A Liszt Ferenc tér 8. sz. Ernst Múzeumról emlékezünk meg. A teret csak 1907-től hívják igy, 1785-től Gyár utcának Fabrikengassénak hívták a közeli Valero selyemgyár miatt. (Az utódja a Honvéd u-ban álló klasszicista épület Hild József tervei szerint 1836-ban készült. A régi gyár a mai Kürt utca környékén állt.) A világörökségi helyszín része az Andrássy úttal.
Tervezte 1912-ben Fodor Gyula szecessziós stílusban- Lechner Ödön hatása is érezhető. A főváros első ötemeletes épülete. Földszintjén mozi, az első emeleten Ernst Lajos (1872-1937) magángyűjteménye volt első a hazánkban. A felső emeleteken bérlakásokat és műtermeket alakítottak ki. Itt alkotott Fényes Adolf (1882-1963) és Zádor István (1867-1945) is. Ernst gazdag zsidó kereskedő család tagja, aki a modern művészeket pártolta. 15 éves korától kezdett el gyűjteni magyar alkotóktól képeket és egyéb tárgyakat. 1912-re már olyan nagy anyag gyűlt össze, hogy megnyitotta magánmúzeumát. A belső berendezések Skutetzky Sándoré (1883-1944). A házban a hazai szecesszió két ismert mesterének alkotásait láthattuk. Az előcsarnokot pedig Lechner Ödön, a színes üvegablakokat Rippl-Rónai József készítette és Róth Miksa volt a kivitelező. Ernst a magyar művészeti és történeti anyagát a közönség elé tárta. Emlékkiállításai jelentősek voltak, így Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) és Derkovits Gyula (1894-1934) munkái. 1917-től aukciókat is szervezett Lázár Béla művészettörténész (1869-1950) közreműködésével. Műkincsvásárlásaival azonban adósságot halmozott fel. A múzeum az államhoz került. Ernst végül öngyilkos lett a Dunában 1937-ben. A gyűjteményét 1939-ben elárverezték, részben itthoni múzeumok vásárolták fel. 2000-ben a Dorottya Galériával egy intézménnyé alakult, amit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának köszönhetünk. (Megjegyzem, hogy 1912-ben 700 férőhelyes mozgóképszínházat is üzemeltetett Tivoli Fényjátékház néven. Ez 1992. év végén zárt be.) Helyére a Budapesti Kamaraszínház 180 férőhelyet alakított ki, ahol 2012-ig játszottak. 2013-ban Robert Capa (Fridmann Endre haditudósító (a milicista halála c.) fotóriporter 1913. Bpest-Indokína 1954.) Kortárs Fotográfiai Központ néven üzemelt. A termekben viszont már több mint száz éve művészeti kiállításokat láthatunk. Induláskor Ernst a berendezésekre művész barátait kérte meg. A bútorokat Falus Elek (1884-1950) iparművész, az előcsarnok márvány padjaira Lechner Ödön (1845-1914), a színes ablakok Rippl-Rónai József (1861-1927) festményei alapján Róth Miksáé (1885-1944).
Az Ernst Múzeum 2013-ban megszűnt. Helyére a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ került. Ma a Mai Manó Ház (Nagymező u. 20.) és a Magyar Fotográfusok Háza együtt szerveznek kiállításokat.
A Liszt Ferenc téren is érdemes körülnézni. Itt találjuk 1967-től a világhírű zeneszerző szobrát, ami Marton László (1925-2008) alkotása. Az Andrássy út oldalán pedig Ady Endre szobra Csorba Géza (1892-1974) munkája. A tér másik végén a Zeneakadémia szecessziós épülete áll 1907-től Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) építészek gyönyörű alkotása.
A megemlékezést dr. Horváth Péterné állította össze, BVE Város- és Ipartörténeti csoport.
#ErnstMúzeum #ErnstLajos #LisztFerencTér #magyarSzecesszió #FodorGyula #LechnerÖdön #RipplRónaiJózsef #RóthMiksa #RobertCapaKözpont #művészettörténet #építészetiÖrökség #AndrássyÚt #világörökség #Budapest #BVE
Be First to Comment