A Nemzeti Panteon Alapítvány és az Ybl Bicentenárium

A Nemzeti Panteon Alapítvány Kuratóriuma elhatározta, hogy, az Ybl Bicentenáriumi program-sorozathoz kapcsolódóan, az építész és munkássága előtt tisztelegve, 2013-14-es lehetőségeihez mérten Yblhez kapcsolódó felújításokat kezdeményez, illetve támogat.

A Nemzeti Panteon Alapítvány az Antall-kormány időszakában, 1991-ben Ráday Mihály javaslatára jött létre és kezdte meg működését ő és Katona Tamás történész, (akkor államtitkár) társelnökségével, az alábbi célok megvalósítása érdekében.

„Nemzeti emlékhelyek ápolása, a magyar vonatkozású kultúrtörténeti, tudományos és művészeti értékkel bíró sírok, emlékhelyek felkutatása, megóvása, helyreállítása…”

„Az alapítvány ennek a közcélú feladatnak a sok éves programjára, annak végrehajtására gyűjt erőforrásokat, s szervez kutatói, szakértői műhelyt, hogy az alapítványhoz befolyó szponzori támogatások felhasználását a szakszerűség és a hitelesség szempontjainak alárendelve menedzselhesse.”

Az Alapítvány önálló sorral szerepelt a Magyar Köztársaság költségvetésében a kezdetektől egészen 1998-ig! Ez lehetőséget biztosított jelentősebb munkák elvégzésére, megvalósítására is. Az utóbbi másfél évtizedben a tőke kamataiból még biztosított a működés és a vállalt feladatok elvégzése is.

Az Alapítvány meghirdetett, pályáztatott és támogatott temető-történeti kutatást, dokumentációk készítését, könyvkiadást is, de az első elvégzett kiemelkedően fontos munka a Fiumei úti sírkertben álló Kossuth-mauzóleum teljes helyreállítása volt. Készültek fontos helyreállítások azután határokon innen és túl a továbbiakban is, melyeket az Alapítvány kezdeményezett, vagy pályázati meghirdetés után „bevállalt”, részben vagy egészében támogatott. Jelentős munka volt például a szecessziós Schmidl-sírbolt restaurálása. Támogatást kaptak a Házsongárdi temető fontos sírjai, Vitkovits Mihály síremléke, a Maloschik-mauzóleum Róth Miksa üvegablakinak felújítása, Házmán Ferenc síremléke, a törökbálinti Walla-sírbolt teljes műemléki rekonstrukciója. De felújításra kerültek a kápolnásnyéki, valamint a baracskai temetőkben talált sztélék és sírkövek – többek között.

Az Ybl Bicentenárium évében elkészült új munkák:

• Dömsödön az Ybl tervezte Hajós-sírkápolna teljes külső-belső felújítása,
• Albertirsán az Ybl Miklós által tervezett Szapáry-sírkápolna teljes belső rekonstrukciója, a díszítőfestés restaurátori javítása jelenleg folyik
• A Nemzeti Panteon Alapítvány felújította Ybl Miklós síremlékét a budapesti Fiumei úti temetőben a bicentenáriumi évben. Restaurálása, állagvédelme, Tóth Kálmán szobrász-restaurátor munkája a június végére fejeződött be.

A síremlék megújulását a „Budapest Bank Budapestért” Alapítvány is támogatta.

Álljon itt egy részlet Tóth Kálmán restaurátori dokumentációjából:

„A rendkívül színvonalas síremlék a temető művész-parcellájában található, hasonlóan nagyszerű művészek emlékművei között. A méreteiben nemesen egyszerű építmény karszti márványból készült (horvátországi mészkő). Ybl, szinte minden épületében jelen van ez a kőfajta. Szürke színű, tömör szerkezetű, szépen, de nehezen faragható. A síremlék tervezője Fort Sándor építész az obeliszk-szerű kis „épületén” majdnem minden olyan motívumot, építészeti architektúrát bemutatott, amelyek az Ybl féle épületeken is visszaköszönnek.

A Stróbl Alajos által készült egyszerű, realista portré pedig az egyik leghitelesebb ábrázolása az építésznek.

Nem ismerjük az obeliszk köveit kifaragó kőszobrászt, de páratlan színvonalon végezte munkáját. Levelek, szalagok, gyöngysorok és díszlécek tanulmányszerű alapossággal készültek. A legfelső ívmezőben megformált építész szimbólumok zseniális rajzolattal, plasztikával is azt mutatják, hogy ez az emlékkő egy kiváló építésznek állít emléket.”

Az Alapítvány jelenlegi kuratóriuma:

társelnökök: Csorba László és Ráday Mihály, tagjai: Schiffer János, Tirts Tamás, Varga Kálmán, Wildner Gábor. Az Alapítvány titkára: Vándor Éva.