Vasvári Pál rövid, mégis tartalmas bemutatása egy kivételes tehetségű fiatal életének, aki a márciusi ifjak egyik meghatározó alakjaként aktívan részt vett az 1848-as forradalom eseményeiben. A cikk felidézi szellemi pályáját, forradalmi szerepvállalását és tragikusan rövid életútját, amely Kossuth Lajos és Bem József oldalán, a szabadságharc harcmezején ért véget.
Vasvári Pál 1826. július 14-én született Tiszabűdön (1952. óta Tiszavasvárihoz tartozik). Apja parókus és édesanyja Méhay Erzsébet, mindketten görögkatolikusok voltak. A családja hajdu armalis, még Bocskay idejéből, és Lórántffy Zsuzsanna (1602-1660) telepítette be őket a Nyírségbe. Eredeti neve Fejér Pál. Apja Nyírvasváriba került gyóntatóként, innét vette fel a Vasvári nevet. (Megjegyzem, hogy a település földbirtokosa a Dessewffy család volt, akik földbirtokosaként a reformkor jelentős szereplői voltak.) Elemi iskoláit Hajdúböszörményben végezte, Nagykárolyban a piarista gimnáziumban (1837-43) folytatta. Végig eminens diák volt. Gr. Károlyi Lajos (1799-1863) gyermekeit is tanította, aki támogatta, hogy a pesti Bölcsészettudományi egyetemen folytathassa tanulmányait. Itt történelmet és természettant hallgatott. 1847-ben a Teleki Blanka (1806-1862) által létrehozott nevelőintézetben volt történelem tanár (Ez az iskola 1846-ban nyitott, és a nőnevelést választotta hivatásának.) Egykor a Szabadság téren (3. sz. földszintes épület) állt, ma emeletes, emléktáblával. Ekkortól már a Vasvári nevet használta. Egyike volt a márciusi ifjaknak.
Pilvax kávéház 1848. március 15.
1848.március 15-én az un. forradalom vezetői között találjuk. A 12 pont összeállításában is részt vett. A Nemzeti dal nyomdai munkálataiban is közremüködött. A Batthyány-kormány tagjait, mikor Pestre érkezetek április 14-én Pozsonyból ő köszöntötte. Dolgozott a Pesti Divatlapnál is.
Múzeumtér 1848-1849 – Ujkor.hu
Részt vett a március 15-i forradalom előkészítésében Petőfi Sándorral (1823-1849. július 31. Fehéregyháza). Kossuth titkára is volt. Előtte a Belügyminisztériumban fogalmazóként dolgozott. A pákozdi csatát követően a Fővárosi Csapat vezetője lett, alakulatával egészen Parndorfig értek el. Kossuth Lajos (1802-1894) megbízásából a Rákóczi-szabadcsapatot szervezte Békés és Bihar vármegyékben. 1849-ben már Erdélyben harcolt, mint honvéd őrnagy. Bem József (1794-1850) parancsára nyomultak be a Gyalui-havasokba. De a túlerővel szemben a román felkelők csapdájába kerültek, akik felkoncolták a magyar csapat utóvédjét, köztük Vasvárival. (1849. július 6-án (vagy 13-án) halt meg 23 évesen Havasnagyfalu (Kolozs vármegye) mellett, románul Marisel. (Ekkor az 5. orosz intervenciós hadsereg főparancsnoka Alekszandr von Lüders tábornok volt.) Holtteste és Petőfié, aki három héttel utána esett el, sosem kerültek elő.
Iró és történész, filozófus, politikus és forradalmárként emlékezünk reá. Emlékét a Tiszavasvári Múzeum is őrzi. Újpesten, Terézvárosban, Rákospalotán, Rákoscsabán és a Bókay telepen utcát neveztek el róla.
A megemlékezést összeállította dr. Horváth Péterné BVE Város- és ipartörténeti csoport. 2026. április 6.
Főkép: Vasvári Pál arcképe: Magyar Magyar Nemzeti Levéltár
#VasváriPál, #1848forradalom, #márciusiifjak, #szabadságharc, #magyartörténelem, #reformkor, #PetőfiSándor, #KossuthLajos, #BemJózsef, #honvédség, #forradalmár, #Tiszavasvári
Be First to Comment