Kevés olyan stílusirányzatot ismerünk, mely oly rövid idő alatt (1890-es évektől 1918-ig) akkora hatást ért el, mint a szecesszió. A szó maga latinul (sēcēdō) kivonulást, elszakadást jelent. (A stílus neve francia és angol nyelvterületen inkább Art Nouveau, németül Jugendstil.) Itt az „elszakadás” a hivatalos igényeket kielégítő akadémizmussal való szembefordulásra utal. A stílus Magyarországon érte el egyik csúcsát: elég csak az angol Wikipedia Art Nouveau lapjára kattintani, ahol mind a három első kép magyar alkotást mutat. A stílus az I. világháború után hamar lecsengett, már csak az elkezdett építkezéseket fejezték be. A háborúba sok építészünket is behívták, ott főleg utakat és hidakat terveztek, haditudósítók lettek, néhányan áldozatul is estek. A hadi kiadások miatt a beruházásokra fordítható összegek is lecsökkentek, a későbbi terveken már jóval racionálisabb felfogás volt az uralkodó. Az I. világháború után sokan elvetették ezt a stílust, a házak homlokzatait átalakíttatták (lásd Andrássy út 129, Babocsay-villa, amit 1904-1906-ban Árkay Aladár tervezett, és 1926-ban Kozma Lajos hűvösen elegáns, klasszicizáló ízlésben kívül-belül átformálta, írja róla Gábor Eszter.) Az európai szecessziós építészet közismerten jelentős építőművészei a bécsi Ottó Wágner, a spanyol Antoni Gaudí, a belga Victor Horta és a finn Eliel Saarinen. Munkáikból sok elem nálunk is megjelent. Az angol Art and Crafts és a német Gesamtkunstwerk építészeti mozgalmak, irányzatok hatása itthon is kimutatható.
[wpcol_1half id=”” class=”” style=””]Jellemzői voltak a stílusnak a hullámzó, hajlékony vonalvezetés az épületek homlokzatán, a sokféle ablak, a hangsúlyos színek, az organikus, stilizáló, egzotikus díszítőművészet, a keleties és bizarr elemek. újra felfedezése volt a természetnek. Kevés a derékszög, kedveltek a lágy, gömbölyded formák. A századfordulón fellendülő gazdasági hatásra sok építész tervezett az új ízlésben a nagypolgári és közösségi megrendelőknek. A fővárosban és vidéken városképet meghatározó épületek sokaságát emelték, és amelyek túlélték a megpróbáltatásokat, ma is gyönyörködtetőek. A társas viszony jellemző volt a kor építészeire, kiváló építészpárosok működtek, pl.:Komor Marcell és Jakab Dezső (szabadkai zsinagóga és városháza, marosvásárhelyi kultúrpalota, Budapesten a Palace Hotel); Kós Károly és Zrumeczky Dezső, utóbbit a háború elsodorta (1883-1917 – Állatkert, Wekerle-telep, Zebegényi templom /Jánszky Bélával is kiegészítve/). Magyarországon a stílus első és legnevesebb mestere Lechner Ödön (1845-1913), aki magyaros mintákon túl közel-keleti és indiai elemeket is használt társával, Pártos (Puntzmann) Gyulával (Kecskeméti városháza (1893-96), Hold utcai Takarékpénztár, Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, a pozsonyi Kék templom). Szintén korán jelennek meg az organikus elemek a Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp által tervezett Lindenbaum-házak homlokzatán (Izabella utca 94-96 sz. – 1896.). Lechnernek számos követője volt: köztük Lajta Béla (Vas u-i Kereskedelmi iskola, Zentai Tűzoltólaktanya, Schmidl-síremlék a Kozma u-i temetőben).
