Tisztelt Ráday Mihály elnök úr,
tisztelt BVE Csoportvezetők! 

Honlapunkon történő megjelentetés kérésével rendelkezésre bocsátjuk eddigi levelezéseinket a Pest megyei Kormányhivatallal. (Vélemény – nyilvánításunk szövege, és az arra kapott válaszlevél a T. Hivataltól.)

A rendelkezésünkre álló anyagokat – környezetvédelemben, közigazgatásban is jártas kerületi civil segítséggel – áttanulmányozva a Liget Projekttel kapcsolatban az alábbi megállapításokat tesszük:

A „Hermina Garázs” építése ellen szakmai és egyéb érveket nehéz felsorakoztatni, hiszen a tervezett beruházás területe (volt vidámparki terület) jelenleg egészében szilárd burkolattal, vagy murvakővel fedett, egy 120 férőhelyes parkoló és a volt Vidámpark karbantartási épületi találhatók rajta. A tervek alapján 4 szintes, 700 férőhelyes garázst terveznek építeni, mely a FÁNK , Széchenyi Fürdő és a jelenleg még üzemelő Fővárosi Nagycirkusz látogatói számára biztosítana parkolási lehetőséget. A tanulmány szerint az Állatkert körúton és környékén egyidejűleg 580 db autó parkol, ebből a körúton 400-450 áll rendelkezésre a többi gépjármű a Városliget egyéb területein tud parkolni.

Aki az elmúlt években járt arra, vagy próbál leparkolni egy cirkuszi előadás időpontjában, esetleg hétvégén a Széchenyi Fürdő környékén egyértelműen érzi a beruházás szükségességét.

Átolvasva a dokumentációt, véleményem szerint a beépítendő légtechnikai eszközökön kívül, melyek a parkolóház levegőztetésre szolgálnak (a pontos adatok még nincsenek meg, a tervezési folyamat még nem tarot ott, hogy a méretek alapján pontosan megmondják milyen típusú eszköz kerül beépítésre, és annak mekkora a zajkibocsájtása), egyéb környezetvédelmi szempontból releváns terhelés nem növekedik a területen. Természetesen ezek beépítésnél figyelembe kell venni az M3 autópálya bevezetőjének másik oldalán álló ingatlanokat, de a tanulmány erre is kitér.

A termál kutak és a hozzájuk kapcsolódó „hűtővíz” rendszereket szintén nem befolyásolja a garázsépítés.

A projekt egésze az természetesen több szempontból vitatható: 

  • Az emberek túlnyomó többsége köznapi értelemben veszi a zöldfelület szót, és olyan területre gondol, amin csak növényzet van, azonban ez egy szakmai kifejezés, melybe a tetőkertek és a vízfelületek is beleértendők. A kormányzati kommunikáció is erre félreértésre épül. A régi útburkolatok feltörésével, a vízfelület növelésének beszámításával igyekeznek a kívánt %-os arány elérni, azonban a felvonulási tér gyepesítése és a Városligeti-tó növelése nem egyenértékű a park öreg fáival benőtt zöldfelülettel.
  • Az építkezések miatti „fairtás” a park egész ökoszisztémáját megbolygathatja.
  • A parkba kerülő múzeumok növelik az oda irányuló forgalmat, miközben a zajszint már így is meghaladja a megengedett mértéket.
  • A Liget-projekt közlekedésfejlesztési oldala  nem letisztázott kérdés, többek között azért sem, mert pl. a ma autóval használható a Kós Károly sétány jövője nem a Városliget Zrt.-n, hanem a fővároson múlik. A Fővárosi Közgyűlés még nem mondott igent a Kós Károly lezárására, arra ugyanis még senki sem tudott választ adni, mi lesz az M3-asról beérkező városi forgalommal. Ha ugyanis meg kell kerülniük az autóknak a Városligetet, attól nemhogy csökkenne az autóforgalom, hanem egyenesen megháromszorózdik a kerülőút miatt. Ha lezárják a Kós Károly sétányt, majd kerülni fognak az autósok. Összességében tehát nő az autóforgalom a Városliget körül, nem csökken.
  • A Városliget felújítása esetén az új épületek nélkül jobban teljesülnének a közparki funkciók. Egy közparknak az a feladata, hogy megőrizze és javítsa a település klimatikus viszonyait, a pihenést és a testedzést szolgálja.

Az engedélyezési eljárások során a Projekt elemeit külön eljárásokban engedélyeztetik, holott ezek együttes környezeti hatását kell figyelembe venni.

A. A. 
Budapesti Városvédő Egyesület XV. ker. csoportvezető
Környezetvédelmi csoport tagja