1821.február 20-án Budán született régi, jómódú polgári családban. Testvére Péter gyógyszerész (1812-1873), és országgyűlési képviselő, a másik budavári plébános, majd pozsonyi kanonok, aki megkapta a Vaskorona-rendet is, 1882-ig élt, Adolf testvére 1878-ban elhunyt, ezredes volt.
Ráth Károly képe /wiki.hu.wikipedia.org., Ráth Károly várospolitikus.hu.wikipedia.org. Sírhelye a Fiumei úti Sírkert, wikiand.com.
Székesfehérváron járt középiskolába. Miután Pesten elvégezte a jogi egyetemet, 1841-től a királyi jogügyek igazgatóságánál egy évig dolgozott. A kor egyik legismertebb Schiller ügyvédnél készült a jogi vizsgákra. 1842-ben közügyvédit, 1843-ban a váltóit szerezte meg. 1848-ban a váltótörvényszéken jegyzőnek választották. Hamarosan a pestvárosi főkapitányság tisztségét bízták rá, de Láng Ignácnak (1812-1864, ügyvéd) átengedte a posztot. Ezután városi képviselő. Szerepet vállalt a pesti huszárőrség megszervezésében, az újoncozási és a felszerelés ellátási bizottság elnökeként. A szabadságharcban azonban nem vett részt, ezáltal a megtorlásoktól sem kellett félnie. Utána visszalépett a nyilvánosságtól és ügyvédként tevékenykedett.
1860-ban az országbírói értekezlet tagja, az alosztály jegyzője. 1861-ben a tisztújítás és követválasztások vezetésével bízták meg, jegyző lett. 1862-ben Angliába ment, tapasztalatot szerezni.
1865-ben a Budapest-lipótvárosi kerület képviselőnek jelölte, de Kemény Zsigmond (1814-1875, író, politikus) megelőzte. 1867-ben a Kiegyezéskor, a pesti tisztújítás elnöke, ekkor Szentkirályi Mórt (1809-1882, jogi doktor) választották polgármesterré. Ő előzőleg a Józsefvárost vezette, majd helyére Ráth Károlyt választották, amit rövid ideig viselt, mert a korona ügyészévé, majd kúriai bíróvá nevezték ki az Igazságügyi Minisztériumba. Ezért a képviselőházat el kellett hagynia. 1869-ben a legfőbb ítélőszéknél bíró. 1871-ben a főrendiház tagja, a királyi tábla alelnöke.
1872.XXXVI. tc. kimondta a három város egyesítését. Az újonnan megválasztott képviselőinek első ülése 1873. okt. 25-én volt a Vigadóban. Az első törvényhatósági közgyűlést pedig 1875. márc. 24-én tartották az új Váci utcai Újvárosház épületében.
1873-ban, október 25-én a főváros alakuló közgyűlésén az egyesített Budapest (a három Duna-parti város Pest, Buda és Óbuda) főpolgármesterének választották a kormány és az uralkodó egyetértésével hat évre. A főpolgármester a város élén a kormányt és annak akaratát teljesítette. Vérbeli politikusnak ismerjük, barátságos volt, bírta a polgárok bizalmát is. A kormánynak szüksége volt Budapestre, a fővárosnak viszont Bécsre, ahonnan a szükséges pénz érkezett a beruházásokhoz. Négyszer választották újra, általában többséggel, vita nélkül. Évenkénti szabadságának nagy részét is munkájának szentelte. A Vasárnapi Újság nagy tisztelettel emlékezett meg róla.
Csak betegsége (vese és hashártyagyulladás) mentette fel. Az 1896-os millenniumi ünnepségek szervezésében még tevékenyen közreműködött. 1896-ban az iparügyben tett érdemeiért királyi tanácsosi címet kapott. Ekkor elkészült a Műcsarnok is, Schikadenz Albert (1846-1915) és Herczog Fülöp (1860-1925) műépítészek tervezésében. Sajnos az 1872-73-as kolerajárvány és a pénzügyi válság hátráltatta a fejlődést
Posztját, 24 évig 1897.július 30-ig, haláláig töltött be. A Kerepesi úti temetőben a családi sírboltban nyugszik. Temetésén nagy díszpompával sok ezren vettek részt. (Jobb árkádsor 56-os sír, mely 2004-től védett.)
