Legnagyobb költőnk 1817. március 2-án született Nagyszalontán és 1882. okt. 22-én hunyt el Budapesten. A debreceni református kollégiumban tanult, majd Kisújszálláson tanított. Rövid ideig színésznek állt, majd a falujában másodjegyző lett. Több családnál is magántanár volt. (Pl.: Geszten Tisza Domonkost tanította.) 1840-ben feleségül vette Ercsey Juliannát, egy ügyvéd vagyontalan leányát. Két gyermekük született, Juliska és László. Az ottani hétköznapokból Szilágyi István nagyszalontai iskolaigazgató biztatására állt neki a klasszikusok fordítására. (Shakespeare és Szophoklész) Első nagyobb sikere a Toldi elbeszélő költeménye volt, amit a Kisfaludy Társaság pályázatára adott be 1846-ban, és meg is nyert. Népszerűsége elindult, Petőfi barátságát is megnyerte. Toldi öregkorát és szerelmét csak a későbbi években adta ki. 1851-ben a nagykőrösi református gimnáziumban kapott magyar- és latintanári állást. A Bach-korszakban írta legszebb történelmi balladáit. (V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok stb.) Verstani elgondolásait úttörő jelentőségűeknek mondhatjuk. 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatói posztjára is felkérték, és Pestre költözött. Sokáig lakott az Üllői út és Erkel utca sarkán lévő házban, innét járt be az Akadémiára is dolgozni gyalog. (Ami akkoriban a Károlyi-Trattner házban bérelt helyiségeket a Petőfi Sándor utcában.) 1865-ben az elkészült neoreneszánsz épületben az MTA titkára, 1870-ben főtitkári tisztséget töltött be. Ekkor már itt lakott. Sajtó alá rendezte összes munkáját, amit 8 kötetben Ráth Mór adott ki. De sokat betegeskedett, és 1877-ben lemondott a főtitkárságról. Az egész nyarat családjával a Margitszigeten töltötte. Itt írta az Őszikék-et a Kapcsos könyvébe, amit Gyulai Pál irodalmár, kritikustól kapott. Madách Az Ember tragédiáját is elküldte Aranynak, aki felismerve annak jelentőségét, „átsimította” majd sajtó alá rendezte a drámai költeményt. Ének a pesti ligetről c. versében leírta a korabeli viszonyokat. Gazdag nyelve, költői látásmódja lévén a magyar líra legnagyobbja. 700-800 új szót teremtett. Dalokat is szerzett a maga és kortárs költők verseire. Egész életében nagy hatással volt rá George Byron (1788-1824) az angol romantikus költészet nagy alakja. Legismertebb arcképét Barabás Miklós 1856-ban készült litográfiája alapján rézbe metszette Axmann. Juliska lánya sajnos fiatalon elhunyt, a veszteségét nehezen viselte el. Fia jogot végzett, költő lett, főleg népmeséket írt.

Arany János 3 alakos 230 cm-es szobrát a MNM kertjében helyezték el 1893. május 14-én. Stróbl Alajos szobrász készítette.1877-ben írtak ki pályázatot, amire többen jelentkeztek: Kiss György, Róna József, Tóth István, Zala György és Bezerédy Gyula. A beérkezett művekről Trefort Ágoston (200 éve született (1817-1888) vallás- és közoktatási miniszter, és Tilgner Viktor bécsi, valamint Klein Miksa berlini szobrászok döntöttek. Ők voltak a zsűri, de Zala György és Stróbl között újabb versenyt írtak ki. Végül Strobl műve lett a nyertes. A szoborra összegyűlt 100 ezer Ft-ból a szobrász tiszteletdíja 35 ezer Ft volt. Az elkészült szobron a költő magas padon ülve foglal helyet, kezében a kapcsos könyvvel, jobbra a talpazatnál Toldi alakja (Porteleky László vívóbajnok), balra Rozgonyi Piroska (Széchenyi Aliz a” legnagyobb magyar” unokája volt a modell.) Széchenyi István tiszteletére 1860-ban a MNM dísztermében rendezett emlékünnepségen Aranyt kérték fel a nemzet halottját méltató óda megírására. A szobor talpazatát Schickedanz Albert építész tervezte és haraszti mészkőből készült, 430 cm magas. A főalak bronz, 365 cm. A mellékalakok 250 cm-esek. A szobor tövében elől egy turulmadár (kerecsensólyom) lanton pihen. Hátul a színészálarcok Arany Arisztophanész fordításaira utalnak. A Tourbain féle pesti ércöntödében öntötték ki.

1877-ben a Margitszigeten szeretett pihenni, a tölgyfák alatt, hová a pesti város zaja már nem ért el. A fákból még néhány ma is áll. Alattuk 230 cm-es kőtalpazaton helyezte el a 128 cm-es mészkő mellszobrát Stróbl Alajos. Közelében van a nyári színpad. A Fiumei úti temetőben nyugszik feleségével és gyermekeivel (14. sziget). A bronz szarkofágot és architektúrát Stróbl Alajos és Rauscher Lajos alkották Az ország több városában is állítottak a nagy költő emlékére szobrokat: Nagykőrös, Debrecen, Gyál, Kécske, Nagyszalonta és Szilágynagyfalu (Románia).

Összeállította: dr. Horváth Péterné