További szecessziós stílusban dolgozó építészek:
KorbFlóris és Giergl Kálmán (Zeneakadémia, Klotild-paloták)
Medgyaszay (Benkó) István (Veszprémi színház)
Reichl Kálmán (Óbudai gázgyár)
Kármán Géza és Ullman Gyula (Jugendstil elemekkel – Szabadság téri házak 10,11. 12. sz, Petőfi Sándor utca 5, Hermes-ház, ma FUGA)
Révész Sámuel és Kollár Zoltán (Modern Breitner Áruház a Deák Ferenc utcában)
Baumhorn Lipót (Lloyd Palota Temesvár, 22 megépült zsinagóga, köztük a szegedi)
Román Miklós és Ernő testvérpár (Csengery u. 61. Jellinek-ház),
Hajós Alfréd (Magyar Református egyház székháza Zuglóban)
Fodor Gyula (Falk Miksa u. 13,18-20, Üllői u.14. Arany sas udvar)
Magyar Ede (Szeged Reök-palota)
A kevésbé ismertek közül említhetjük még Mende Valért (1886-1918), (Kecskeméti Főgimnázium és Jogi Akadémia), aki ígéretes építésznek indult, de pályáját a háború fiatalon elvágta.
ifj. Ray Rezső Vilmost (1876-1938, 75 éve hunyt el, a Margitszigeti víztorony, /szerkezete Zielinszky Szilárdtól való/, a Törley-mauzóleum, a volt József Telefonközpont a Horváth Mihály téren.
Folytassuk a névsort: Vidor Emil (Bedő ház, ma Szecesszió Múzeuma, Egger-villa a Fasorban)
Körössy Albert (Nagyvárad Fekete Sas Szálló, VI. ker. Főgimnázium- ma Kölcsey Gimnázium- a Munkácsy u-ban és a Tisztviselő-telepi gimnázium. Az Áru és Értéktőzsde pályázatán III. helyezést értek el Bálint és Jámborral 1903-ban)
Balázs Ernő (Lehel u. Elemi Iskola)
Hegedüs Ármin (Dob utcai iskola, Török Bankház, homlokzatán Róth Miksa Patróna Hungaria mozaikjával – nemrég Mester Éva üvegművész vett részt a restaurálásában, Gellért Szálló és fürdő, /Sterk Izidorral és Sebestyén Artúrral hárman/
Sándy Gyula (Krisztina körúti Postaépület, Fehérvári u-i Elemi iskola)
Baumgartner Sándor és Herczeg Zsigmond (Ajtósi Dürer sor 39, Országos Vakok Intézete)
Sváb Gyula (1879-1938-75 éve) a népiskolák létesítésének irányítására Kertész K. Róbert mellé került a Kultuszminisztériumba és 1908-14 között 139 falusi iskola szervezésében és részben tervezésén dolgozott.
A kor kiemelkedő épületdíszítő mesterei voltak: Róth Miksa üvegművész, Forreider József és Schiller Rezső (Dandár utca 24.) vasművesek, Zsolnay Vilmos keramikus (1828-1900) és utódai. Meg kell említenem az Európa-hírű Gödöllői művészeti műhelyt, ahol festők- és kézművesek (Nagy Sándor és neje Kriesch Laura, Körösfői-Kriesch Aladár, Undi Mariska,- szövőműhely- a Remsey családtagok, Toroczkai Wigand Ede építész és mások alkottak maradandót a szecessziós építőművészet jegyében).
Jeles évforduló alkalmából a kor neves építészeiből most Bálint Zoltán építésztemelem ki, aki 1871. III. 6.-án született Nagyváradon, és 1939. I. 17.-én, idén 75 évehalt meg Budapesten..