Családjáról röviden a következőket ismerjük. Felesége Hupf Mária (1890-ig élt) hat gyermeke született. Imre fia diplomata lett, a bécsi akadémián tanult, Konstantinápolyban attasé, majd 1883-ban Rudolf trónörökös kisérője volt jeruzsálemi és egyiptomi útjain. 1884-ben tífuszban meghalt. Körülményesen tudták hazahozni, és a családi kriptába helyezték. Egyik leánya Adler-Rácz József miniszteri tanácsos neje, fiuk Antal (1894-1946) sebész, egyetemi tanár volt.
Ráth Károly elsődlegesen a reprezentatív teendőket látta el. Ebben a cikkben a korszak eseményeiről és a munkatársairól is megemlékezek. A várost gyakorlatilag Kamermayer Károly (1829-1897) jogi egyetemet végzett népszerű várospolitikus, a főváros első polgármestere vezette, akinek 1942-ben szobrot is állítottak a Belvárosban, a róla elnevezett téren. (Szabados Béla mintázta. Az eredeti 233 cm-magas és alumíniumból készült, 208 cm-es haraszti mészkőből van a talpazata. 1972-ben újra öntötték bronzból.) Az alpolgármesternek pedig Gerlóczy Károly (1835-1900) ügyvéd, politikust választották, neki utca őrzi az emlékét. Ezt az időszakot a” három Károly” korszakának is nevezik.
1875-90-ig Tisza Kálmán (Geszt 1830-1892) volt a miniszterelnök. Ő lett Ferenc József legmegbízhatóbb támogatója. Pártja a Szabadelvű Párt 1875-től három évtizedig volt hatalmon, megszakítás nélkül. Tisza Kálmán, Ráth Károly munkájával elégedett volt. Ezt a kort boldog békeidőknek ismerjük. Ekkor a fővárosnak csak 10 kerülete volt. (1930-tól 14-re bővült és az utáni években változott) Megjegyzem, hogy már1830-ban gróf Széchenyi István (1791-1860) is használta a Budapest nevet. Táncsics Mihály (1799-1884) író, politikus is, lásd 1867-es Fővárosunk c. kiadványában: „világvárossá növekvő Budapest” írását. Ráth Károlynak sajnos szobrot sem állítottak, és utcát sem nevezek el róla.
Kamermayer Károly 1867-től-1973-ig Pest város tanácsnoka. Ezután még háromszor is ellátta a polgármesteri teendőket, 1879,1885-ben és 1891-ben is újraválasztották, 23 évig állt a főváros élén. Ő nevéhez köthető a Fővárosi Egylet megalakulása. Ez az időszak a legmozgalmasabb volt a város életében. Ebben neki volt az egyik legnagyobb szerepe. Ilyenek voltak a közigazgatás kiépítése, az új kerületi elöljáróságok megszervezése. Az infrastrukturális korszerűsítés, a város víz- és csatornahálózatának kiépítése.
Kamermayer Károly /hu.wikipedia.org/wiki/ Szobra a róla elnevezett téren: köztérkép.hu/1410/ vetítő 80985(Neményi Margó) Fiumei úti Sírkert ugyanaz a fotós.
1877-ben Wein János (1829-1908, mérnök) a Fővárosi Vízművek igazgatója, a budapesti vízvezeték hálózat egyik tervezője, aki a Duna vízének szűrőkutakkal való kiemelését szorgalmazta. Meg kell említenem Kajlinger Mihály (1860-1924) gépészmérnök nevét is, aki 1892-93-ban az újabb járvány megszűnéséhez a Vízművek kiépítésén dolgozott.
