Lányi András: Tíz kérdés, amelyre mindenki tudja

1.”Meddig tűrjük még a rasztahajú rendbontók garázdálkodását a Városligetben?”

– Tévedés: Orbán Viktornak nincs rasztahaja. Baán Lászlónak sincs. A rendbontás viszont igaz: a Parlament a Ligetet törvényen kívül helyezte, amikor egy tollvonással felfüggesztette minden olyan törvény és fővárosi rendelet hatályát, amely az építkezés útjában állt. Ez az eljárás aláássa az ország törvényes rendjébe vetett bizalmat. Nem jogállam az, ahol a kormány pillanatnyi elhatározásán múlik, melyik jogszabályt kell betartani, és melyiket nem. Akik tehát a Városligetben a munkagépek útjába állnak, a jogállam rendjét, a törvények tekintélyét védik.

2.”De hát miért ellenzik az állítólagos környezetvédők a park felújítását?”

– Egyáltalán nem ellenzik. Azt szeretnék, ha Európa legrégibb közparkja parkként újulna meg, úgy, ahogyan azt József nádor Városszépítő Bizottsága egykor eltervezte, a Kádár-kori épületroncsok helyére szánt új építmények nélkül. A 40 méter magas Nemzeti Galéria, a fák koronája fölé magasodó Zeneház, a Parlamenttel azonos alapterületű Biodóm és társaik megszüntetnék a Városliget park-jellegét, várható forgalmuk pedig a máris túlterhelt környezetben elviselhetetlen zsúfoltságot okozna. Ezt pedig nem „maroknyi tiltakozó” ellenzi, hanem a megismételt közvélemény-kutatások tanúsága szerint a város lakóinak 80%-a.

3.”Hányszor kell még a kormánybiztosnak elismételnie, hogy a zöldterület nem csökken, hanem növekszik?”

– Egy hazugságot akárhányszor ismételnek, attól az még nem válik igazsággá (bár Goebbels doktor ennek az ellenkezőjét állította). Hogy az ördögbe zöldítené a Ligetet öt vadonatúj épület, még ha le is bontják közben a Petőfi Csarnokot? Az igazság az, hogy miközben a park területét brutálisan elépítik, a Dózsa György úti felvonulási tér részleges újrafüvesítése gondoskodik arról, hogy papíron ne legyen gond a négyzetméterekkel. Meg olyan aprócska trükkök, hogy a kibetonozott csónakázótavat is a zöldterülethez számítják.

4.”Egyetlen egészséges fát se fognak kivágni, inkább áttelepítik őket, nyilatkozta legutóbb a zrt. illetékese. A ligetvédőknek még ez sem elég?”

– Az áttelepítést legjobb esetben is csak a fiatal egyedek élik túl, hiányozni pedig a nagy lombú, idősebb fák fognak. Ezekről ki fog derülni, hogy betegek: a beruházások útjában álló fáknak rendszerint ez a sorsa. S ha nem elég betegek, majd az építkezés, közmű-fektetés, tereprendezés közben történik velük valami. De az érintett fák egy része nem is szerepel a nyilvántartásokban, velük eleve nem kell majd elszámolniuk.

5.”A kivágott fákat azonban sokszorosan pótolják. A Podmaniczky utca mentén a vasúti területet az Állatkerttől a pályaudvarig végig parkosítani fogják.”

– Azért azt ne felejtsük el, hogy egy százéves fa csak száz év alatt pótolható! A sínek mellett létesülő zöld sáv pedig – a terület adottságai miatt – hosszabb távon sem kárpótol a Városliget veszteségéért. Különben is, nem agyrém százmilliárdokért kulturális intézményeket költöztetni a Ligetbe, majd újabb százmilliárdokért a Ligetet átköltöztetni a vasút helyére? És mindezt azért, hogy a miniszterelnök néhány kedvenc minisztériumával felköltözhessen a Budai Várba – további százmilliárdokért?

6.”Új múzeumépületekre mindenképpen szüksége van a fővárosnak.”

– A meglévő közgyűjtemények gyarapítására, állaguk megóvására még nagyobb szükség volna. Korántsem biztos, hogy a kultúra pénzét építkezésekre kell költeni. A város teli van felújításra váró, értékes műemléképületekkel: az enyészettől mentené meg őket a kulturális célú hasznosítás.

7.”A múzeumi negyed növelni fogja a főváros idegenforgalmi vonzerejét.”

– Aligha. A múzeumok látogatottságán nem segít, ha egymás mellé telepítik őket. Nincs az az elvetemült turista, aki egy nap három vagy négy múzeumot akarna meglátogatni. Budapestnek pedig kifejezetten az előnyére válik, hogy a látnivalók nem egy helyen összpontosulnak, mert így az idegenforgalom előnyei – és terhei – egyenletesebben oszlanak el.

8.”A Nemzeti Galériának azonban mégiscsak a Városliget jelentene méltó környezetet.”

– A királyi palota méltó környezet a műalkotások számára. És miért ne a nemzeti kultúra kincseit őriznék az uralkodó számára emelt falak között? Miért jobb, hogyha e helyett az állam reprezentál az eleve túlméretezett, amúgy csekély műemléki értékkel rendelkező épületben? Egyáltalán, miért kell a kormányfőnek és a kormány felének a Várba költöznie?

9.”Kibújt a szög a zsákból! Az állítólagos környezetvédők valójában Orbán Viktor nagyralátó tervét szeretnék megtorpedózni. Mi a kifogásuk az ellen, hogy az országot, hagyományaihoz híven, ismét a Budai Várból kormányozzák?

– Demokráciában a kormány a közhatalmat gyakorló Parlament közelében van a legjobb helyen. Rossz üzenet, hogy a nemzet szolgálói (minisztérium) az ország házánál száz méterrel magasabbra, a folyó túloldalára kívánkoznak, az uralkodó helyére. Nem beszélve a megoldhatatlannak tűnő logisztikai nehézségekről, amiket ez a költözködés okozni fog, ha csak a Lánchidat ki nem sajátítják a hivatali forgalom számára.

10.”A jobboldali kormány legalább maradandó alkotásokkal, nagyszabású építkezésekkel örökíti meg működését. Ha ezek megítélése ma megosztja a közvéleményt, miért ne bíznánk az ítéletet az utókorra?”

– Igen, az utókor ítélkezni fog rólunk. De megakadályozni csak mi, ma élők tudjuk legszebb közparkunk tönkretételét, a Budai Vár kormányzati kisajátítását, a közpénzek elherdálását. Ami pedig a minden idők cézárait megkísértő stadion-, cirkusz- és palotaépítési megalomániát illeti, ezzel a legnagyobb baj ma az, hogy egy nagyon is tudatos, azonban elhibázott gazdaságpolitika részét képezi. Az állam mértéktelen építkezései egy eleve tőkehiányos gazdaságot nemhogy élénkítenének, inkább a magánkezdeményezések forrásait vonják el. Igazi céljuk az, hogy a csillagászati összegű építőipari megrendeléseken és ingatlanüzleteken keresztül az uralkodó párt hívei – s a híveken keresztül maga az uralkodó – a nemzeti vagyon minél nagyobb részét kaparinthassa meg.

Forrás: hvg.hu