Bálint Zoltán 1888-92 között a Műegyetemen tanult. Miután oklevelet szerzett, körutazást tett Nyugat-Európában. Visszatérte után a már jó nevű Korb Flóris – Giergl Kálmán építészpáros irodájában helyezkedett el. Dolgozott a millenniumi építkezéseknél (az építészpáros munkáinak vezetője volt, de a pusztaszeri emléktárgyak kis kiállítási pavilonjának terveit is ő készítette). Bálint 1897-ben társult Jámbor (Frommer) Lajossal (1869-1955), akivel 37 éven át, 1934-ig közösen alkottak. (Jámbor előzőleg Hauszmann Alajos és Alpár Ignác /aki az Ezredéves Kiállítás művezetője is/, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott.) Az 1900-as Párizsi világkiállítás hazai pavilonjainak elkészítésében Bálint Zoltán és Jámbor Lajos jelentősen közreműködött, nagydíjat nyertek. Társával sokat pályáztak, és első díjas munkáik legtöbbször meg is valósultak. Ezek szállodák, fürdők, kiállítások, gimnáziumok, bérházak és vidéki kastélyok. Szoborpályázatokon elsősorban Zala Györggyel (1858-1937) dolgoztak együtt. 1914-19-ig a Budapesti Állami Lakásépítő Bizottság elnöke is volt. 1911-ben a nemzetközi építész-kongresszusok állandó bizottságának tagjává választották. 1900-ban tagja lett a Demokrata szabadkőműves páholynak, ahova Jámbor Lajos is követte. Mestermunkájukként a nagyváradi László király páholyházát 1901-ben tervezték. Munka és baráti kapcsolatban állt Kernstok Károly, Csók István, Márk Lajos, Iványi Grünwald Béla és Rippl Rónai József festőművészekkel. Pályázatukból néhány, ahol II. helyezést értek el: Pécs, Postaigazgatóság 1901, Kozma u. temető Chevra Kadisa árkádos sírboltok (1903), Budapest Sáros-fürdő (1905), Nemzeti Színház (1912. – a Kiskörút – Rákóczi út sarki lebontott épület helyett). Elméleti munkássága is jelentős: Bálint Zoltán számos szakcikket írt az építőművészetről, a kiállítások architektúrájáról, a modern stílusról, a francia reneszánszról, az ideális színházról. (Unokájára, az idén 70 éves Bálint András Kossuth-díjas színészre, a Radnóti Miklós Színház igazgatójára bizonyára büszke lenne.) Számos épülete között, a Bajza utcában az Epreskert közelében két szép szecessziós házát egymás mellett láthatjuk (Léderer- és a Baruch-házak).
Megvalósult vidéki épületek: Debrecenben a Vármegyeháza (1911-13). Az épületet a város legszebbjének tartják. Homlokzatát itt is Zsolnay-kerámiák és négy fegyveres hajdú szobra ékesítik. Huszártornyán magyaros motívumok. Az Árpád díszteremben a hét vezért ábrázoló színes ólomüveg ablakok Kernstock kartonjai alapján készültek. A debreceni Református egyház bérháza és a püspöki palota (1911-13). A háromrizalitos, magyaros szecessziós formákkal, Zsolnay-díszekkel a szatmárnémeti Pannonia (ma Dácia) szálloda és vigadó (1901-1902). Nagybányán István király-szálloda és vigadó (1908). A fiumei (1913), a liptószentmiklósi (1913) és a nagykanizsai (1904) főgimnáziumok és rendházak, jászberényi tanítóképző (1930). Nagyváradi kétemeletes sarokház, a borkereskedéssel foglalkozó Füschl testvérek–palotája (1902-1903 – kivitel Rendes Vilmos), melyről még Ady is megemlékezik, mint akkori új látnivalóról. Esztergomi Takarékpénztár bérpalotája a Lőrinc utcában (terv 1904, kivitel csak 1928). Szilvágyi kastély Bornemissza Elemérnek, Torontálerzsébetlak református temploma (1901), Vízaknafürdőn szálloda és fürdőépületek (1905). (1906-ban Palicson is pályázott, de itt végül a víztorony és fürdő megépítésére Komor és Jakab tervét valósították meg – 1910-12).
[/wpcol_1half]
[wpcol_1half_end id=”” class=”” style=””]
Bálint és Jámbor együtt tervezték több nagy nemzetközi kiállítás magyar pavilonját. Párizsi Grand Prix a Mars mezőn, a Szajna partján Millenniumi kiállítás (1900): aVajdahunyadvárhoz hasonló történelmi (25×28,5 m-es) pavilont, 14 berendezett teremmel állítottak fel; Velencei Nemzetközi kiállítás (1905): a magyar osztályt készítették el; London Earl’s Court (1908), a kiállítás magyar utcáját tervezték.