A legnagyobb beruházások is ebben az időben készültek. 1871. szeptember 27-én a király szentesítette a XIV. tc.-t, amely a beruházásokra 30 millió Ft állami kölcsön felvételét engedélyezte. Ezek voltak a Fővámtéri Nagyvásárcsarnok (1897, Pecz Samu építész 1854-1922 terve) és a többi négy megépítése, a Közvágóhíd (1872), az Andrássy út a földalattival (1896), ami a kontinensen az első volt, az Operaház (1884), tervezte Ybl Miklós (1814-1891), a Nagykörút I. és II. szakaszának kiépítése. (Erre 900.000 Ft-ot folyósítottak 1871-től). Az útvonalon történő építkezésekre pedig 30 éves adókedvezményt kaptak. Ezeket a munkákat megelőzte a körút alatti csatornahálózat, valamint a rakpartok kiépítése, ami Reitter Ferenc (1813-1874 mérnök) nevéhez fűződik.
Kammermayer Károly Jelentős szerepet töltött be a főváros világvárossá fejlődésében. (1890-ben a 17. helyről a 8.-ra kerültünk az európai fővárosok között.) 1873-ban Pestnek 200 ezer, Budának 54 ezer, Óbudának 16 ezer, összesen 270 ezer lakosa volt.1900-ban már 733 ezer fő. Még egy érdekesség ebben az időben az olvasni tudók száma a férfiak körében 50,1 %, a nőknél csak 39 % volt. De, 1895. végén már nők is mehettek egyetemre. Margit-híd átadása 1876-ban, (terv Ernest Gouin, 1815-1885), a Szabadság hidat is 1896-ban átadták, Feketeházy János és Nagy Virgil (1859-1921) építészek nevét kell említenem. A Nyugati pályaudvar (1877, terv Auguste W. de Serres (1841-1900 építész) és a Keleti Pu. épült 1881-84 között. Tervezte Rochlitz Gyula (1825-86) és Feketeházy János (1842-1927), és az országos a vasutak megépítése mind nagy beruházásként ismertek. Az első fővárosi villamos 1887-ben elindult a Nyugati pályaudvartól a Király utcáig.1890-től beindult a helyérdekű vasút és a villamoshálózat.1896-ra a Millenniumi ünnepségek során átadták az Iparművészeti Múzeum palotáját is A zárókő letételén Ferenc József király is jelen volt. Tervezésénél, Lechner Ödön a magyar szecessziós elemeket alkalmazta. Az 1876-os dunai árvíz alkalmából kiállt a gyors helyreállításoknál. A lelkiismeretes segítségnyújtásért és szorgalmáért III. osztályú Vaskorona-rendet kapott, de a tiszai 1879-es szegedi árvíz kárainak enyhítésében is szerepe volt. 1893-ban a miniszteri tanácsos címet is kiérdemelte. Sírja a Kerepesi temető (Fiumei úti sírkert) 28-as díszsor 36.sz. alatt Donát Gyula (1850-1909) alkotása.
Alsóviszokai Gerlóczy Károly (1835-1900) magyar királyi tanácsos, a főváros főjegyzője, első alpolgármester. 1873-97-ig látta el feladatát. A Vaskoronarend és a francia becsületrend lovagja. Nemesi származású családban született, apja Gerlóczy Imre is Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoka, hites ügyvéd volt. A piaristáknál járt középiskolába, majd államtudományokat tanult, 1854-ben bírói, majd 1861-ben ügyvédi vizsgát tett. Ettől kezdve, mint tollnok, majd aljegyző, 1866-től főjegyzőként munkálkodott Pest, Buda és Óbuda egyesítésén. (Harrer Pál (1829-1914) volt Óbuda első és utolsó polgármestere az egyesítés előtt. Szobrát a Főtéren Kutas László alkotta.) Gerlóczy Károly alpolgármester nevét a Közmunkatanács alapítói között is megtaláljuk.
Gerlóczy Károly arckép, hu. wikipedia. org/wiki/fajl: G.K. Fiumei úti Sírkertben szobra u.az. Emléktábla a Hölgy u. 13. házán Kőbányán, hu.wikipedia.org/wiki/ G.K.
