Dr. Horváth Péterné: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Neogótikus téglahomlokzat, díszes termek és a magyar könyvkiadás emlékei: a Szentkirályi utca 28–30. épületeinek történetében összefonódik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szent István Társulat és a hazai nyomdászat múltja. A bemutató az építészeti részletektől a Királyok Termének portréiig kalauzolja az olvasót.

1635-ben Nagyszombatban alapították. 1950-től a Római Katolikus Hittudományi Akadémia jogutódja. Bölcsészettudományi Karát a magyar állam 1993-ban ismerte el. Az egyetem 1999-től szentszéki alapításúvá vált.

Szentkirályi u. 28-30. sz. alatti épületeinek leírása.  1898-ban épült neogótikus  stílusban, háromemeletes, vakolatlan. Vörös téglás palota. A Szent István Társulat székházaként, valamint a Stephaneum Nyomda működésére szolgált. Homlokzata gazdagon díszített. Főbejárata szépen kovácsolt rácsokkal készült. Két emelet magasságában loggia, aminek a fülkéjében Szent István egyházalapító királyunk álló szobra van. Bal kezében kettős kereszt, jobbját kiterjeszti. A díszterme gazdagon díszített. Indulásakor a katolikus könyvkiadás és nyomda működött benne. Tervezője Hofhauser Antal (1853-1923) műépítész, egyetemi tanár és a századfordulónak egyik jelentős neogótikus templomépítésze, és Ámon József közös munkája.  A főbejárat után az előcsarnokba lépünk, ami négyzetes pilléreken nyugvó keresztboltozatos helyiség. A stukkómennyezete csillaghálózatos, műmárvánnyal borítva. Kettős lépcső vezet fel az emeletre, ahol igen szép kovácsoltvas kaput látunk. A legszebb helyisége a díszterem, ami galériás, és karzatos. Itt oszlopokat látunk, neoromán kifestéssel. Mennyezete stukkós festett kazetákkal. Az ajtók tölgyfából készültek, az üvegablakok festettek. Három csillár biztosítja a fényt.Az Egyetemen Hittudományi, Bölcsészet- és Társadalomtudományi, valamint Jog- és Államtudományi Kar van. 1992-ben alapították. A Vitéz János Tanárképző Központ Esztergomban működik. Az egyetemet 1635-ben Pázmány Péter bíboros alapította. A mai ennek jogutódja, 1999-ben szentszéki alapításúvá vált. 2023-ban április 30-án Ferenc pápa is meglátogatta. A 2025-ös rangsor szerint a Pázmány a hatodik legjobb hazánkban.

Pázmány Péter 1570-ben született református családban, és 1637-ben halt meg. Esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja. 14 évesen katolikus hitre tért és szerzetesnek állt. Kolozsváron, Bécsben, Rómában tanult, majd Grazban tanított teológiát.

A 30. sz. ház Amon Józsefé (1844-1913., Bécsben és Berlinben tanult építészetet), ami 1871-ben készült. Ebben Rózsa Kálmán nyomdája működött. 1911-ben a Szent István Társulat vásárolta meg nyomdája részére. Ezt 1949-ben egyesítették a Franklin Társulattal. Itt találjuk a Királyok Termét is. Az itt látható olajképeket Gaál Lajos festette 1873-ban. A 64 mellkép a magyar történelem alakjait ábrázolja. Kiemelkedik Zrínyi Ilona képe. De láthatjuk I. Abdulmezsi szultánt is, aki Kossuthnak is nyújtott menedéket és az aradi 13 vértanút is.

A Franklin Irodalmi és Nyomdaipari Rt. az egyik legnagyobb hazai könyvkiadók és nyomdák voltak. 1816-ban Otto Wigand Kassán alapította. 1827-től Pesten folytatta. 1832-ben pedig Heckenast Gusztáv vette meg, majd 1840-től 1873-ig Rt-vé alakult. A II. világháborúig hazánk legjelentősebb kiadója volt. Ekkor államosították, és egyesítették a Szt. István Társulat Stephanaeum nyomdájával. 1854-ben indították el a Vasárnapi Újságot. A reformkor egyik legismertebb kiadója volt.

A megemlékezést dr. Horváth Péterné állította össze, BVE Város- és Ipartörténeti csoport.

#PázmányPéterKatolikusEgyetem #SzentkirályiUtca #SzentIstvánTársulat #StephaneumNyomda #FranklinTársulat #KirályokTerme #Neogótika #ÉpítészetiÖrökség #Könyvkiadás #Nyomdászattörténet #Budapest #Várostörténet