Partnerek vagyunk! Partnerek vagyunk?

Az ország, és a helyi, valamint kerületi önkormányzatok TAK lázban égnek. Készülnek a Településképi Arculati Kézikönyvek. Együttműködő partnerek e fontos tárgyban az önkormányzatok és a lakosság.

Érdemes tehát résztvenni az egyeztetéseken, véleményt nyilvánítani a mindennapjainkat meghatározó építészeti, környezetvédelmi kérdésekben. Szoknunk kell ezt a demokratikus működést, de valahol, valamikor ezt is el kell kezdeni! Mert van beleszólásunk abba, hogyan akarunk élni lakóhelyünkön. Megismerni a település értékeit, hogy megvédhessük, élhetővé tegyük a magunk számára.

DE! Tudnunk kell, hogy mit érhetünk el, és mi kerül ki és hogyan a saját hatáskörünkből.

  1. Itt van ez a NAGY Budapest. Nincs neki arculata, még kerületenként sincs, hiszen olyan sokféle. De soha nem is lesz, amíg a kerületek külön-külön gondolkodnak a maguk érdekei szerint. A város egy élő organizmus, vagy egyként gondolunk rá, vagy olyan lesz, mint az összetört váza darabjai. Olyan.
  2. Azután ott vannak a Kiemelt beruházások. Ezek nyilvánvalóan kiemelten avatkoznak bele egyes területek életébe, és éppen ezeket a beruházásokat speciális szabályok védik attól, hogy az állampolgár a VALÓDI partneri érdekeit ténylegesen képviselhesse a beruházóval, az állammal szemben. ( Paks II., stadionok stb.)
  3. A főváros, a kormány készséges szolgáló leányaként, speciális szabályok alkotásával igyekszik elősegíteni, hogy a hatályos jogszabályok megkerülésével, a lakossággal folyó egyeztetések mellőzésével jöjjenek a többnyire pazarló, fenntarthatatlan látvány-beruházások. VÉSZ = Városligeti Építési Szabályzat, és a Városliget beépítését lehetővé tévő törvény. Vegyük számba, hogy mely – hazánkban hatályos – jogszabály–csokrot nem kell alkalmazni a Városliget beépítésekor:
  • Az Önkormányzati törvényt
  • Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait
  • Zugló településrendezési eszközeit
  • Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat.
  • Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésében foglaltakat

Ezután már csak negyedévente kell módosítani az új „jogszabályt” a beruházói, miniszteri biztosi, múzeum igazgatói kéréseknek megfelelően, majd kormányhivatalokká degradálni a hatóságokat, azaz minden kontrollt kiiktatni és akár piramist építhetnek az anyánk sírjára, akkor sincs beleszólásunk. Ha mégis megkérdeznek, ravasz, kitalált indokokkal leráznak. Csak akkor nem, ha te is a beruházóval lelkesedsz vagy kéred szépen, hogy milyen legyen a pad színe a kerítés mellett.

Akkor valójában az állami építkezéseknél semmire nincs ráhatásunk, csak a szomszédot vegzálhatjuk a jogainkkal? Valójában igen.

Na de akkor miért csinálják, ha ilyen egyszerűen félre lehet söpörni a hatályos jogszabályokat!?

Azért, mert ha kell az EU pénze, akkor bizony ezekhez fel kell mutatni, hogy egyeztettek a lakossággal. Íme, ebbe az országos lázba tette bele szeretett fővárosunk a Duna-parti Építési Szabályzatot az I. az V. a IX. és a XXI. kerületi partszakaszra vonatkozóan. Mint a mesebeli leány, aki hozott is meg nem is, konzultált is meg nem is. Mert mindenkivel „partnerségi egyeztet” tehát érdemben senkivel nem egyeztet.

Így negligálják az aarhusi egyezmény végrehajtását, amit pedig jelen kormány 1998.0 verziója iktatott a magyar jogrendbe 2001-ben.  https://net.jogtar.hu/jr/gen/ hjegy_doc.cgi?docid=A0100081. TV

Akkor, ha nincs semmi értelme, miért bíztatlak, hogy vegyél részt?
Mert a mottónk Radnótitól:

 „Éld a rossz világot, és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.”