Az egyetemalapító Pázmány Pétertől
a művelődéspolitikus Trefort Ágostonig
Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, író, Kosztolányi szerint a magyar próza atyja, egyetem-alapító, 1570-ben született Váradon és 375 éve, 1637-ben halt meg Pozsonyban. A mohácsi vész után 1543-1822-ig az esztergomi érsek és káptalan Nagyszombatra tette át székhelyét, és e város lett az ország egyházi központjává. Pázmány Péter 1635-ben itt alapított egyetemet. Nagyszombat a Budáról Csehországba vezető út (Via Bohémia) mellett feküdt. Várossá 1238-ban emelte IV. Béla, itt halt meg 1382-ben Nagy Lajos királyunk, Zsigmond császár heti vásártartás és serfőzés jogával ruházta fel. 1553-an már akadémiája van. Pázmány az egyetemhez csatolta a Telegdy Miklós főpap (1535-1586) által 1577-ben létrehozott, tudományos írások és tankönyvek kiadásával foglalkozó nagyszombati nyomdát. Itt nyomtatták ki műveit is.
[wpcol_1half]
Járjuk végig a Pázmány alapította egyetem vándorútját Nagyszombattól a Trefort kertig! Pázmány Péter íróként a barokk irodalmi stílus egyik legnagyobb képviselője, a magyar élőbeszédet szónoki művészetté avatta. Református családban született, apja volt a bihari alispán. 1583-ban katolizált, és 1588-ban belépett a jezsuita rendbe. Bécsben, Rómában és Krakkóban tanult. 1596-ban szentelték pappá. Kétszer is tanított hosszabb ideig Grazban, mint filozófiaprofesszor, valamint Vágsellyén és Kassán. 1607-ben Forgách Ferenc esztergomi érsek hívására visszatért, és átvette az ellenreformáció irányítását. 1616 áprilisától turóci prépost, szeptemberétől haláláig esztergomi érsek. Számos (közel 30) főúri család az ő hatására rekatolizált. Művei közül különösen jelentős az Imádságos könyve (1606), mely életében 4-szer került kiadásra és főműve a Hodegus, Isteni igazságra vezérlő kalauz (1613). Tevékenységei között a következő alapítások jelentősek: 1619-ben a nagyszombati papnevelde, 1623-ban a bécsi Pázmáneum (itt magyar papképzés folyt), a pozsonyi jezsuita kollégium 1627-ben, végül 1635-ben a nagyszombati egyetem. Mindezek szolgálták a Habsburg-ház érdekeit, de Erdély önálló államiságának törekvéseit is támogatta. Pázmány az egyetemen tanulók számára 100.000 magyar forint összeget hagyott alapítványként. Ebből 40 ezret II. Ferdinánd király, 60 ezret ő tett az alaptőkébe. 1.000 Ft-ot a szegény sorsú diákok támogatására kellett fordítani. Pázmány sírját 2010-ben találták meg a pozsonyi Szent Márton-dóm szentélye alatt.
A nagyszombati Érseki Egyetemet 1635. május 12-én alapították. Induláskor az érseki egyetemnek csak bölcsészeti és teológiai fakultása volt. Az oktatás november 13-án indult, főleg nemesi ifjak (56,48 %) részére. Az egyetem végleges barokk épülete több részletben 1678-1773 között épült fel.Csillagászatot már a kezdetektől, majd évszázadokon keresztül nemcsak elméletben oktattak. (Szentiványi Márton írásai és a Nagyszombati Kalendárium is beszámolnak erről.) 1760-ban Hell Miksa európai csillagász-professzor megfigyelő állomástszervezett az egyetem tetején. (A téren a jezsuita templomot 1637-1740 között emelték, stukkóit végül P. Antonio Conti fejezte be 1700-ban.) Csillagdája 1785-ig működött. Első igazgatója Weiss X. Ferenc (1717-1785) matematikus, segédcsillagásza, Sajnovics N. János (1733-1785), akik sok megfigyelést végeztek a bolygók helyzetének meghatározására. Hell Miksa (1721-1792) csillagász 1769-ben új eljárást dolgozott ki a földrajzi szélesség mérésére. Később Buda, Eger és Gyulafehérvár földrajzi helyzetét is nagy pontossággal meghatározták. Ez a matematikai torony, ahogy ők nevezték, Európában a 107 közül az 50. helyen állt, műszereinek felszereltsége tekintetében pedig jelentősen