Bálintés Jámbor fontosabb alkotásai Budapesten:
Szobortalapzatok: A Vörösmarty-szobor építészeti eleme (1902), részt ettek az Erzsébet emlékmű több pályázatán Zala Györggyel (1858-1937), ahol 1902/10-ben első díjat kaptak. A Városligetben Ligeti Miklós (1871-1944) Anonymus-szobrának (1903), ugyanitt Bezerédi Gyula George Washington szobrának (1906), a Népligetben Tinódi Lantos Sebestyén szobrának talpazata (1907, alkotója szintén Bezerédi Gyula /1858-1925/). (Anonymus és Tinódi, ahhoz a tíz szoborhoz tartozik, aminek költségeit Ferenc József adományozta. Tinódi a Nemzeti Színház előtt állt, és 1955-től van a mai helyén.)
Villa épületek: Zuglóban, Ajtósi Dürer sor 25, ahol 1898-35 közötti években Zala György élt, műtermes villája (1900-1901). Lechner 1899-es tervének módosításával készült. Ma a Líbiai Nagykövetség. A ház előtt csak a járdára tudták elhelyezni Zala György bronz emléktábláját. Talán a falon is elfért volna. A régi berendezés Toroczkai Wigand Edétől, (ez már megsemmisült), műlakatos munkák kiviteleForreider és Schillertől való. A Vénusz megdicsőülését ábrázoló homlokzati dombormű Zala Györgyé (francia Art Nouveau hatás). A színezett mázas kerámia kivitel a Zsolnay gyártól. Stefánia út 20, Ligeti Miklós műterme és nyaralója 1899-1900.
Bajza utca 42.sz.Léderer Artúr háza (a Bajza utca 42.sz. alatt házat a Bálint-Jámbor építészpáros tervezte /1902/). A III. emeleti homlokzaton ritmusban végigfutó, a vakolatba berakott mozaik-frízKernstok Károly (1873-1940) rajza alapján Róth Miksa (1865-1944) műhelyében készült el, akárcsak az üvegablakok. Táncoló nőket és férfiakat, párducos szarvas-vadászatot jelenítenek meg. Belül a kandallón Ligeti Miklós bronzreliefje. A bútorok a belga Art Nouveau hatást tükrözik. A ház Aradi u-i oldalán helyezték el a bérlakásokat.A ház teljes belső berendezésének megtervezésénél a Gesamtkunstwerk jegyében az építészek, a részt és egészet összehangolva, maguk alkothattak meg mindent. A hall barnára pácolt borovi-fa burkolatot kapott, felette a falat a gipsz-stukkós mennyezetig kékeszöld szövet díszítette. Az ebédlőben a falakon bronzveretes tölgyfa burkolat, és bronzcsillárok. A faburkolat sárga szövetkárpitba ment át. Az úri szobában a könyvespolcok sötétre pácolt bükkfából készültek, ezüstveretekkel. A szalonban sárga márványfal, stilizált ecetlevél koszorú övezi a kárpitot és a mennyezetet. Az ébenfával és gyöngyházzal berakott bútorok nyugalmat árasztottak. A műlakatos munkák kivitele Forreider és Schillertől, de Bálint és Jámbor tervezésében, itt is dominál az ecetlevél motívum. Az emeleten a télikertet is a sarokív kőablaka világítja meg. A házban az Orosz Föderáció Kereskedelmi Képviselete működik.1900-ban Kiss Gábor tervei szerint a homlokzatot felújították.