Ő szervezte meg az 1881 és 1892-es népszámlálásokat. (Ekkor 492 ezer főt számláltak össze a fővárosban. Serényen részt vett az Üllői úti kórházépítések, a járvány, az árvízvédelem, a Népszínház, a régi Zeneakadémia létesítésében. 1885-ben az Országos ipari és mezőgazdasági kiállítás megszervezéséért királyunk Vaskoronarenddel tüntette ki. Ezen Ferenc József is jelen volt. A városligeti kiállítás szervezését egy 61 fős bizottság élén Matlekovics Sándor (1842-1925, jogász, egyetemi tanár) államtitkár irányította. Itt említem meg, hogy a magyarországi malomipar akkor Európában az első helyen állt. A dinamikus fejlődése magával húzta a gépipart, és vele a közlekedésit.
1891-től a királyi tanácsosi címet is elnyerte. 1892-ben kinevezték az 1896-os Ezredévi Kiállítás rendező bizottság országos tagjává, egyúttal a székesfővárosi bizottság elnökévé. Jelentős szerepe volt 1894. március 6-án Kossuth Lajos (kormányzó, 1802-1894) hamvainak Turinból (Torino) való hazaszállításában, az április 1-is országos gyásznap megszervezésében. (Ekkor Wekerle Sándor (1848-1921) volt a miniszterelnök, majd pénzügyminiszter. Az Ő javaslatára történt a valutareform: forintról koronára 1892-ben.) Végül Gerlóczy Károly intézte, hogy az egykori Gránátos, ma Városháza utcai 9-11.sz. épületet, -ma Központi Városházaként ismerjük, alatti Károly laktanya, vagy Invalidus-ház fővárosi városházzá történő átalakításában. Hegedűs Ármin (1869-1945) építész nevét kell említem ezekben a munkákban. Gerlóczy Károly és mások is, a Szabadság tér (egykori Neugebaude helyén) átalakításához 1892-ben tervet készített. De Pálóczy Antal (Platzer Antal 1849-1927) városrendező mérnökét fogadták el.
Az Invalidusok épülete, volt Károly laktanya: Városkepp.blog.hu/2008/11/01, (Kleiner metszetén 1740-ben) piros tetős kép hu.wikiedia.org/wiki/Invalidus-ház, és a belső díszterme, Polinszky T.
(III. Károly királyunk (1711-1740) uralkodása alatt kezdték építeni rokkant katonák elhelyezésére 1716 körül. Az adományozó Széchenyi György esztergomi érsek volt, aki a török után segítette a romos város újjáépítését. Pest akkor legnagyobb háromemeletes épülettömbje olasz- barokk stílusban épült Fortunato de Prati (1680-1738) katonai mérnök és 1727-től Erhard Anton Martinelli (1684-1747) császári építőmester tervei szerint. 1735-ben szentelték fel a templomát. II. József 1783-ban laktanyává alakíttatta, 4 ezer helyett végül 2,400 000 katonát tudtak elhelyezni. Érdekességként említem Klauzál Gábor 1804-ben (1866- Kalocsa, ügyvéd) az itt lévő egyik első emeleti tiszti lakásban született. A Fővárosi Közmunkák Tanácsával, (mi 1870-ben alakult) folytatott hosszas tárgyalások után Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter (1848-1921) idejében 1894-ben vásárolta meg 5.600.000 Ft-örökválságért a SZÉKESFŐVÁROS Városház céljaira. Végül csak 1899-ben vette birtokba a főváros.)
Az Új Városháza a Váci u. déli részén 62-64.sz. alatt épült fel Steindl Imre tervei szerint háromemeletes reneszánsz ízlésben 1870-ben. (Az építő Buzi Bódog. Igen szép a díszterme Lotz Károly és Teuchert Károly munkája. A díszműkovács Jungfer Gyula, a szobrász Marhenke Vilmos, később Sződy Szilárd, a mozaik Oboriko D., ács Hirsch Mihály, a műasztalos Winertgeist és Stadler, a vasszerkezet Oetl Antal és Ganz (lépcsőház!), a tartószerkezet Schlick Rt. Az épület helyén eredetileg egy serfőző állt 1686 után. A régészek szerint alatta egy 13.századi domonkos kolostor nyomait találták meg.)
Új Városháza/Anno Budapest. V. ker. középület, lépcsőház Forteplan/Budapest hungary, külső fotó Pest-Buda.hu/cikk/20180220. restauráljak a városháza 300 eves homlokzatát.
