Mayer László

Laci …

Mayer László 1989 óta a Templomtörténeti Csoport állandó, egyik legszeretetreméltóbb, legmegbízhatóbb tagja volt, akire mindig számítani, építeni lehetett és akiről tréfásan azt szoktuk mondani, hogy egyszerűen mindent tudott, amire bármikor bármelyikünknek szüksége volt.

Csak önmagára nem vigyázott eléggé. Szeptember 14-én egy koncert után a forgóajtóba belebonyolódva összetörte magát és a kórházban rövid, súlyos szenvedés után november 15-én most először (és egyben utoljára) elhagyott bennünket.

Laci gépészmérnök volt. Alma mater-e a Gödöllői Premontrei Gimnázium volt, ahol a rendszerváltás után részt vett az egykori diáktársak felkeresésében és az öregdiák egyesület megszervezésében. Hamarosan szerkesztője lett évente kétszer megjelenő körlevelüknek. Ez a tevékenység olyannyira szívügye volt és maradt, hogy szinte élete utolsó percéig foglalkoztatta.

Az 1980-as évek közepén levelezőn elvégezte a teológiát, majd évekig hittant oktatott. Beszélt németül, angolul. Ez a sokoldalúsága vezetett oda, hogy a Templomtörténeti Csoport tagjaként aktívan részt tudott venni munkánk minden fázisában és részletében: feleségével közösen a Budapest templomai – kerületenként feldolgozott könyvsorozatunk szerkesztésében, azon belül pedig akár a szentek életéről, akár építészeti és liturgikus fogalmakról volt szó, vagy bibliai idézetekről, szentek idegen-nyelvű nevéről. Háromnyelvű köteteink rövidített angol és német részét ő állította össze. Minden problémára tudta, megkereste, megadta a lelkiismeretes, megbízható választ.

Semmilyen apróbb vagy nagyobb hiba nem kerülte el a figyelmét, mindig tapintatosan jelezte őket. Errare humanum est – nem emlékszem, hogy egyszer is tévedett volna.

Bevallom, én magam ez után a tragédia után úgy érzem, mintha kihúzták volna alólam a szilárd talajt. El sem tudom képzelni, hogyan fogok úgy dolgozni, hogy amit írok, fordítok, azt ő nem nézi át. Mindnyájunknak kimondhatatlanul hiányozni fog. Nehéz lesz nélküle.

Kovács Mária