Farkas Máté és Ráday Mihály levélváltása
Tisztelt Ráday Mihály Úr!
Levelemet abból az apropóból írom, hogy a minap felháborodva olvastam egy cikket, mely szerint lebontották az egykori telefonközpontot a Lehel piac mögött. http://urbanista.blog.hu/2010/09/08/mi_epul_a_lehel_csarnok_melle_a_lipot_telefonkozpontot_mar_lebontottak_a_tervek_szerint_hetemeletes_
Nem ez az egyetlen régi épület a közelmúltban, amit tönkretettek, megsemmisítettek részben, vagy egészben. Teljességgel érthetetlen számomra, hogy miért kell a régi, de nem romokban heverő épületeket lebontani. Hadd soroljak fel néhány példát: Még a nyár folyamán láttam megdöbbenve, hogy egy régi kétszintes házat bontanak az I. kerületi Mészáros utcában a Mol kúttal szemben. http://1.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/121026/maguk-alol-bontjak-falat-meszaros-utcaban
Elkezdték átépíteni a Bajcsy-Zsilinszky út és a Stollár Béla utca sarkán évek óta üresen álló egykori nyomdai vagy szerkesztőségi épületet. http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/1723#!prettyPhoto Itt csak a homlokzatot tartják meg, a teljes házat kibontották, pedig néhány hónapja olvastam róla, hogy legalább a míves belső tartószerkezetét megtartják. Én amikor arra jártam, nem láttam már a helyén. A tervek alapján még arra sem érdemesítik az épületet és a környezetét, hogy az eredeti sarokkupolát visszaépítsék, helyette egy igen rusnya sarokablak-szerű képződményt terveztek neki. Annál még a legutolsó, kupola nélküli állapot is szebb volt.
Ezek után azt olvastam, hogy a Hercegprímás utca 5. alatti házat bontották le teljesen, szállodaépítés címén. Igaz, hogy legalább a homlokzatot vissza kell állítani. De az már ugye nem teljesen az…
Ugyan nem vagyok építész, de a fővárosban lakom és rendkívüli módon aggódom. Aggódom, mert hétről hétre tűnnek el olyan épületek, amelyeknek a lebontását semmi sem indokolja véleményem szerint.
Pár hónapja volt szerencsém néhány napot Prágában tölteni és látni, milyen szépen fel vannak újítva a régi épületek, és hogy a lebontás helyett nagyon vigyáznak rájuk – egyébként ezt az ott lakó ismerősök is megerősítették. Arra már ki sem térek, hogy a felújítás nem egyenlő az épület vastag, színes kőporral való bekenésével, aminek hatására a díszek, stukkók csak egy formátlan krumplivá alakulnak.
Sajnos vannak esetek, amikor az épület funkciót vált. Ez nagyon szomorú főleg, ha például egy iskola zárja be a kapuit mondjuk 80-100 év után, ahogy ez történt a Kolosy téren is. Viszont, ott megtartották az épületet és részleges átépítés után irodaházként működik tovább. Szerintem ez egy elfogadható megoldás. Számomra viszont az nem, hogy lebontják, megsemmisítik és soha többet helyre nem állítható.
Én nem vagyok az új épületek ellen, mert véleményem szerint vannak pozitív példák is: Az Árpád híd Pesti hídfőjénél pár éve emelt két üveg irodaépület, ami kifejezetten feldobja a környék látványát és nem mellesleg egyetlen régi épület rovására sem ment.
Vagy például az egykori ORI-székház helyén emelt épület, én ugyan nem kifejezetten tartom szerencsésnek a régi környezetbe új épületeket emelni, de az kifejezetten igényesen van megépítve és talán még segít is kiemelni a Vörösmarty tér szépségét. (Lehet, hogy csak párhuzamot vonok egy hasonló épülettel hasonló környezetben Prágában, nekem az is tetszett.) Megemlíthetném akár az Eiffel irodaházat, amely ugyan szintén modern, mégis elviselhető mértékben avatkozik bele a látképbe.
Vannak viszont kifejezetten otromba, ocsmány épületek is: A Kálvin téri két üveg irodaház, nem tudom, miképpen kerülhetett oda, mikor semmilyen módon nem illeszkedik a környezetbe, de még csak meg sem próbál, mint legalább megkísérli az amúgy nem túl szép Korona szálló vele szemben – és gondolom nem véletlenül állnak hosszú évek óta kihasználatlanul.
De említhetném akár a Marriott Hotelt a világörökségi környezetben, vagy a – számomra még gusztustalanabb Hiltont a Várban.