kiemelkedett. Munkájukkal nagyban hozzájárultak a korabeli térképezés, földmérés, tengerhajózás fejlődéséhez. (Pl. Bécsben 1733-ban, Grazban 1745-ben, Prágában 175l-ben, Nagyszombaton 1752-től végeztek méréseket.) Kiemelem Kéry Borgia Ferenc (1702-1768) matematikus és fizikus munkásságát (a maga korában nagynak számító csillagászati távcsöveket készített), akit a csillagda alapítójának is tekinthetünk. A korabeli intézményekhez hasonlító épülete a későbbi obszervatóriumoknak is mintájául szolgált. (Egerben 1776-ban épült, ma is látogatható az Eszterházy Károly tanárképző főiskola épületének tetején.) A nagyszombati egyetem csillagdájának műszereiből, az 1777-es leltárnál 27 tárgyat soroltak fel. Ebből sajnos kevés maradt fenn, belőlük 13 db-ot Budára szállították, és a királyi palota 1780-ban Weiss Ferenc által vezetett tornyában helyezték el. (1829-ben bontották le.) Az első távcsövek Kéry Ferenc tükrös teleszkópjai lehettek. (A Nagyszombaton maradottakat Taucher Ferenc (1738-1820) másodcsillagász még 1785-ig használta. 1756-62-ig időjárásra vonatkozó méréseket is végeztek. (Az adatok az ELTE Egyetemi Könyvtárában megtalálhatók.)
József nádor (1776-1847) támogatásával megépült, 80 ezer Ft-ba került Gellérthegyi csillagdát 1815. okt. 19-én avatták fel. Az épületet Pasquich János (1754-1829) dalmát származású csillagász, a későbbi igazgató elgondolásai szerint Pollack Mihály (1773-1855) tervezte. A kétpúpú obszervatórium átadásán a kor 3 uralkodója: I. Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor orosz cár, és III Frigyes porosz király is részt vett. Megnyitásakor a legkorszerűbb műszerekkel felszerelt csillagdák közé tartozott. Ennek ügyében Pasquich, az 1812-es évben Carl Fridrich Gauss-szal (1777-1855) is levelezett, (akinél Tittel Pál /1784-1831/ is tanult). 1820-ban a napfogyatkozást innét figyelte meg I. Ferenc király és neje Karolina. 1830-ben Stáhly Ignác orvosprofesszor harangot öntetett a déli idő jelzésére. Az épület 1849-ben a szabadságharc idején súlyosan megsérült, romjait felrobbantották. A csillagda fénykorát Montedegói Antal Ferenc (1811-1883) idejében érte el, aki a pesti egyetemen először tanított csillagászatot és földrajzot magyarul 1841-től.
A nagyszombati egyetem 1667. január 2-tól már jogi karral is rendelkezett, majd 1769-ben orvosi karral bővült. Ezzel létrejött az első klasszikus, 4 karral rendelkező magyar egyetem. A generális nevezte ki a rektort, aki a kollégiumot is igazgatta, és a tanrendet is összeállította. Rangban utána a kancellár következett, aki felügyelt az előadásokra, ellenőrizhette a diákok jegyzeteit, cenzori jogköre is volt. A birodalom tartományaiból jött 15-20 tanár tanított, a tanulók létszáma 600 és 1000 között változott. Háborúk alatt a tanítás szünetelt. (Az egyetem alapítása a 30-éves háború, részben II. Ferdinánd uralkodásának /1618-37/ időszakára esett.) Az oktatás korábban jórészt diktálás útján folyt, de a 18. sz. folyamán egyre inkább teret nyert a kísérletezés. Az 1760-as évektől nemzetközi szinten is jó színvonalú, főleg a régi növendékek által írott matematika könyvek jelentek meg.
Mária Terézia (1740-1780-ig uralkodott) 1777-es oktatási rendelete (Ratio Educationis) az oktatást a felvilágosult abszolutizmus szellemében a falusi iskoláktól az egyetemig szabályozta. 1777-ben Budára, a királyi várba telepítették az egyetemet. 1770-ben az akkori vár átépítésének vezetője Franz Anton Hillebrandt kamarai főépítész volt. A 2 emeletes 3 szárnyú épület középső részére 1784-ben emeltek tornyot. A palota egy részében 1772-ben helyezték el az angolkisasszonyokat, majd kiköltözésük után, helyüket a nagyszombatról 1777-ben áthelyezett egyetem kapta meg 1783-ig.
