Az 1926-ban megnyílt Corvin Áruház története egy évszázad alatt Budapest történetének részévé vált. Balogh Viktor, a Corvin Palace társtulajdonosa bemutatta, hogy lett a családi kötődésből hosszú, összetett városmegújító vállalkozás, és miért nem mérhető annak eredménye pusztán pénzügyi megtérülésben.
Az Országos Találkozó egyik legszemélyesebb és legtanulságosabb előadását Balogh Viktor, a Corvin Palace társtulajdonosa tartotta. Baliga Kornél elnök úr felvezetésben Ráday Mihály városvédő öröksége is szóba került: az a polgári virtus, amelyben egy ember nem vár másokra, hanem felelősséget vállal egy épületért, egy tárgyért, végső soron a város egészéért. Balogh Viktor és bátyja, Balogh Olivér munkája ennek a szemléletnek különösen erős példája.
Balogh Viktor nem sikertörténetet akart ünnepélyes távolságból elmesélni. Inkább végigvezette a hallgatóságot azon a családi, szakmai és pénzügyi úton, amely az alumíniumburkolat mögé rejtett, egyre gyengébben működő áruháztól a ma ismert Corvin Palace-ig vezetett. Beszélt a kezdeti lelkesedésről, a tévedésekről, a válságokról és arról is, hogy miért érte meg akkor is, ha egy egyszerűbb befektetés több pénzügyi hasznot hozott volna.
Családi kötődésből városi ügy
A Corvin Áruház 2001-ben került a Balogh család tulajdonába, amikor Balogh Viktor édesapja megvásárolta a Skála áruházláncot. Az országos hálózat több mint 50 kereskedelmi egységéből az évek során szinte mindegyik új gazdához került, a családnál két ingatlan maradt, köztük a Corvin Áruház. Balogh Viktor elmondta, hogy gyakorlatilag együtt nőtt fel az épülettel. Nyaranta diákmunkásként barátaival és osztálytársaival a pincét takarította, később pedig a Corvintető élményei is személyesen kötötték az épülethez.
A 2000-es években több, egymástól nagyon különböző hasznosítási elképzelés született, de egyik sem valósult meg. A 2008–2009-es pénzügyi válság elsöpörte a nagyszabású terveket, és hosszú ideig inkább az értékesítés tűnt reális iránynak. A testvérek azonban sajnálták volna, ha az épület kikerül a család kezéből. Érzelmi kötődésük mellett fejlesztési lehetőséget is láttak benne, ezért 2019-ben, külföldi tanulmányaik után úgy döntöttek, hogy megkockáztatják a megújítást.
A két évre tervezett feladatból hét éves küzdelem lett
Az előadó öniróniával idézte fel az akkori magabiztosságukat. Azt gondolták, hogy a nyugati tapasztalatokkal felvértezve könnyedén megoldják a feladatot, és két év alatt elkészülnek. Édesapjuk óvatosságra intette őket, mert a család addig inkább ingatlanokat üzemeltetett, nem pedig ilyen léptékű műemléki fejlesztéseket irányított. Az idő végül az édesapát igazolta: az előadás elhangzásakor a munka már hét éve tartott.
A testvérek takarékossági megfontolásból nem bíztak meg generálkivitelezőt, hanem maguk szerződtek közvetlenül a projekt szereplőivel. Balogh Viktor elmondta, hogy már 390 szerződésnél járnak. Ők tendereztettek, tárgyaltak a bankokkal és a bérlőkkel, egyeztettek a műemlékvédelemmel, és közben felépítették a saját műszaki gárdájukat is.
A tervezett hasznosítást a külső körülmények újra meg újra átírták. A 2020-as C19-járvány miatt a bank leállította a hotelfejlesztések finanszírozását. Amikor emiatt az irodai funkció került előtérbe, a home office terjedése változtatta meg az irodapiacot. A kivitelezés 2022 elején indulhatott el, majd az orosz–ukrán háború és az építőipari árrobbanás jelentett újabb és újabb, súlyos terheket. A projekt története így nem egyetlen, előre megírt terv végrehajtása lett, hanem folyamatos alkalmazkodás.
A múlt megőrzése új funkciókkal
A munka során világossá vált, hogy milyen helyet foglal el a Corvin Áruház Budapest emlékezetében. Az 1926-ban megnyílt áruház a maga korában nyugatias élményt, újdonságot és városi pezsgést kínált. A későbbi évtizedekben megsérült, majd 1967-ben nehezen vállalható alumíniumburkolat került az épület homlokzatára. A felújítás célja nem pusztán a burkolat eltávolítása és a régi homlokzat visszaállítása volt, hanem az is, hogy az épület újra a város vérkeringésének része legyen.
Balogh Viktor hangsúlyozta: annyit akartak megőrizni a házból, amennyit csak lehetett. Nem azért, mert ez jól hangzik egy városvédő rendezvényen, hanem mert tapasztalatuk szerint a vásárlók és a turisták is értékelik az eredetiséget, a történeti rétegeket és az épület saját karakterét. Ugyanakkor olyan mai funkciókat kellett keresniük, amelyek gazdaságilag is életképesek.
