Június 13-15 között tartotta a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) a 2017. évi, 36. Országos Találkozóját és Szakmai Konferenciáját az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Campusán. A háromnapos együttlét során sok érdekes kérdés felmerült, de talán az egyik legfontosabb (ám erről egyetlen előadás sem szólt), hogy Mit kaphatok a csatlakozás fejében? Az alábbiakat ennek a kérdésnek a fényében igyekszünk vizsgálni…

A konferencia megnyitása

A VFSZ – sokak számára köztudott – évente rendez egy országos konferenciát mindig más helyen. Tavaly Várpalotán volt, a mostani Gyöngyösön, a következők helyszínei Szombathely, Debrecen és Kiskunhalas lesz. A konferenciák nagyjából hasonló protokoll szerint zajlanak. A regisztrációt követően köszöntések, előadás, közös vacsora a program. A második nap a munkáról szól. Miután több előadást meghallgattak az résztvevők, szekciókban folyik a tanácskozás. A szakmai munka után egy fogadás keretében történik az Podmaniczky-díjasok ünneplése, a jubiláló egyesületek okleveleinek átadása majd a vándorbot továbbadásának ceremóniája. A konferenciák utolsó napja a felhőtlen együttlét jegyében zajlik, ami főleg kirándulásokat, látogatásokat, kapcsolatépítést jelent. (A gyöngyösi konferencia részletes programja egyébként itt olvasható.)

Az alábbiakban néhány gondolatot, eseményt emelünk ki. A fényképeket Surányi J. András kollégánknak köszönjük.

A Képző- és Iparművészeti szekció ajánlása:

A Kárpát-medence kulturális örökségének kiemelt részét képezik a temetők, melyek fontos helytörténeti értékkel is bírnak. Ezek a temetők, részei egy-egy települési összetartozásának, azért jelen korunk feladata ezek méltó megőrzése. Magyarországon található több elhanyagolt állapotú zsidó temető megújítás elképzelhetetlen jelentős kormányzati támogatás nélkül. Örvendetes, hogy ez folyamat már elindult, viszont elodázhatatlan, különösen vidéken a források hozzárendelése a pusztulás megállítása érdekében.

Az épített és a természeti környezet védelmére létrejött civil szervezetek, lelkiismeretes önkéntes munkával vesznek részt az értékmentő folyamatban, ugyanakkor ez a munka nem helyettesíti egy nagyobb, központi, átfogó a zsidó temetőket érintő program megvalósítást.

Az értéktár szekció ajánlásai:

  • A Képző- és Iparművészeti szekció

    Rendkívül fontos a fiatalok bevonása az értéktári munkába.

  • Az értéktári elemeket a fiatalok számára is érthető és elérhető módon kell kommunikálni.
  • Minden egyesület motiválja a fiatalokat, hogy az országos pályázatokon vegyenek részt.
  • Az oktatásban hangsúlyosabban jelenjen meg a helyi értékek megismertetése, bemutatása. Az ebben résztvevő pedagógusok és nevelők számára legyen szakmai továbbképzés.
  • Az értékek bemutatása lehetőség szerint jelenjen meg a települések honlapján.
  • Az értéktári bizottsági munkához hangsúlyosabb önkormányzati és kormányzati támogatás szükséges.

Kiegészítés:

A VFSZ szervezetei részt kívánnak venni az értéktári anyagok összeállításában. Az értéktárak további bővítése végeredményben a VFSZ korábbi munkájának folytatása – ma már kormányzati akarattal. A VFSZ-nek volt egy folyóirata, az Értékmentő, melynek megszűnése anyagi okokra vezethető vissza. Nem az előállítása, inkább a postázási költsége volt magas. A nyomtatott kiadványoknak inkább a helyi használatban lehet jelentősége. Nagyon fontos az internetes tájékoztatás lehetősége. Sokan vannak, akiknek még idegen az internet használata, valahogy segíteni kell ennek a médiumnak az elfogadását, elfogadottságát.