Itt szeretném megemlíteni, hogy nagyjából 6 évvel ezelőtt jártam Tallin óvárosában, ahol olyan látvány fogadott, amit nem is tételeztem volna fel egy poszt-szovjet városról. Kizárólag régi épületek vannak, semmilyen szocialista „betontorzó” mint a mi várnegyedünk esetében, ezek makulátlan állapotúra felújítva állnak. Sőt, még az autókat sem engedik be az óvárosba csak rövid időre, szállítási feladatok ellátására. A bazalt burkolat nem hiányos, a kockák a helyükön vannak – ilyen állapotot láttam egyébként Prágában, Pozsonyban, Bécsben, Helsinkiben és Hollandia szerte is itthon viszont szinte alig. Megemlíteném, hogy számomra az is érthetetlen, hogy Budapesten (is) olyan helyekre is viacolort raknak le, ahova az egyáltalán nem illik.
A közelmúltban írtam egy hasonló levelet az aggodalmaimmal a fővárosnak, melyre válasz ugyan jött, de levelem régi épületek megőrzését firtató részéhez egy igen tömör válasz érkezett, melyben megfogalmazzák, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mint szakhatóság részt vesz az építésügyi hatósági eljárásban, sajnálatosnak nevezik továbbá, hogy a Pollack Mihály által tervezett háznak csak a homlokzata marad meg (újraépítve) valamint hozzáfűzik a következőt. „(…) gyakran gazdaságossági, üzemeltetési szempontok figyelembe vétele miatt olyan döntés születik, amely az épített örökség védelmének csak minimális szintű kielégítését célozza meg, azaz az utcaképi megjelenés megtartását.”
Ezek szerint akár mindent le is lehetne bontani – igaz, jó úton haladunk e felé, mint ahogy a felé is, hogy „Patyomkin” régi házas negyedek jöjjenek létre.
Nem gondolnám, hogy az lenne a helyénvaló, ha rábíznánk magunkat a befektetőkre, hiszen azok lehetőség szerint mindent lebontanának.
Megjegyezném, hogy akadnak pozitív példák is, akár a Margit Híd, akár egyes szállodák felújítása Four Seasons Gresham, Corinthia Royal, Boscolo New York, amelyek azt bizonyítják, lehet és érdemes felújítani.
Volna még néhány aktuális észrevételem, de most azzal inkább nem untatnám Önt, nem növelném tovább levelem hosszúságát.
Engem elsősorban a napról-napra fogyatkozó védendő, védelemre szoruló épületek aggasztanak. És az, hogy rohamosan, helyrehozhatatlanul veszíti el Budapest a sajátos hangulatát, értékeit.
Nem tudom, hogy mit lehetne tenni e folyamat megállítása érdekében, mindenesetre úgy gondoltam, hogy megosztom Önnel, Önökkel a véleményemet.
Kérem, nyugtasson meg, hogy aggodalmam túlzó!
Tisztelettel: Farkas Máté
Tisztelt Farkas Máté,
a levelének majd minden szavával egyetértek. Még az is jól esik, hogy az tetszik Önnek, aminek a megtartásába, felújításába időben sikerült belebeszélnem, s mindazokat utálja, amelyeket én is.
Szeretném, ha a Budapesti Városvédő Egyesület tagságában lenne néhány újabb, agilis tag, mint Ön!
Mellékelem azt a cikket, amit kb. egy hónapja írtam, s amiben talál néhány Önnel egyetértő gondolatot.http://nol.hu/velemeny/20121122-epiteszeti_oroksegunknek_annyi
Az üres házak tematikájával kapcsolatos gondok közé tartozik az is, hogy mind a Budapest c. folyóiratban (2011/11 és 2012/1.), mind az Egyesület honlapján https://varosvedo.hu/cikk.bve?id=500 elindítottam – időben – ilyen, a példák felmutatására serkentő akciót, s az eredmény csak annyi lett, hogy mások is csináltak ilyet a neten…
Amíg volt televíziós műsorom, elég nagy nyilvánosság előtt tudtam bemutatni a jó és rossz példákat. Sajnos erre ma nincs módom. De szükség lenne valamilyen internetes “nyomulásra” – helyette. Ehhez is kellene segítség.
A ma (december 29-én) megjelent IPM-ben (Interpress Magazin) egy két évtizedig tartó küzdelem reménytelen végét írtam meg.