A kereskedelmi terek mellett az épületben megnyílt az Apollo Gallery kortárs művészeti galéria és rendezvénytér. A nagy átrium új életét a 2025 szeptemberében megnyílt Time Out Market hozta el. Az előadásig már több mint 400,000 látogató fordult meg benne. Az épületben egy 181 szobás hotel is helyet kap, a tetőre pedig sok zöldfelülettel kialakított teraszt terveztek. A cél minden esetben az, hogy a történeti érték és mai használhatóság ne egymás ellenében, hanem egymást erősítve jelenjen meg.
A felelősség nem szervezhető ki
Balogh Viktor előadásának legfontosabb része nem az elkészült terek bemutatása, hanem a mögöttük álló tapasztalatok összegzése volt. A testvérek kezdetben azt gondolták, hogy ha 10–20, esetenként 30 éves tapasztalattal rendelkező tervezőket, kivitelezőket és műszaki szakembereket bíznak meg, a projekt biztosan jó kezekbe kerül. Hamar kiderült azonban, hogy a szaktudás önmagában nem mindig jelent tulajdonosi szemléletet.
A szakemberek természetesen a saját feladatukért felelnek, de gyakran csak a projekt egy részletét látják. Valakinek közben az egész épület érdekét, a hosszú távú működést, a pénzügyi összefüggéseket és a történeti értéket egyszerre kell evidenciában tartania. Balogh Viktor szerint ezt a munkát nem célszerű teljesen másokra bízni, a végső felelősséget a beruházónak kell vállalnia. A tulajdonosi szemlélet pedig nem egyszerűen jogi státusz, hanem odafigyelés, jelenlét és felelősség az egészért.
A családi együttműködésnek is több oldala van. A közeli kapcsolat miatt kevesebb a visszafogottság, könnyebben kialakulnak éles viták. Ugyanakkor olyan mély bizalom kapcsolja össze a családtagokat, amely egy hosszú és kockázatos beruházásban felbecsülhetetlen érték. Balogh Viktor szerint ez a bizalom is hozzájárult ahhoz, hogy a nehézségek ellenére végig tudták vinni az épület helyreállítását.
Nem minden a pénz – de megtérülés nélkül nem fenntartható a projekt
Az előadás végének talán legerősebb gondolata az értékteremtés és a gazdasági józanság egyensúlyáról szólt. Az előadó hangsúlyozta, ha a felújításra fordított saját tőkét és a jelentős bankhiteleket egyszerűen befektették volna, pénzügyileg valószínűleg jobban jártak volna. Ma a Corvinra nézve azonban olyan büszkeséget és elégedettséget éreznek, amelyet egy pénzügyi kimutatás nem tud kifejezni. Létrehoztak valamit, ami a város lakói és látogatói számára is élményt és értéket teremt.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a megtérülés mellékes lenne. Balogh Viktor arra is figyelmeztetett, hogy az a fejlesztés sem tekinthető sikeresnek, amelybe milliárdokat fektetnek, majd üzletileg fenntarthatatlanná válik. Az örökségvédelem és a gazdasági működőképesség nem egymást kizáró szempontok, ugyanakkor nehéz feladat, hogy a történeti érték megőrzése mellett olyan funkciók jöjjenek létre, amelyek hosszú távon életben is tartják a vállalkozást.
A Corvin Áruház története a szakmai alázat tanulságát is hordozza. A kezdeti fiatalos magabiztosságot hét év alatt a részletek tisztelete, a folyamatos tanulás és a felelősség súlyának felismerése váltotta fel. A projekt nehezebb lett, mint gondolták, de éppen ettől vált valódi értékteremtő munkává.
Köszönet a közös munkáért
Az Országos Találkozó közössége külön köszönettel tartozik Balogh Viktoréknak a rendezvény előkészítésében és lebonyolításában nyújtott jelentős logisztikai és egyéb segítségért. Ők készítették el az ajándékokat tartalmazó, az esemény logójával ellátott táskákat is, amelyek fontos és látványos emlékét jelentik a találkozónak.
Kedves gesztus volt az is, hogy Balogh Viktor az egykori alumíniumburkolat 60–70 kisebb darabját apró díszdobozban felajánlotta a résztvevőknek. Így az áruház sokak által jól ismert, ma már eltűnt korszakából kézzelfogható emléket vihettek haza.
Köszönjük Balogh Viktornak az önkritikus és inspiráló előadást, Balogh Viktoréknak pedig mindazt a munkát, amellyel hozzájárultak az Országos Találkozó sikeréhez. A Corvin Áruház megújulása arra emlékeztet, hogy a városvédelem nem csupán a múlt megőrzését jelenti: felelős, életképes és közösségi értéket teremtő jövőt is kell adni az épületeknek.
Az előadás felvétele:
#CorvinÁruház, #CorvinPalace, #BaloghViktor, #Városvédelem, #Műemlékvédelem, #ÉpítettÖrökség, #Városmegújítás, #Értékteremtés, #OrszágosTalálkozó
Be First to Comment