizsi nagykövete, a kiegyezés ellenfele. 1929-ben a család eladta. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, 1947-ben a palotát lebontották. A téren a templom megmenekült a bontástól. Hölbing János tervezte 1727-ben. A palota helyén 1973-ban Szabó István és Jakab Zoltán OMFB irodaházát emelte és belvárosi parkolóház épült. Ezeket lebontották, (Zaha Hadid iraki építészhölgy (1950-2016) is készített terveket, de ez nem valósult meg) Más tervező, Fekete Antal Ybl-díjas építész épületével a tér ismét megújult.
A megemlékezést összeállította dr. Horváth Péterné BVE Város- és ipartörténeti csoport.
#MTAKönyvtár #TelekiJózsef #MagyarTudományosAkadémia #KulturálisÖrökség #Könyvtártörténet #Corvina #Tudománytörténet #BudapestTörténete #UNESCO
Be First to Comment