Az ifjúsági szekció ajánlása:

Az ifjúsági szekció a Szövetség ifjúsági pályázati rendszerét, táborát és a tagegyesületek ezirányú tevékenységét foglalta össze. Hallhattunk beszámolót a Város- és Faluvédő Szövetség 25. országos táboráról és a tagegyesületek által szervezett helyi táborokról és egyéb ifjúsági tevékenységéről, ötleteikről. A résztvevők által megfogalmazott ajánlások:

  • valamennyi tagegyesület törekedjen a gyerekek és a fiatalok városvédő tevékenységbe történő bevonására
  • ötletekkel, tanácsokkal tudjuk egymást segíteni – ennek komoly eszköze lehet a Szövetség honlapja, melyre kérjük, minden érintett szervezet küldje meg a legfontosabb, mások számára is használható, hasznosítható információit
  • a több mint 25 éve működő ifjúsági pályázat megújítása és szélesebb körben való megismertetése érdekében projektterv készül, melynek tervezete bemutatásra is került
  • kiemelt fontosságú az ifjúsági munka tekintetében a megfelelő anyagi háttér megteremtése, melynek elősegítése érdekében a pályázati lehetőségeket, valamint a szponzori támogatásokat meg kell keresni.

A 2017. évi Podmaniczky díjak átadása

A díjátadásra pénteken este került sor, ünnepélyes keretek között. A Kő Pál által tervezett, plaketteket és a hozzá tartozó oklevelet némi ajándékkal kiegészítve, Mátra Múzeum aulájában Ráday Mihály a Szövetség elnöke adta át:

