Engedyné Juhász Veronika, a Főpolgármesteri Hivatal Várostervezési Főosztályának, Építészeti Értékvédelmi Csoportjának munkatársa az RMVFSZ 2026. évi Országos Találkozóján a budapesti helyi védelem több mint 3 évtizedes történetét, jelenlegi eszközeit és jövőbeli lehetőségeit mutatta be. Előadása különösen fontos és tanulságos volt a Budapesti Városvédő Egyesület és az RMVFSZ számára, mert világosan megmutatta: a helyi értékvédelem nem a műemlékvédelem „kisebb testvére”, hanem a város karakterének és történeti folytonosságának nélkülözhetetlen eszköze.

A helyi védelem Budapesten 1994-ben indult, kezdetben 590 építménnyel és 70 épületegyüttessel. Azóta a védett épületek köre jelentősen bővült: ma már mintegy 3,000 fővárosi helyi védelem alatt álló épületről beszélhetünk. Ez önmagában is jelzi, hogy olyan örökségi rétegről van szó, amely mennyiségében jóval szélesebb a klasszikus műemléki állománynál, ezért védelme is más szemléletet igényel.

Az előadás egyik legfontosabb tanulsága éppen ez a különbségtétel volt. A műemlékvédelem alapvetően a kiemelkedő értékek nagyon szigorú, részletekbe menő megőrzésére törekszik, míg a helyi védelem alatt álló épületeknél a használhatóság és az értékőrzés közötti egyensúlyt kell megtalálni. Ezek az épületek a város mindennapi szövetének részei: lakóházak, középületek, ipari emlékek, modern épületek. Megőrzésük nélkül Budapest karakterének, identitásának fontos darabjai tűnnének el visszavonhatatlanul.

Különösen tanulságos volt annak bemutatása, hogyan változott a helyi védelem gyakorlata. A kezdeti időszakban elsősorban külső kezdeményezésekre kerültek épületek védelem alá, 2017-től azonban megjelentek a tematikus kutatások. Ezek révén már nemcsak az egyedi megkeresésekre lehetett reagálni, hanem tudatosan fel lehetett tárni és védelem alá lehetett helyezni egy-egy korszak vagy épülettípus értékeit. Így került fókuszba az eklektikus városi szövet, az ipari örökség, a 2 világháború közötti korai modern építészet, majd az 1945 utáni építészet egészen a brutalizmusig. 2017 és 2022 között körülbelül 400 épület került védelem alá ezeknek a kutatásoknak az eredményeként.

Ez a BVE és az RMVFSZ számára különösen fontos üzenet. A városvédelem ugyanis nem csupán a már veszélybe került épületek megmentését jelentheti. Legalább ilyen fontos az előrelátó értékfeltárás: még azelőtt felismerni és dokumentálni a védendő értékeket, hogy egy ingatlanfejlesztés elérné őket. Az előadás több példája is arra figyelmeztetett, milyen súlyos veszteségek történhetnek, amikor a védelem túl későn érkezik.

A Közvágóhíd és az Ajtósi Dürer sori egykori Sacré Coeur-együttes példája kifejezetten fájdalmas ellenpontként jelent meg. Ezek az esetek azt mutatják, hogy önmagában egy építészeti érték felismerése még nem jelent biztosítékot annak megmaradására, különösen akkor, ha a beruházási érdekek és a védelmi szempontok nincsenek megfelelő egyensúlyban.

Ugyanakkor az előadás számos pozitív példát is bemutatott arra, hogy a régi és az új nem feltétlenül egymás ellenfelei. A GTC White House, a RiverLoft és más fejlesztések arra mutatnak példát, hogy megfelelő tervezői szemlélettel és értékvédelmi kontrollal a történeti épület nem akadálya, hanem akár értéknövelő eleme is lehet egy fejlesztésnek. A régi épület karaktere, egyedisége és történeti hitelessége gazdasági értéket is teremthet.

Az előadás másik kulcstémája a támogatások szerepe volt. 1994 és 2018 között a főváros számos pályázattal segítette az értékőrző felújításokat. Ezek jelentősége nem pusztán az anyagi támogatásban rejlett: szakmai segítséget is jelentettek, és társadalmi szinten is elismerték, hogy egy örökségvédelmi igényű felújítás nagyobb anyagi áldozatot kíván a tulajdonostól, mint egy átlagos korszerűsítés. Az előadó reményét fejezte ki, hogy ezek a pályázatok a közeljövőben újraindulhatnak.

Ez különösen aktuális kérdés a BVE és az RMVFSZ számára. A civil értékvédelem egyik fontos feladata lehet annak következetes képviselete, hogy a tulajdonosoktól elvárt örökségvédelmi többlettel arányos közösségi támogatásnak is rendelkezésre kell állnia. Ha a társadalom elvárja az értékek megőrzését, akkor ennek költségeit nem lehet kizárólag a tulajdonosokra hárítani.

Hasonlóan fontos szerepet kapott az előadásban az edukáció és a szemléletformálás. Engedyné Juhász Veronika hangsúlyozta: az emberek, a társadalom ellenében hosszú távon nem lehet eredményesen örökséget védeni. Ezért készülnek közérthető kiadványok, például ablakfelújítási útmutatók, értékvédelmi dokumentációk, kiállítások és térinformatikai adatbázisok. A cél az, hogy a tulajdonosok és a városlakók megértsék, mitől értékes egy épület, és milyen módon lehet úgy korszerűsíteni, hogy közben az értékei is megmaradjanak.

Ez talán az előadás egyik legerősebb kapcsolódási pontja a BVE és az RMVFSZ munkájához. A civil szervezetek egyik legnagyobb ereje éppen abban rejlik, hogy közvetlen kapcsolatot teremthetnek az örökségvédelem szakmai szempontjai és a helyi közösségek között. Egy városi séta, egy jó kiadvány, egy épület történetének bemutatása vagy egy helyi érték köré szervezett közösségi program hosszú távon legalább annyira fontos lehet, mint maga a jogszabályi védelem.

Engedyné Juhász Veronika előadása összességében arra figyelmeztetett, hogy a helyi védelem jövője három pilléren nyugszik: megfelelő jogi eszközökön, szakmai és anyagi támogatáson, valamint társadalmi elfogadottságon.

A BVE és az RMVFSZ számára mindez egyértelmű feladatot is kijelöl. Nem elegendő akkor megszólalni, amikor már bontógép áll egy értékes épület előtt. Fel kell kutatni az értékeket, dokumentálni kell őket, kezdeményezni kell a védelmüket, segíteni kell a tulajdonosokat, és minden lehetséges módon erősíteni kell a társadalmi meggyőződést arról, hogy az épített örökség nem akadálya a város fejlődésének, hanem annak egyik legfontosabb erőforrása.

Az előadás záró gondolata ezért különösen jól összefoglalja a találkozó egyik alapvető üzenetét is: az épített örökség adja a legközvetlenebb kapcsolatot történelmünkkel és társadalmunk kultúrájával. Ennek megőrzése nem kizárólag hatósági vagy szakmai feladat, hanem közös társadalmi felelősség.

Az összefoglaló Engedyné Juhász Veronika csatolt előadásának fő gondolatmenetét és példáit követi.

#EngedynéJuhászVeronika #helyivédelem #építettörökség #értékvédelem #városvédelem #műemlékvédelem #Budapest #településkép #örökségvédelem #értékőrzés #ipariörökség #modernépítészet #artdeco #brutalizmus #edukáció #szemléletformálás #BVE #RMVFSZ #OrszágosTalálkozó