Gerlóczy Károlynak számtalan beszéde, jelentése maradt fenn az utókornak.
Utolsó lakása Kőbányán a Hölgy u. 13.sz. alatt volt, ahol 2013-ban emléktáblát avattak fel. Sírja a Kerepesi temető 28-as díszsor 35.sz alatt, szobra bronz félalak, Szécsi Antal alkotása.
Összefoglalva Ráth Károlynak, a főváros első főpolgármesterének munkáját igen aktívan munkálkodó polgármester és alpolgármester segítette. Ő a Kormány felé a reprezentatív teendők ellátásában jeleskedett. Mindhárman, széleskörű jogi gyakorlattal bírtak. Két kiállítás is történt a Városligetben az 1885-ös Országos (fővédnöke Rudolf (1858-1889) koronaherceg volt. A Sugár út (később Andrássy nevét vette fel) elkészülte után Millenniumi 1896-ban, ahol Ráth Károly fogadhatta a külföldi vendégeket és a királyi udvartartást. Közel hatmillió látogatója volt. Elkezdték az Országház építését 1885-ben, amit a király már 1880-ban szentesítette Gödöllőn az LVIII tc.-ben.19 pályázat érkezett be. Steindl Imre (1839-1902) műegyetemi tanár Alkotmány I. gótikus tervét fogadták el A munkák 17 évig folytak és 37 millió184 ezer aranykoronába kerültek.1887-ben átadták Bukovics Gyula építész (1841-1914) eklektikus tervezésében a Kossuth Lajos téren álló Földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium épületet, ami elsőnek épült fel a téren.
Andrássy Gyula politikus fotója, hu.wikipedia.org/wiki, Andrássy út az Operával 1873-84, 1896-os kép, hu. wikiedia.org/wiki/, Andrássy Gyula lovasszobra a Kossuth téren u.az.
(Az eredetit Zala György (1858-1937) szobrász alkotta bronzból, felavatása 1906 dec. 2-án volt. Talpazata Foerk Ernő építész (1868-1934) munkája márványból. Az újat 2016. szept. 13-án adták át, Polgár Botond, Engler András és Meszlényi János szobrászok munkája.)
Még 1873-ban kelt királyi határozat alapján Schulek Frigyes építész (1841-1919) elkezdte a koronázó főtemplom újjáépítését 1874-96 között, amely kialakította a mai képét a Várban. Az Iparművészeti Múzeum elkészült Lechner Ödön tervezésében 1897-re. A Vígszínházat is átadták, ami Ferdinand Fellner (1847-1916) és Hermann G. Helmer (1849-1919) építészpáros munkája. Megjegyzem ők a Monarchiában 48-at építettek. Az ELTE Múzeum körúti épületei (tervek Steindl Imre és Wéber Antal (1823-1886) is 1880-83 között készültek el neoreneszánsz stílusban. A városi népiskolák egész sora jött létre. Folytatták a Bazilika építését is, Ybl Miklós (1814-1891) irányításával, aki a Hild József (1789-1867) féle terveket átalakította, de a befejezés már Kauser József 1848-1919) építész munkája. A Curia (Igazságügyi palota) épülete is elkészült, 1893-tól épült 1896-ra, zárókőtételre október 20-án került sor. Tervezte Hauszmann Alajos építész (1847-1926) római barokk stílusban, szemben áll az Országházzal. A Fiumei vasút is elindult 1873-ban, a kikötőből 1871-ben hajózott ki az első gőzhajó. A korszerűsítési munkákat Hajnal Antal (1838-1907) mérnök irányította és Schlick Rt. nevét találjuk az emléktáblán.
hu.wikipedia.org/wiki/Országház, Igazságügyi Palota, Kossuth téren, hu.wikipedia.org/wiki/, Mátyás-templom a Várban, hu. wikipedia.org/wiki/
1892-ben a kiegyezés és a királykoronázás negyedszázados évfordulója alkalmából Budapestet Béccsel egyenrangúvá tették. A fővárosban tartózkodó Ferenc József június 10-én elrendelte Budapest fő- és székváros elnevezés használatát. (Ekkor Szapáry Gyula (1832-1905) volt a miniszterelnök.