  1. Elblinger Ferenc középiskolai tanár Tolna megyét A-tól Z-ig bejárta, megismerteti, segít internetes blogjával sokaknak, hogy elhiggyék: a legkisebb településeinken is egyedi kincsekkel találkozhatunk és ma még nem késő javítani ezek sorsán.
  2. Horváth Zoltán György 2002-ben alapította a Romanika Könyvkiadót a Kárpát-medence építészetének és az épített örökségünkhöz kapcsolódó művészeti alkotásoknak a részletes bemutatásával és minél szélesebb körben való megismertetésével foglalkozik eddig 24 megjelent könyvben és 13 tematikusan válogatott képeslap-füzetben.
  3. Verrasztó Gábor helytörténész Budai históriák sorozatáért, melynek eddig megjelent kilenc kötetében csaknem 300 budai épület történetét dolgozta fel. Ezekhez a könyvekhez kapcsolódóan megírta a sütőporgyáros Váncza család történetét, Marczibányi István életrajzát és a Marczibányi tér történetét is és rendszeresen publikál a Budai Polgár és a Hegyvidék c. helyi lapokban is.
  4. Bán István Felvidéken él, a Rimaszombati Rendőrkapitányságon dolgozik, szabadidejében népi emlékeket gyűjt, régi templomokat mutat be, mint pl. Pelsőc, Felsővály. Törekszik az építészeti emlékek hű bemutatására kisfilmjeivel, fotóival egyaránt. Számos szakmai díjat mondhat már magáénak, azonban értékmegőrző, településvédő tevékenységét még sehol nem ismerték el.Internetes oldalán filmjei és fotói megtekintetők.
  5. Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna több mint egy évtizede kutatja és dokumentálja a magyarországi legnagyobb épített műtárgyat, a hazánk és a mai Románia területén található római-szarmata kori építményt, a Csörsz-árkát. Gyűjti az árokhoz kötődő mondákat, népi elbeszéléseket, melyek népszerűsítéséhez az egyesület kiadványokban jelenteti meg azokat. A fiatalok előadásokba történő bevonása pedig a hagyomány napjainkban történő továbbélésének alapját jelenti.
  6. Eleőd Ákos Ybl-díjas építész a ritka kivételek képviselője, akit kiemelkedően sikeres tervezői életmű és komplex, filozofikus gondolkodásmód egyaránt jellemez. A téralkotás valamennyi területén ismertek jeles munkái: nagyszabású kulturális projektjei (pl. a nemzetközi sikerű Memento Park, vagy a ma már legendás “Álmok álmodói” – kiállítás főrendezői munkája) mellett műemléki revitalizáció (pl. az Év Háza- és Média Építészeti Díj-döntős klasszicista Óra-Villa), középület (pl. a balassagyarmati Palócligeti Iskola új szárnya), lakóépület (pl. a Békési Népi Építészeti konferencián mintaprojektként bemutatott köveskáli nyaralóház), kulturális kiállítás tartalmi koncepció és látványdesign (pl. az edelényi kastély történeti tárlata) – és számos térarchitektúra, belsőépítészet, kiállítás-rendezés. Az építészeti közéletben pedig előadások, kiállítások mellett két szakmai program-sorozatát fontos kiemelni: 2008-2014 között a Barabás-Villa, 2011-től a Művészetek Völgye építészeti programjának kurátora. A magas szakmai színvonalú életmű méltó elismerése mellett külön kiemelést érdemel Balassagyarmaton végzett munkája: a Podmaniczky-díj értékteremtő szellemiségének mintapéldája, hogy egy “nem helybéli” építész ilyen mély és intenzív gondolati kapcsolatba kerüljön egy várossal. Részt vett már a programalkotásban is, így nem csak tervezője a városközpontnak, hanem kulturális újjászületésének is részese, – s a várostervezés mellett középület, térarchitektúra, belsőépítészet is dicséri itt munkáját, és a város felkérésére már készíti a következő ütem terveit…
  7. Dr. Buzna Margit építészmérnök, városépítés-városgazdasági szakmérnök, műszaki doktor. A Budapesti Városvédő Egyesület alapító tagja, hosszú időn át volt a városépítészeti csoport vezetőjeként, jelenleg elnökségi tagként rendszeresen képviseli egyesületünket a fővárosi fejlesztési programok fórumain. Elkötelezett híve a városi környezetnek a szakemberek és a civilek közös gondolkodásán alapuló városfejlesztésnek. Ez a szemlélet vezette végig több évtizedes pályafutásán, tudományos kutatóként, településfejlesztőként és településrendezőként, állami főhivatal munkatársaként egyaránt. Külön öröm a számunkra dr. Buzna Margit díja, aki a BVE vezetőségének a tagja!
  8. Kmetykó János építész, a Békés Megyei Építész Kamara alelnöke. Több mint négy évtizede foglalkozik Békéscsaba, Békés megye épített örökségének kutatásával, helyreállításával, az épített környezet védelmével. Elismert építészeti, városépítészeti tevékenysége egyaránt elkötelezett városvédő szellemiségét bizonyítja. Megvalósult tervei közül legismertebb a lökösházi, volt Vásárhelyi-Bréda- kastély műemléki helyreállítása, rekonstrukciója. A városvédő, műemlékes rendezvények aktív résztvevője, támogatója.
  9. Zsemberi István Kisújszállás Város Önkormányzatának 1999.év óta megbízott Főépítésze. Kezdettől fogva szívén viselte e nagykun város területrendezési (településszerkezeti, szabályozási tervek, helyi építési szabályzat) tervének módosítását, fejlesztésének lehetőségeit. Megismerve a város és környezetének történelmét, természeti szellemi és tárgyi örökségeit, hagyományait, valamint fejlesztési elgondolásait, komoly kihívást jelentett a múlt értékeinek megőrzése mellett, a mai kor követelményeinek is megfelelve a kettősség ötvözése. Lelkesen szorgalmazta a Városháza műemlékké nyilvánításának eljárását, melynek eredményeként 2014. évben tovább bővült a város műemléki épületeinek száma. 17 évi főépítészi munkájával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2016. évben Kisújszállás város is helyet kapott a Hild-díjas települések között.
  10. Kis Béla építész, műemlékvédelmi szakmérnök, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnökségi tagja. Az elmúlt huszonöt év alatt közel száz paraszti, és polgári épület helyreállításának szakmai irányításában vett részt, biztosítva a békéscsabai épített örökség, történeti városkép védelmét, megmaradását. Kutatásaival mértékben elősegítette a Békéscsabai vasútállomás műemléki védelem alá helyezését, műemléki rekonstrukciójának megtervezését. Munkájának köszönhetőn lett védett a Széchenyi ligeti egykori nyári színkör 1896-ban épült fachwerkes pavilonja, melyet 2007-ben állítottak helyre. Személyes kezdeményezésére, irányításával sikerült megmenteni, felújíttatni Békéscsaba legöregebb lakóházát, a több mint 200 éves „Molnár-házat”.
  11. Kummer István jelentős munkát végzett vasúti épületek műemlékként való elfogadtatásában a műemlékvédelmi szakemberekkel, és ezzel a műemléki védettség kiszélesítésében a jelentős építészeti, vasúttörténeti értéket képviselő vasúti épületek vonatkozásában is. Közreműködött a vasútállomási rehabilitációs program megalkotásában, elfogadtatásában a MÁV vezetésével, és ennek keretében számos nagy állomásépület rekonstrukciója kezdődhetett meg 1998-tól (Szerencs, Székesfehérvár, Miskolc, Záhony, Sátoraljaújhely, Nyíregyháza, Szombathely, Szeged stb.). Kezdetektől aktív tagja előbb a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány Kuratóriumának, majd a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány Ellenőrző Bizottságának. Az 1985-ben alakult MÁV História Bizottság Műemléki Albizottságának jelenleg is a vezetője.
  12. Nyári József kőfaragó Az elmúlt harminc évben Tapolca és környéke útszéli keresztjeit mind felújította, (14 db), a városban készült szobrok, domborművek alapjait mind ő készítette. ( Széchenyi emlékmű, Deák emlékmű, Dobó emlékmű, Katonai emlékpark, stb.) Emléktáblák elkészítése és felszerelése is a nevéhez fűződik.(17 db). Mindezt teljesen a saját költségén sem anyagra, sem munkára pénzt nem fogadott el.
  13. Kapás Attila nógrádi plébános, 6 falu közösségét fogja össze. Sokat tesz a gyerekek neveléséért, az idősek gondozásáért, közben régi épületeket ment meg az enyészettől, újít fel, gyűjteményeket rendez, közösségi helyiségeket teremt, helyi és műemléki védelem alá tartozó értékeket tart rendben.
  14. Rónai Károly vezető építésztervező, vezető településtervező Rónai Károly diplomájának 1964-ben történt megszerzése óta él és dolgozik Vas megyében. Sokoldalú alkotó, aki a közösségért végzett munkából is kiveszi részét. A Szombathelyi Szépítő Egyesületnek több évtizede tagja, 1996–2000 között ügyvezető elnöke, 2015-től pedig örökös elnökségi tagja. A mai napig aktívan részt vesz a város, és az egyesület életében, javaslatait, véleményezéseit nagy tisztelettel fogadják. Alapítása óta tagja a Magyar Építész Kamarának. Rónai Károly munkái Szombathely és Vas megye 20. századi építészeti örökségének értékes elemei, egy feltűnés nélkül, de kitartó igényességgel és türelemmel alkotó építőművész produktumai.
  15. Kovács Imréné Ilike 1994. óta tagja a Debreceni Városvédő és –szépítő Egyesületnek. Kezdetektől fogva elnökségi tag, 2004 és 2006 között az egyesület elnöke volt, azóta Karácsonyi György első helyetteseként a szervezési ügyek alelnöke a mai napig. Feladatait, egyesületi munkáját mindig lelkiismeretesen, Debrecen épített és természeti örökségének védelme érdekében. Óriási részt vállal az egyesület napi feladataiból, rendkívül jó szervezői és vezetési képességével magával tudja ragadni a tagokat is.
  16. Nagy Gergely építész műemlékes tervezői, tanári és publikációs tevékenységéért, s legfőképpen a magyarországi épített örökség védelméért dolgozó civil szervezetekben, különösen az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága élén több ciklusán át végzett kiemelkedő tevékenységéért.

