Oldal kiválasztása

Érdekes projektről kaptunk hírt, mely tartalmilag és módszertanát tekintve is kiemelkedő színvonalú. Változtatás nélkül osztjuk meg az atlatszo.hu oldalon megjelent tanulmányt:

A holtakra épített város – Budapest temetői a középkortól napjainkig címmel készítettünk egy térképes, interaktív anyagot a főváros temetkezéseinek múltjáról. Hasonló tematikájú könyvek, cikkek, sőt, térképek is készültek már korábban, részben ezeket felhasználva, ezekre is építve készítettük el a saját verziónkat. Azt gondoljuk, hogy önmagában is érdekes megnézni, hogy a főváros története során hol temetkeztek elődeink, miért ott, kik temetkeztek ott, mi okból szüntették meg ezeket a sírkerteket, mi lett a későbbi sorsuk, és mi áll jelenleg a helyükön.


A főváros közigazgatási határán belül jelenleg huszonegy működő és tizenhárom bezárt temető található. A régészetileg kimutatható, vagy történetileg dokumentált temetők száma azonban meghaladja a százat. Többségüket felszámolták, felettük ma már lakóházak és középületek állnak, néhányukból közpark lett, mások utak és vasúti vágányok alatt nyugszanak. A bezártak a természettel vívnak folyamatos harcot, vagy az odahordott szeméttel.

A fontos temetőket legendák veszik körül, nem egy közülük egyfajta nemzeti pantheonná vált. Ilyen ma a Fiumei úti sírkert, a Farkasréti temető vagy újabban a Szent István-bazilika altemploma. A 19. században ugyanilyen fontos volt a ma a Gesztenyés-kertnek otthont adó Németvölgyi temető, a Váci út és a Lehel út háromszögében a Váci úti temető, vagy a Szilágyi Erzsébet fasor – Kútvölgyi út által közrefogott Vízivárosi temető is. Egykori meglétükre néha az utcák neve, esetleg a telek elrendezése emlékeztethet bennünket.

De hol voltak ezek a temetők? Kik temetkeztek ott? Kik voltak a legismertebb halottaik? Mi épült rájuk? Vannak-e még nyomaik? Ezzel a térképes anyaggal – korábbi cikkekre, tanulmányokra is építve – ennek járunk utána. A folytatásért kattints ide, a teljes projekt ezen a linken érhető el.

A holtakra épített város 3D Map (részlet) / The City Built on Dead 3D Map from Atlo Team on Vimeo.

Hogyan készült?

Az adatvizualizációs projekteknél nemzetközi szintén szokás megosztani másokkal, hogy hogyan készült egy anyag. Ilyet korábban már csináltunk az Átlátszóval, mivel szeretnénk, ha minél többen kedvet kapnának hasonlók készítésére, és megmutatjuk, hogy ehhez nem feltétlenül kell nagyon speciális tudás.

A térképek elkészítésénél több kihívás is volt. Így fel kellett építeni egy saját adatbázist, azonosítani kellett az egykori temetők helyét, meg kellett rajzolni a hozzájuk kapcsolódó úgynevezett alakzatokat (shape-eket) és több verziót is el kellett ahhoz készíteni, hogy végül ki tudjuk választani azokat a bemutatási módokat, amelyek többet kínálnak egyszerű lapozható térképeknél.

A holtakra épült város / The city built on bones from Atlo Team on Vimeo.

Az adatok összegyűjtése a hivatkozott könyvek és cikkek alapján készült. A temetők egykori helyeinek azonosítása részben az ezekben közölt térképek, hozzávetőleges rajzok, de főként az I., a II., és III. Habsburg katonai felmérés, továbbá a Habsburg kataszteri térkép alapján történt. Ezek online, a mai műholdtérképre rávetíthető formában is elérhetők a Mapire-n.

A volt vízivárosi temető a Habsburg kataszteri térképen a mai Szilágyi Erzsébet fasor és Kútvölgyi út között (Forrás: Mapire)

Ezek alapján a Google MyMaps alkalmazása segítségével megrajzoltuk a temetők által körbekerített földdarabokat, majd – mivel erre a MyMaps lehetőséget ad – letöltöttük az ebből generált kml (keyhole markup language) fájlt, amely tartalmazta a georeferált alakzatokat.

Az egykori Németvölgyi temető területének körberajzolása Google MyMaps-szel

A bal felső sarobkan a leugró menü felkínálja a mentést kml-formátumban

A fekete hátterű szellemtérképet Mapbox Studióban rajzoltuk meg. Szándékosan csak a domborzatot hagytuk meg a térképeken, ezzel is érzékeltetve, hogy ma már helyüket épületek, parkok foglalják el. Megfelelő nagyításnál egy külön rétegen azért jeleztük az épületek kontúrjait.

A Mapbox Studio-val készített alaptérkép

Az adatbázist, a kml-ben tárolt alakzatokat, továbbá a háttértérképet a Tableau adatvizualizációs szoftverben összekötöttük, ez alapján pedig már meg lehetett rajzolni korszakonként és külön bontásokban a különálló térképeket. Első körben az egész történet elmondásához az interaktív Tableau-t választottuk, ám felhasználási szempontból mégis a statikus képek mellett döntöttünk.

Az alap Excel-adatbázis, a temetők és a különbőző korok városfalait, kiterjedéseit tartalmazó kml-fájlok összekötése Tableau-ban

A térképek alapdijáznjának megtervezése Tableau-ban

Végül pedig nekiálltunk megtervezni a különálló szájtot. Hamarosan több, hasonló, az Átlátszó hagyományos profiljából kicsit kilógó adatvizualizációs projekttel jelentkezünk. A “holtak városa” projekthez felhasznált adatokat innen lehet letölteni. A teljes projekt ezen a linken érhető el.


Bátorfy Attila