A Várban az egykori jezsuita rendház, akadémiáját és kollégiumát összevonták, hogy Seminarium Generale legyen belőle (a Nagyboldogasszony templom mellett). A Hess András tér 4. sz. alatti épületet is az egyetem kapta meg, itt működött a nyomdája a XX. sz. elejéig. (Templomuk a lebontott Zsigmond-kápolna lett.) Megemlítem Szabó András esztergomi kanonokot, aki ezen időben a teológiai kar igazgatójaként működött. Itt az első budai tanévben 196 egyetemi hallgató tanult.
Az 1561-ben alapított jezsuita könyvtár anyaga is átkerült (kb.15-20 ezer), ez képezi alapját a mai Egyetemi Könyvtárnak. Tervezője Skalniczky Antal (1838-1876), épült 1873-76-ban neoreneszánsz stílusban. (Kivitelező: Wechselmann Ignác, szobrász Marhenke V., ács Gregersen G., vasszerkezet a Schlick Rt-től, szekrények Marton F.(pozsonyi) mestertől. Nagy olvasótermében Lotz Károly (1833-1904) és Than Mór (1828-1899) freskóit láthatjuk. A ritkaságok közül megemlítem a 182 kódex-et, köztük 11 Corvinát. Legrégebbi a XI. századi, az evangélistákat is ábrázoló görög evangélium. Ma 1,1 millió kötetet bír, és 310 ezer egyéb dokumentumot is őriz. 40 ezer a kéziratok és 3700 az ősnyomtatványok száma. A lebontott ferences kolostor helyén épült.
(A középkorban számos magyar diák tanult az európai nagyvárosokban /Párizs, Bologna, Padua, Göttingen, Heidelberg, Krakkó stb./. Magyarország legrégebbi egyetemei az 1367-ben alapított pécsi, majd az 1395-ben létrehozott óbudai egyetem voltak, az 1410-es évekig.)
Mária Terézia és Pázmány Péter képe a MNM raktárában volt letétben. A Mária Teréziát ábrázoló festmény Josef Hauzinger osztrák festő munkája, még a nagyszombati egyetem megrendelésére készült. Pázmány Péter képét 1934-ben Kontuly Béla festette. 1950-től mindkét képet eltávolították. 2012. szeptember 7-én leplezték le újra mindkettőt az Egyetem tér 1-3 alatti egyetemi aulában.
Pázmány Péter carrarai márvány szobra egykor a Kígyó tér (ma Ferenciek-tere) északi oldalán állt, Radnai Béla alkotta 1914-ben, talapzata, haraszti mészkőből, Gondos Imre építészé. 1960-tól a Józsefvárosban, a Horváth Mihály téren állították fel újra a Szent József plébánia-templom előtt. (A Kígyó tér másik oldalán állt Werbőczi István jogtudós, diplomata /1458-1541/ szobra is, amit Donáth Gyula tervezett 1908-ban. A szobrot 1945-ben összetörték. Mindkét szobor Ferenc József által adományozott 10 köztéri szobor közé tartozott.)
1784-ben II. József (uralkodott 1780-1790) áthelyezte az egyetemet a Várból Pestre. A Nagyszeminárium épületébe költöztek az Egyetem téren Követte az egyetemet a Hittudományi Karhoz tartozó szeminárium is, amely egykor a budavári Jezsuita Kollégiumban volt, és a vári átépítések során az egyetemmel ez is Pestre került. 1802-ben megkapták I. Ferenc császártól a Központi Szemináriumot. (Ez, II. József által 1786-ban elűzött pálosok pesti kolostora volt, amit Drenker Mátyás építőmester 1715-ben kezdett építeni. Halála után Mayerhoffer András 1735-ig folytatta a munkálatokat. Befejezése a templommal együtt 1760-ig tartott.) [/wpcol_1half][wpcol_1half_end ]A Központi Szeminárium pálosok faragta könyvtára máig is szemet gyönyörködtető védett műemlék, gazdag könyvállománnyal. (Rucsman Antal pálos szerzetes, fafaragásban és szobrászatban jártas mester művészi munkája.) Egykori növendékeinek irodalmi iskolája nagy szerepet vállalt a magyar nyelvújításban és irodalmunk megszületésében (Virágh Benedek, Ányos Pál, Verseghy Ferenc és mások). A pálosok az egyetlen magyarországi római katolikus férfi szerzetesrend, alapítólevelük 1263-szept. 20-án kelt. Esztergomi Özséb (Eusebius), valahol a Pilis rengetegében hozta létre. Több viszontagság után központjuk ma Pécsett van.