A vándorbot átadása:

A vándorbot átadása

A konferencia hivatalos részének utolsó pontja a vándorbot átadásának hagyományos szertartása volt, amit Nyíregyházán találtak ki 2001-ben. Az országos találkozót rendező egyesületek szalaggal díszítik. A vándorbot célja (valami ilyesmi),

  • hogy legyen mire támaszkodni,
  • hogy legyen mivel védekezni,
  • hogy legyen mit feldíszíteni,
  • az összetartozás, az együttlét, az együtt gondolkodás jelképe,
  • legyen tevékeny társunk, hogy hazánk valamennyi településére eljusson a hangunk, hogy megértő, öntevékeny társakat találjunk.

Alapvetően fontos, hogy az országos konferenciát a civilszervezet és a város együtt vállalja, ezért a vándorbot átadásának ‘kötelező’ szereplői az átadó és átvevő város vezetői. Így történt most is, Gyöngyös város polgármestere Hiesz György, a gyöngyösi tagegyesület vetetőjével Báryné Dr. Gál Edittel átadta, Szombathely alpolgármestere Koczka Tibor a szombathelyi tagegyesület vezetőjével Bődi Líviával átvette a vándorbotot.

Talán ezt lehet elmondani, valami ilyesmit kaphatunk a csatlakozásért!