Az 1908-as Művészet írja: „a ház jobb hasznosításának, a rája költött pénz jobb gyümölcsöztetésének szempontjai számára egyenesen szükségessé tették azt, hogy a kényelmet kielégítse, s abban mesterkedjék, hogy a bérház szép, nobilis, világos és szelős legyen. …. A két építész a bérház szempontjait és a palota szükségességeit elégítette ki. A háromemeletes épület egyik része a háztulajdonos külön kis palotája, másik része finoman kiképzett bérház. A két jellegnek kidomborítása és mégis egységes érvényesítése a legmegkapóbb művészei ötletek közül való….A bajza- utcai homlokzat földszintje és első emelete pompás ritmusú kőarchitektura. A magas földszintet a kapu középütt kettéosztja. Jobbra-balra egy-egy magas, keskeny ablakokból egyesített ablaknyílás….. egy-egy terem.”
Néhány adat a kultúrát támogató, arisztokrata/nagypolgári Léderer családról: Vidéken Bácskában Csókán, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Pusztakengyelen voltak birtokai. Itt gépesített mintagazdaságot létesítettek. Eredetileg testvérével, Léderer Károllyal Bécsben gazdasági főiskolára jártak. Csók István (1865-1961) a házigazda jó barátjaként tíz évig (1934-44) lejárt nyaranta, évjáradékot kapott. A család több tagjáról arcképet festett, de a kastély szalonjáról is, és megfestette a virágzó gyümölcsfákat. Közel 30 képet alkotott itt, melyekből 20 kép máig is látható. Ezeken a polgári világ letűnt miliőjét örökítette meg. Pesten is sokszor volt náluk, hiszen Csók műterme a közelben, a Fasor 32. alatt volt, Balló Ede festő házában (aminek falára Schaár Erzsébet emléktáblát is készített). Léderer Artúr műgyűjtőként is elismert, Munkácsy Mihály, Fényes Adolf képeket is vásárolt. Csók képei plein-air hatást mutatnak. Léderer Artúr portréját, viszont Kernstock Károly (a Nyolcak művészcsoport egyik alapítója) festő és grafikustól rendelte meg, akinek pesti háza gyönyörű sgraffitóját, mozaik-frízét is köszönhetjük.
Baruch Sámuel háza, Bajza u.44 sz. (1898-99): Háromemeletes, halványlila színre festett, dúsan díszített homlokzattal, faragott kő bejárati kapuzattal. (Walter Crane /1845-1915/ angol képző- és iparművész, aki 1900-ban egy hónapos magyarországi és erdélyi utazást tett, majd kiállítást is rendezett műveiből, a legszebb háznak látta a fővárosban). Ma Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvoda.
Néhány további épületük: Saját bérházuk, Budafoki u. 9-11 (1908.); kislakásos bérházak (1925.); Felsőkereskedelmi Iskola, Thököly úti 48-50. (később Petrik Lajos Vegyipari Technikum); Állami Számvevőszék épülete, Bem rakpart 47.sz. (1910-14.); Károlyi gróf háza Irányi u. 25. sz. (1911.); Grósz-sírbolt, Kozma u. temető (1905.); Léderer Gusztáv építész háza, Gutenberg tér 3. (1906.); dr. Korányi Sándor háza Váci utca 42. (1908); Hirsch-villa, VI. ker. Munkácsy M. u. 16. (1908.); Kmetty utca 31. villa (1908.); Hirsch Jakab háza, Andrássy út 130. (1910).
Összefoglalva: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészpáros városképet formáló épületeikkel még a századfordulót követő béke éveiben tudtak kibontakozni. Számtalan és sokféle épületet terveztek és építettek meg. Volt közöttük bérház, iskola, szobor felépítmény, műteremház, közintézmény, püspöki palota, kastély stb. Főleg a korban divatos szecessziós stílusban emelték épületeiket. A kivitelben a használhatóság, a szemet gyönyörködtető küllem, a szép belsők, a kényelmes lakhatási megoldásokon ma is elgondolkodhatunk. Számos alkotásuk az egy kézben tartó megvalósítás (Gasamtkunstwerk) remek példái.
Bálint Zoltán sírja a Kerepesi temető 41-1-50.sz. alatt található.[/wpcol_1half_end]
Összeállította dr. Horváth Péterné
