Katona Csaba: Ráth K.
és Kamermayer K.

Az emberek többségének egy város – amelyben él – mindennapi, megszokott képe természetes. Mit, hol találok, hol vannak a szebb, érdekesebb épületek, jó helyek, ahová betérni érdemes… A lényeg, hogy a változás csak nagyon kis léptékben tűnik fel, éppen annyira, amennyire a napi dolgainkat érinti. 

Aztán az átlagpolgár valahogy elkerül a Városvédő Egyesületbe mondjuk titkárnak, hirtelen egymás után érik a meglepetések, mi mindent nem tud. Hogy ne legyen annyira kínos a dolog, gyorsan (már ahogy telik tőle) elolvassa az összes “Budapest könyvet”, és amivel találkozik, igyekszik a végére járni, bogarászik a könyvtárban, az Arcanumban, de a lemaradás persze behozhatatlan, legfeljebb a helyzet kevésbé kínos.

Milyen természetes, hogy Budapesten lakunk. Ki gondol ma már arra, hogy 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével jött létre Budapest – ahogy a Wikipédia írja, kicsit helytelenül. Mert mint kiderül az alábbi írásból, bizony a Margit-sziget is szerepelt az 1872. évi XXXVI. törvénycikkben: „Buda és Pest császári és királyi fővárosok, valamint O-Buda mezőváros és a Margitsziget, az utóbbi Pest vármegyéből kikebelezetvén, Buda-Pest városnév alatt egy törvényhatósággá egyesíttetenek.”

Ha pedig valaki arra is kíváncsi, hogy mennyire nem volt triviális a városegyesítés, hogy még inkább tudatában legyen annak, hogy hol él, Katona Csaba főlevéltáros alábbi cikkét ajánljuk a híres “három Károllyal”, és a sok-sok érdekes, hivatkozással, melyeken továbbhaladva lehet a hiányosságokat intenzíven pótolni… (Már akinek van:)

A cikk a 6. oldalon kezdődik!