Oldal kiválasztása

2016. április 28-án dr. Mester Éva üvegművész restaurátor, RÓTH MIKSA MŰVÉSZETE A BELVÁROS-LIPÓTVÁROSBAN címmel vetített képes előadást tartott az Aranytíz Kultúrház, Vízy László vezette Helytörténeti Klubjában.

Rövid írásunkban az előadás, Török bankházzal kapcsolatos részét szeretnénk kiemelni, illetve igyekeztünk utánajárni további részleteknek, továbbgondolni a hallottakat.

Az épületről:

Klösz György képe 1910-bőlA Szervita téren álló volt Török A. és Társa bankház új épületére 1905-ben írt ki pályázatot a bankház. A beérkezett pályázatok közül végül a második és harmadik helyezettek közül Hegedűs Ármint és Böhm Henriket bízták meg a tervek elkészítésével. Az építtető Stein Mátyás és a kivitelező Zeuner Gyula jóvoltából igen gyorsan elkészült az épület, a használatbavételi engedélyt már 1906. június 16-án ki is adták.

A ma is korszerű hatást keltő homlokzatnak két jellemző része van. Az alsó kétharmadát kitevő, a korabeli angol és amerikai, új építészeti elvek szerint készült hatalmas fém- és üvegfelületek, borította modern rész, illetve a homlokzat felső harmada, mely egy a korai szecessziós és historikus formajegyekkel rendelkező hatalmas mozaik, a nemzeti öntudatra ébredés kiemelkedő alkotása.

Időközben eltűnt az épületet koronázó glóbusz, melyről ezt olvassuk az epiteszforum.hu weboldalán:

A glóbusz„A homlokzatot koronázó szimbolikus jelentésű – a szerencsejátékokkal foglalkozó bankház reklámját képező -, Kiss György szobrász alkotta hatalmas glóbusz-szoborcsoport kiemelte és felerősítette az épület érdekességét. A gazdagságot és szerencsét szimbolizáló hatalmas földgömböt a mitológiai Atlasz tartotta a hátán. Kétoldalt az emberiség jelképeként egy emberpár – balról egy férfi, jobbról egy nő – ölelte a gömböt, mintha szerencsekerékként forgatná. A terjedelmes szoborcsoport tömegét az üvegföldgömb transzparens hatása vizuálisan lecsökkentette. A földgömb üveganyaga, nagy valószínűséggel az amerikai Luis Comfort Tiffany cég favrile glas néven szabadalmaztatott opalescens üveg volt. A rendkívüli attraktív hatást csak fokozhatta az üvegföldgömb belülről történő éjszakai megvilágítása.”

A szenzációnak számító glóbusz szoborcsoportot azonban már 1939-ben eltávolították. A beázás, a korrózió, a dilatáció, statikai és egyéb problémát okozott nem csak a glóbuszban, hanem a homlokzat fémszerkezetében is.

Szintén az epiteszforum.hu-ról: „Az elbűvölően hullámzó vonallezárású, pártázatszerű oromzati zárófalra – a bank tőkeerősségét bizonyítva – a „Hungária megdicsőülése” című monumentális üvegmozaik kompozíció került, amelyet Róth Miksa készített. Középpontjában a trónon ülő Patrona Hungariae, díszes hermelin palástban, uralkodói jelvényekkel (a Szent koronával és Szent István kardjával) és kétoldalt egy-egy címerpajzsot tartó szárnyas angyal helyezkedik el. Háttérben a nemességet és a köznépet jelképező sokadalom ünnepélyes felvonulása látható. A műalkotás kiemelésére szolgál az összfelület jelentős részét kitevő, sokféle tónusú fénysugarakat és glóriákat megjelenítő hatalmas arany háttér.”

Hungária megdicsőüléseNézzük a hatalmas, 50 négyzetméteres üvegmozaik részleteit. Ne feledjük, hogy készítésekor a nemzeti kultúra, kultúrák megszületésének időszakában vagyunk, amikor Európában folyik a nemzeti öntudatra ébredés. Minden nép keresi a gyökereit, és kreál magának a nemzetet megszemélyesítő allegorikus figurát, mely a magyaroknál a Patróna Hungariae. A mozaik főalakja azonban mégsem Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, hanem egy allegorikus nőszemély. Szűz Máriát soha nem ábrázolták Szent István kardjával, sem páncélingben!

Ez a nőalak, valójában egy rettenthetetlen idol. A végtelenbe néz. Az arra járó, az utca szintjéről nem láthatja, hogy a tudatosan megkomponált szembogár alsó része éppen, hogy a szemhéjhoz érintkezik, a felső része viszont egyharmadig takart. A görög szobrokra emlékeztet ahogy a végtelenbe tekint. A glória a koronához tartozik és nem a nőalakhoz, valójában a bizánci trónszék dekoratív háttámlája.