Az egyetem a Szemináriumból 1785. aug.11-től a ferencesek pesti kolostorának kertjében álló kisebb épületbe költözött. Ezt igen hamar kinőtték, és új hely után kellett nézni a városatyáknak.
Az 1870-es években az egykori botanikus kert (a telket gróf Beleznay Miklósné Podmaniczky Anna vásárolta meg 1787-ben a Grassalkovich családtól) és az Országútmelletti Kunewalder-ház, ami Hild József (1789-1867) tervei szerint épült 1840-ben,helyén az egyetem céljára épületeket emeltek.
Az első Egyetemi Füvészkert, (alapítva 1771-ben) áttelepítésekor 1777-ben, először a Krisztinavárosban, (a mai Déli pályaudvar és a lebontott Karácsony palota környékén) kapott elhelyezést. Innét a Hatvani és Szép utca kereszteződésénél, a ferencesek telekére került, majd 1809-47-ig a régi Országút és Kerepesi út sarkán lévő Beleznay-kertbe költözött. Itt megemlítem Faberle Károly botanikus nevét. Ő a Podmaniczkyk hívására jött Szászországból. Kitaibel Pál (1757-1817) természettudós, orvos, egyetemi tanár, 1807-től a botanikus kert igazgatója, 10 ezerre növelte a kerti gyógynövények számát. Az 1838-as nagy pesti árvízben az országúti kert nagy veszteséget szenvedett, az állomány 4 ezerre csökkent, Innét a Festetics-kertbe, az Illés utcába költöztek, ahol most is működnek. (Az első élő növénygyűjteményt még 1614-ben Pozsonyban létesítették, ez volt a híres Érsek-kert.)
A tudományegyetem épületegyüttese mai Trefort-kertben áll, és egy ideig magába foglalta a Műegyetemet is.
Kémiai intézet, B-ép. 1871-ben Wagner János (1813-1904) tervei szerint felépült, akkor modernnek számított, (un.”sárga ház”, ami a klasszicista Heidelbergi egyetemhez hasonlított, ma mályvaszínnel festett.)
Orvosképzés élettani intézet, E-ép. 1874-ben a Puskin utca 9. sz. (régen Esterházy utca) Skalnitzky Antal tervezte, (kivitel Wagner János).
Állat- és Ásványtani Intézet, A-ép. 1884-ban a Múzeum krt. 4. sz. Wéber Antal (1821-1889) tervezte, eredetileg Wechselmann Ignác vállalkozó kivitelezésében. Épületszobrász Feszl Frigyes, öntöttvas munkák Oetl Antaltól. Az épület két szélén timpanonos rizalittal, Palladió-motívumos elemekkel.
Természettani Intézet, D-ép. 1886-ban a Puskin u. 5-7.sz. (Falán Eötvös József emléktábla, Kákonyi István szobrász 1959). szintén Wéber Antaltól, ma BTK nyelvi tanszék.
Műegyetem Építészeti Osztálya 1891-ben Puskin u. 3. Hauszmann Alajos (1847-1926) tervei szerint.
Magyar Királyi József Műegyetem (1871-ben alakult meg) főépülete 1880-82-ben Steindl Imre (1839-1902) olasz reneszánsz tervei szerint készült tervei szerint épült, Múzeum krt. 6-8. (elődje a budai Politechnikum). (Kivitel: Kauser János, Zsolnay kerámiát használtak fel, Marhenke V. volt a szobrász, a díszítőfestés Scholtz Róberttől, asztalosmunkák Michl Alajostól, ács Gregersen G.) Az épületek stílusa a neoreneszánsz
Végül a Műegyetem Lágymányosra költözött 1909-ben, ahol Hauszmann Alajos (1846-1926) volt a főépítész. Ott, a melléképületeket Pecz Samu (1854-1923, neogótikus könyvtár), és Czigler Győző (1850-1915, Szerves Kémiai Tanszék) tervezték. Az így felszabaduló épületbe 1911-ben átköltözhetett az Egyetem térről a teljes Bölcsészkar.
1897-ben az előadótermek bővítésére Pecz Samu (1854-1922) tervezte az un.Gólyavárat romantikus, tornyos, várszerű formában. 2007-ben felújították. 1920-as években itt működött az Egyetemi Nyomda. Földszinti kiselőadó termét Pázmány Péterről nevezték el.