Fogalmam sincs, van-e esély összetartani a “civil” városvédőket, s valamikor újra felépíteni a magyarországi műemlékvédelmet, de amíg ilyen lelkes emberek vannak, mint Ön is, tán van ok bizakodni!
Ráday Miháy
Tisztelt Ráday Mihály!
Elolvastam az Ön által küldött két linket, nagyon kiábrándító és lehangoló a helyzet. Örülni kellene, hogy nem jártunk úgy a háború alatt, mint sok szerencsétlen város (Berlin, Varsó stb.) ahol mutatóban is alig maradt régi ház. Érdekes azonban, hogy például a Zwingert Drezdában szinte a semmiből újjáépítették és még sok mást is, ami teljesen elpusztult.
Nemrégiben olvastam azt is, hogy a berlini kastélyt újra felépítik http://www.welt.de/kultur/article13795645/Der-Neubau-des-Berliner-Schlosses-ist-ein-Wunder.html
pedig biztosan remek plázákat és lakóparkokat is el lehetne helyezni a területen. Hasonlóan építették újjá a Megváltó Krisztus Székesegyházat Moszkvában, melyet Sztálin leromboltatott.
Én úgy gondolom, hogy sajnos hasonló kálváriát fogunk bejárni, mint például a megszüntetett villamosvonalakkal: elkezdték külföldön, itt követtük. Utána rájöttek kint, hogy mégiscsak jók, elkezdték építeni. Itthon persze nem kezdték visszaépíteni a vágányokat, hiszen pénz nem volt.
Itt rohamosan bontják a régi házakat, -miközben a) külföldön vagy újra felépítenek egy régit, b)nagyon vigyáznak rájuk -egyszer majd rájönnek hogy mégsem kellett volna, de akkor már késő lesz, pénz pedig egyáltalán nem, hogy legalább néhányat helyreállítsanak…
A múltkori levelemben nem akartam kitérni már arra, hogy ilyen kaotikus viszonyokat nem lehet látni egyetlen egy városban sem, de még csak országban sem (esetleg afrikai országok, balkán..)hogy ahány lámpa, pad, oszlop, burkolat, annyi fajta. Még egyetlen utcában sem tudnak egységeseket letenni. Véleményem szerint példaértékűen felújították a Múzeum Körutat, de utána a Madách térnél már teljesen más (szerintem ronda) lámpákat tettek, az amúgy szépen kizöldített terecskére és kétoldalt a körúti részre.
A burkolatok is anyagban, színben, formában, méretben, stílusban és mindenben amiben csak lehet, eltérnek. Budapest “Főutcája” gránit, Múzeum krt. betonszerű anyag (nekem ez modernsége ellenére tetszik a régi kandeláberekkel kombinálva), színes viacolor a Pozsonyi úton, félbevágott kockakő a Kolosy téren stb. Nemhogy városrészenként, de még egy környéken sem egységesek. Persze nem azt mondom, hogy mindent uniformizálni kellene, de bőven elég lenne 4-5 fajta, mindenből és a megfelelő helyekre csak azokat beépíteni. Igaz, erre már gondolni sem szabad jelen állapotok szerint. Másoknak megy: http://mno.hu/utazas/gazlampak-leptek-el-pragat-1128512
Az sem tetszik, sőt kifejezetten ellenemre van, hogy míg más városokban rengeteg a zöld, vagy legalább beépítetlen terület, itt mindent beépítenek. Éppen ma jártam Újpest környékén, egészen pontosan a Rozsnyai utcában. Nem tudom, hogy mióta működött itt egy vezetési tanpálya, de mikor oda jártam még 2004-ben, már elég réginek tűnt. Ma azt láttam, hogy egy még nem befejezett ház áll a helyén. Lehet hogy csak a majd’ tíz évvel ezelőtti emlékek ébresztettek nosztalgiát bennem, de minden esetre megdöbbentem azon, hogy már nincs. Nem mintha bármilyen értéket képviselt volna, de eddig úgy gondoltam, hogy az eddig is ott volt, ezután is ott lesz. Hát nem.
Megtisztelőnek érzem, hogy rám, mint a Budapesti Városvédő Egyesület legújabb tagjára gondolt. Szívesen segítek, ha és amiben tudok, hogy megmentsük elsősorban Budapesti, de egész Magyarországi értékeinket.
Ezt a lapot valószínűleg ismeri már, én szívesen nézegetem a képeket és szívesen látnám ilyennek ma is Budapestet!
http://klosz.bparchiv.hu/klosz/app/index.fm
Üdvözettel: Farkas Máté
