Oldal kiválasztása

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság állásfoglalása
a Virág Csaba építész által tervezett Országos
Villamos Teherelosztó épületének lebontásáról
szóló döntéssel kapcsolatosan

Az ICOMOS MNB teljes mértékben egyetért a Magyar Építőművészek Szövetségének az épület megtartását szorgalmazó álláspontjával, azt támogatva szintén javasolja és kéri a döntéshozóktól az egykori Villamos Teherelosztó épületének sorsával kapcsolatos kormányzati döntés felfüggesztését, megváltoztatását.

A Budai Várnegyed polgárvárosi részében a 19. században több nagyobb léptékű középület is létesült, köztük a Magyar Országos Levéltár épülete, amely mellett épült fel 1979-ben a Virág Csaba építész által tervezett, a maga korában egyértelműen kiemelkedő minőségűnek elismert épület. A polgárvárosi rész épületeinek léptékváltását előidéző folyamat a második világháborút követően – szerencsés módon – nem folytatódott. A háborús pusztulások okozta sebeket, a zártsorú beépítésben jelentkező foghíjakat a 20-ik század 50-60-70-es éveiben nemzetközi mércével mérve is igen magas színvonalon szüntették meg, az akkori kortárs építészeti alkotások beillesztésével. A városrész-léptékű műemlékhelyreállítás, azaz a város-rehabilitáció budai modelljének sajátossága az épületenkénti egyedi megoldások alkalmazása, mind a műemlékhelyreállításokat, mind pedig az említett egyedi foghíj-beépítéseket illetően. Nem véletlen, hogy a világörökségi attribútumok között is említést nyer az „elpusztuló és ujjáéledő építészeti értékek” jelenléte – a Budai Várnegyed a korábbi kortárs építészeti beavatkozásokat is tartalmazó állapotában lett világörökség 1987-ben.

A budavári Országos Villamos Teherelosztó épület az egyik, kétségtelenül a megoldási lehetőségek határait feszegető építészeti alkotás, és mint ilyen, korának fontos és értékes dokumentuma. Magas-tetős tömegalakításában, épületmagasságában követi az utca beépítését, miközben sajátos, toronyszerű elemével reagál az Országos Levéltár szomszédos épületének nagyobb magasságú tömegére is. Az épület elrendezésével, a vári környezethez illeszkedő tömegével úgy kötötte össze az idegen léptékű épületeket a középkori utcarendben, hogy ez a modern épület tudta helyreállítani a történeti beépítés léptékét és rendjét. A vári egyedi foghíjbeépítések között ebből a korszakból ez az egyetlen megvalósult épültünk, elbontásával pótolhatatlan veszteség érné építészetünket és történetét. Az épület egyedi megjelenésével mindig rendkívüli épületnek számított. Igen kedvező nemzetközi szakmai megítélése a magyar városépítészet, építészet, műemlékvédelem ma ritkán megnyilvánuló példamutató együttműködésének is köszönhető. Tudjuk, hogy ennek ellenére az épület sík üveghomlokzata sokak számára nehezen elfogadható látvány a budai várnegyedben – mint ahogyan Párizsban sem mindenki számára elfogadott a Pompidou Központ (a Beaubourg negyedben) sajátos, ugyancsak technicista, „kifordított” építészeti megoldása. A hasonlat nem véletlen: Virág Csaba léptékében ugyan jóval kisebb épületének lebontása valójában ugyanolyan tévedés, hiba lenne, mint a Renzo Piano és Richard Rogers tervezte épületé Párizsban (ami természetesen fel sem merül), hiszen ugyanúgy egy fontos 1970-es évekből származó kordokumentum pusztulna el. Az ICOMOS nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy abból a korból származó épületek védelme világszerte napirenden van, nem divatból, hanem elismert értékeik és felismert veszélyeztetettségük miatt.

Azzal a szándékkal ugyanakkor csak egyetérteni lehet, hogy az évek óta üresen álló épület sorsát rendezni szükséges, amelynek egyetlen elfogadható megoldása a megfelelő, méltó funkció megtalálása s az épület lehetőség szerinti minél kevesebb változtatásával való adaptálása az új funkcióhoz. Korábban felmerült a szomszédos Levéltárhoz kapcsolódó funkció lehetősége. A budai várnegyedben mindenképpen szerencsés megoldás lenne a közösség, a közönség számára használható további belső terek megnyitása. Buda, mint a középkorban két-pólusú város egyensúlya napjainkra teljesen felbillent: az egykori német piac, és az ott álló Nagyboldogasszony templom (Szentháromság tér) mellett az egykori magyar piac és az ott álló Szent Magdolna templom romjai teljesen háttérbe szorultak. Ezen a helyzeten valamit javított, hogy oda került az I. Kerületi Önkormányzat – Városháza, azonban továbbra is nagyon fontos és hasznos lenne a Kapisztrán tér erőteljesebb bevonásával elősegíteni a Várnegyed más részeit elárasztó turistacsoportok jobb eloszlását. A volt Országos Villamos Teherelosztó épülete a Kapisztrán tér „bejáratánál” van: a Bécsi kapu tér felől érkezők számára kiváló helyzetben ahhoz, hogy például egy minden igényt kielégítő látogató-központ lehessen! Természetesen más alkalmas rendeltetés is szóba jöhet, ökumenikus központ éppúgy, mint egy, az örökségi értékekkel foglalkozó civil szervezeteknek, mozgalmaknak, kezdeményezéseknek otthont adó „Örökség Ház” – hogy csak néhányat említsünk.

Bízva abban, hogy Budavári Országos Villamos Teherelosztó épülete megmaradhat és méltó új rendeltetésével szolgálhatja a várnegyed lakóit és az odalátogatókat, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága készségesen felajánlja részvételét az épülettel kapcsolatos további gondolkodásban, közös munkában.

Budapest, 2016. július 19.

ICOMOS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG

2016-07-19_132043Fényképek: Google Street View