A várost gyakorlatilag a másik két várospolitikus vezette. A beruházások nagy számát és a megvalósulását azonban mindhármuk lelkes és hozzáértő munkájuknak köszönhetjük. Az 1870-ben megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsa feladata között szerepelt az 1873-ban létrejött budapesti városrendezés terveinek elkészítése. Podmaniczky Frigyes báró (1824-1907) politikus, országgyűlési képviselő, író volt az alelnök 1873-1905-ig. Az FKT irányításával alakult ki a főváros jellegzetes világvárosi „arculata”. Ahogy Siklóssy László írta a Hogyan épült Budapest c. remek könyvében 1931-ben „nem az egységes Budapest hozta meg a Közmunkatanácsot, hanem a Közmunkatanács hozta meg az egységes Budapestet”. Jeles tagjai voltak Pest város részéről 1870-74-ig Csengery Antal (1822-1880) kodifikátor és Széher Mihály (1817-1889) ügyvéd, Szentkirályi Mór és mások. Elnöke Andrássy Gyula, alelnöknek Tisza Lajost (1832-1898) politikust választották. Buda városának is voltak tagjai. Az utcanév elnevezések is megtörténtek. (1874.X.tc. 14.) A beruházásokat megpályáztatták, és az előirt költségeket betartották.1877-ig volt érvényben az Osztrák Nemzeti Bank (Bécsben székelt), majd átnevezték Osztrák Magyar Banknak. (Az új épület a Szabadság téren áll, tervezte Alpár Ignác (1855-1928), épült 1902-05 között késő eklektikus formában.)
Az ipar és a művészet is az 1867-es kiegyezés után indult lendületnek. Csak néhány kiemelkedő nevet sorolok fel: GANZ, Schlick Rt. vasipar, Thék Endre és G. Gregersen faiparosok, Jungfer Gyula díszműkovács, Lotz Károly festő, Róth Miksa üvegművész, Walla József cementárugyáros, Szandház testvérek épületdíszítő szobrászok, és sokan mások. Az építési vállalkozók, és kivitelezők (Pucher István, Havel Lipót, Kauser Gyula, Majorossy Géza stb.), akik a fent már említett építészek terveit, a beruházásokat megvalósították. Mindenkinek dolgos keze munkája benne van a város tükrében.
A három Károly és az FKT együttműködésével kialakították azt a csodálatos Budapestet, amit máig is látunk. Azonban az utolsó években meggondolatlan intézkedések történnek, és befolyásolják ezt a harmonikus fejlődést. A Világörökséget is kiérdemeltük a Várnál, a Duna hidjainál és két partjánál, valamint 2002-ben az Andrássy úton, legutóbb a zsidó negyedben.
Tisza Kálmán miniszterelnök hu.wikipedia.org/wiki/, Wekerle Sándor (miniszterelnök, pénzügyminiszer) hu.wikipedia.org., Baross Gábor a „Vasminiszter” Köztérkép/hu/, szobra a Keleti pályaudvar előtt, Szécsi Antal alkotása, az öntés a Beschorner Rt. öntödéjében készült.
Meg kell említenem még ebben korszakban a városért sokat tett más politikusokat is. Ezek voltak: gróf Andrássy Gyula (1823-1890) (miniszterelnök,1867-71-ig, majd közös külügyminiszter 1876-ig,) Baross Gábor (1848-92) közmunka- és közlekedés miniszter,” vasminiszter”, aki a vasútépítést, a Vaskapu szabályozását, a Posta és Távírda egyesítését és a telefon kiépítését Béccsel szorgalmazta.
A főváros ma is büszke ezekre a gyönyörű épületekre és méltán látogatják fővárosunkat a külföldi turisták is. Ezért emlékeztem meg mindhárom jeles polgármesterünkről, kortársairól és az ő városvezetésük alatt kiépült csodálatos Budapestünkre.
Összeállította: dr. Horváth Péterné
Budapesti Városvédő Egyesület, Város- és ipartörténeti csoport
Be First to Comment