A főalak mellett két angyalt látunk az Árpád-ház vágásos címerével és a kettős kereszttel. A baloldalon a nemesség és a papság: Bocskai István copfos hajfonattal, Zrínyi Miklós lovon, a fiatal II. Rákóczi Ferenc bajusz nélkül, Pázmány Péter, … a jobboldalon pedig a népet szimbolizáló sokaság és Vasvári Pál, Wesselényi Miklós, Széchenyi István, Kossuth Lajos, … látható.

A restaurálásról:

Az épület az időjárás okozta károkon túl a második világháború alatt 1945-ben, később 1956-ban is megsérült, több négyzetméter mozaik megsemmisült. Az angyalok, a címerpajzsok, és a Patrona Hungariae is károkat szenvedett. 1954-55 és 1961-63 között felújították, végül 2010-ben restaurálták.

Dr. Mester Éva elmondta, hogy mozaik restaurálásához az anyagot Velencéből szerezték be (a velencei Orsoni és a muránói Doná mozaikmanufaktúrából). Sőt, például a címerpajzsokhoz szükséges, hiányzó színű mozaikokat le is gyártatták.

Ágyazóhabarcs kialakításaA mozaikot úgy készítik, hogy a téglafalra először egy alapvakolatot visznek, melyre egy ágyazó habarcs kerül, ebbe építik az apró csempéket. Az ilyen nagy felületű mozaikok restaurálásánál az egyik fő gond, hogy leomolhatnak a munkálatok során, ha az alapvakolat és az ágyazó habarcs között rés keletkezik, vagy nem megfelelő a kötés. Az ágyazó habarcs és a mozaik gyenge kötése kisebb probléma, egyszerűen levésik és visszaépítik.

Ennél a munkánál is előfordultak leomlások, mert a korábbi javítások, pótlások során hagyományos cementes vakolatot használtak a mosott folyami homok, mész és cement összetételű ágyazó vakolat helyett. Ezeket a pótlásokat visszabontották és újra elkészítették a megbízott restaurátorművészek: Brutyó Mária, Mester Éva és Verba Erika.

További érdekesség, hogy a kettős kereszt baloldali részét tartó kéz megsemmisült, miután a címerpajzsokat szétlőtték. Végül Klösz György 1910-ben készült fotójának kinagyításával lehetett lerajzolni és pótolni.

Arany és homokszínű csempék visszaépítéseRóth Miksa zsenialitását mutatja, hogy ha az ember ránéz erre a mozaikra, úgy érzi, mintha az egész felső rész arany lenne, pedig csak az egyharmada az. A hatást azzal érte el, hogy az arany mozaikot hasonló tónusú drapp kővel keverte: a glória arany, a mellette levő részek homok színűek.

És mi várható az épület jövőjével kapcsolatban? Erre is az epiteszforum.hu-n találtuk a választ Varga István cikkében:

„Sajnos a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége miatt a helyreállítást két ütemre kellett bontani. A gazdaság megfelelő stabilitása után remélhető a második ütemben a glóbusz-szoborcsoport rekonstrukciója, amely idegenforgalmi szempontból is fontos. Korhű helyreállítással–ugyanakkor erős stabil megfogással, valamint a korszerű technikák alkalmazásával kivilágítva-, asszociálna az eredeti megrendelői kívánságnak. A feltűnő, domináns homlokzat újra a régi pompájában várja megkoronázását, azaz a glóbusz-szoborcsoport elkészültét.”

Végül néhány (naiv) kérdés:

  • Vajon milyen instrukciók alapján tervezte Róth Miksa a mozaikot?
  • Amikor egy mozaikot, képet szinte csak alulról láthatunk akkor foglalkoznak-e a tervezők a perspektívával? (Szerencsére a szemben levő nem éppen elegáns parkolóházból majdnem szemből látszik. A legfelső emelet, a terasz zárt.)
  • Hasonló furcsaság, hogy a részelek, a szereplők a 20-25 méter távolságból nem nagyon látszanak. Amikor készültek, talán még fényképen sem lehetett őket megmutatni.
  • Vajon hány (hétköznapi) embernek tűnik fel a Szervita téren ez a nagyszerű látvány?
  • Mik lehetnek a fém kereteken a világos foltok, ragacsok?
  • Vajon mekkora összegbe kerülhetett az épület felújítása, és ki viselte a költségeket? Itt csak a hatalmas munka nagyon kis részéről elmélkedtünk.
  • Mikor kerül sor a felújítás második fázisára, a glóbusz elkészítésére és felszerelésére?

Összeollózta: J.A.


Források:

Fényképek:

  • A restaurálásról szóló képek Varga István cikkéből származnak
  • Galéria: saját képek