A Fővámház impozáns, Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz épülete 1951.01.25-én vált a Közgazdasági Egyetem otthonává, és a cikk végigvezet a ház építészeti részletein, háborús sérülésein, majd az egyetemi funkcióra átalakított, új korszakán.
A mai Corvinus Egyetem (előzőleg Marx Károly Közgazdasági Egyetem) 1951. január 25-én költözött be a Fővámház felújított épületébe. (Vámház krt. 9.) Tervezője Ybl Miklós (1914-1891) volt. 1870-74 között épült fel. Átadása május 1. A kétemeletes, szabadon álló épület neoreneszánsz stílusban készült. A tervezőre hatott a firenzei Palazzo Strozzi és a Palazzo Pitti, de más olasz paloták is. A közepén széles a középrizalit, szélein sarokpavilonok, ezeket alacsonyabb szárnyak kötik össze. Az épület eredetileg fővámház részére készült. Erre már akkor készültek tervek pl. a Tömő tér (ma Kossuth Lajos tér) helyére is, de Ybl új helyszínt keresett a ferencvárosi Duna-partra. Párhuzamosak a szárnyai, melyek három udvart kötnek le. A mellékudvarokat vasszerkezetű üvegtető köti össze. A tető a magyar hídépítő mérnök Feketeházy János (1842-1927) munkája. (A Szabadság híd rácsos Gerberhíd 1896. okt. 4-én adták át, tervezője is Ő volt. Ennek még állnak a hídpénz kapuházai.) Vámházként működött, 1879-től önálló vasútvonallal. A kivitelező Wechselmann Ignác, az építésben a Schlick-gyár és a Neuschloss-cég, a Ganz, a vasmunkákat Jungfer Ignác, a belső díszítő falfestést pedig Schlolz Róbert végezte. A külső falakon a vasút, gőzhajózás, festészet, szobrászatot szimbolizáló szobrokat látjuk. (Az alkotójuk August Sommer (1839-1921) Az északi homlokzaton erény 6 szoborral.
Az egykori Fővámház, a mai Budapesti…Közt…
A Dunára néző oldalon 10 férfi szobor áll. A déli oldalon pedig a magyar foglalkozásokat jelképező hat szobrot látjuk. Az előcsarnokban dór és jón oszlopok, piszkei márványlépcső, reneszánsz fülke. Az emeleten korinthoszi oszlopfők állnak. A lépcsőházakban pedig kandeláberek és terrazzo burkolatok. Az épület 170 m hosszú, és 56 m széles. A II. világháború súlyos károkat okozott. 1944. decemberétől 1945. február 13-ig igen sok sérülést kapott, a híd közelsége miatt is. 1946-ban elkezdték a javításokat, helyreállításokat, melyeket már 1948-tól 1951-ig a Közgazdasági Egyetemnek megfelelően végezték. Az épületet Halászy Jenő (1900-1962) tervei szerint teljesen átalakították, egyetemi oktatásra. 2500 személynek elférő aulát építettek.
Köztérkép Az egykori Fővámház…
A főbejárattól jobbra, balra előadótermek. (Néhány adat: 90 országból, 20 ezer hallgatója is volt a közgáznak 4 karon. A 2019/20-as tanévben strukturális átalakítások óta ma nem működnek hagyományos karok. Helyettük pl. intézetek és tanszékek vannak. Az I. emeleten 200 ezres könyvtár kapott helyet. Az alagsorban pedig 2500 diák ebédelhet meg. Az aulában Marx Károly szobrát helyezték el, akinek nevét 1953-tól viselte az egyetem. (Azóta eltávolították.) 1989-90 között korszerűsítették, a tetőteret beépítették. A közeli, egykori Sóházban a Schlich Rt. öntöttvas oszlopait látjuk, ma a könyvtárhoz tartozik. 2004-7-ben a BÁLNÁ-val szemben álló (a megmaradt raktárházak egyike helyén, tervezője Kas Oosterhuis holland építész, átadása 2013. nov. 8.). a Corvinus Egyetem új épületét a Konstruma Mérnöki Iroda Kft tervezte. A bal oldali szomszédja a Nagyvásárcsarnok, amit 1897-ben adtak át. Tervezője Pecz Samu (1854-1922) építész vöröstéglás téglaburkolattal (neogótikus elemekkel historizáló stílusú épület 1891-94 között épült) szép vasszerkezete Schlick féle vasöntöde munkája és a Zsolnay-gyár gyönyörű tetőcserepeivel) .
A megemlékezést összeállította: dr. Horváth Péterné BVE Város- és Ipartörténeti csoport.
#Corvinus #Közgáz #Fővámház #YblMiklós #Budapest #Építészet #Várostörténet #Műemlék #Neoreneszánsz #Duna #Ferencváros #Nagyvásárcsarnok
Be First to Comment