1938-ban készült a C. épület, és legutóbb igénybe vették a Rákóczi u. 5. sz. volt Pannónia Szálló felújított épületét. 1867-ben tervezte Pán József (1810-1890) romantikus stílusban.
1921-1950-ig Pázmány Péter Tudományegyetem nevet viselte. 1949-ben a Bölcsészkarból kivált a Természettudományi Kar. 1950-ben mindketten felvettékEötvös Lóránd fizikus (1848-1919) nevét. A BTK 1953-ban a piaristák Váci utcai Gimnáziuma épületébe költözött. (Építtető a Kegyesrend, tervezte 1914-ben Hültl Dezső (1870-1946). A TTK maradt a régi helyén 1953-2001-ig, majd az új lágymányosi campust vette birtokba. A Bölcsészettudományi Kar 2002-ben pedig visszaköltözött a Múzeum körútra, ahol a főépületen jelentős felújítási és átalakítási munkálatok folytak az utóbbi években. (Pl. a belső „holdudvar” üvegtetővel való lefedésével 2006-ban kialakítottak egy új egyetemi könyvtárat.)
Az ELTE mai Múzeum körúti campusa a legrégebbi ilyen jellegű együttes a Belvárosban.
1992-94 között Makovecz Imre (1935-2011) építész és tanítványai Piliscsabán új campust építettek, ami a hazai organikus építészet mintapéldája. Ez a Pázmány PéterKatolikus Egyetem, ami elkészültéig a Ménesi úton indította el Bölcsészettudományi Karát. A több részből álló egyetem Ambrosium nevű épületének aulájában állították fel Pázmány Péter bronz szobrát. Vastag György (1868-1946) munkája, ami 1922-ben készült és 1948-ig a Belváros Egyetem téri épületben állt. Emléktáblát is elhelyeztek az egyetem újraalapításáról.
195 évvel ezelőtt született Trefort Ágost (1817-1888) nagyhatású művelődéspolitikus, publicista, közoktatási- és vallásügyi miniszter, 1841-től az MTA tagja, később elnöke. Homonnán, Zemplén megyében született, katolikus családban. Apja tisztiorvosként dolgozott. A pesti tudományegyetem jogi karán tanult. Kitűnő nyelvtehetsége volt. Beutazta Nyugat-Európát, hazatérése után ügyvédi vizsgát tett és állami szolgálatba állt. Tagja lett a Nemzeti Kaszinónak, ahol megismerkedett, és 1837-ben életre szóló barátságot kötött Eötvös Józseffel (1813-1871, író, politikus, miniszter). Érdeklődése ekkor az irodalom felé fordult, javasolta a Művészeti Egylet alapítását. A Pesti Hírlapban jelentek meg írásai. 1847-ben feleségül vette Rosty Ilonát, így Eötvös sógora lett.
1848-ban Klauzál Gábor mellett a földművelés ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban államtitkár. Békés megyében 1860-61-ben alispán. Felesége elhunyta után Pestre költözött. Eötvös halála után felajánlották részére a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot, de párhuzamosan ipar- és kereskedelemügyi miniszterként is dolgozott. 1888-ig volt miniszteri székben.
A humán pályákkal szemben az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi pályákat részesítette előnyben. Működése alatt 1871/72-től a József Politechnikum Királyi JózsefMűegyetemként működött tovább. 1872-ben megnyílt a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem.
Utolsó éveire a diákság létszáma félmillióval nőtt, és az ipartanulók száma közel 40 ezerre emelkedett.
Törvénybe iktatták a műemlékek megóvását pl.: Mátyás templom, kassai Szent Erzsébet-dóm, Vajdahunyad vár stb. Megalapította a Technológiai Iparmúzeumot.
Még jelentősebb Trefort szerepe a középiskolai tanárok továbbképzésében, anyagi elismerésük kiharcolásában 1873-tól. Az iskolaügyben a legkiválóbb szakértőket (Heinrich Gusztáv, Kármán Mór /Kármán Tódor édesapja/, Eötvös Lóránd) alkalmazta, és ezzel megalapozta a világon egyedülállóan hatékony elit középiskolák rendszerét, melyek annyi Nobel-díjast, és világhírű matematikust adtak a világnak.
Szobra, Stróbl Alajos alkotása, 1904-től a Trefort-kertben áll.[/wpcol_1half_end]
Összeállította dr. Horváth Péterné
