Oldal kiválasztása

Thék Endre asztalosmester, bútor- és zongoragyáros 100 éve hunyt el.

Fotó: Both Balázs, pestbuda.hu

Forrás: web

1842. november 3-án Orosházán született. Édesapja női szabómester volt, nemes Thék András. Anyja Urszuly Mária. A család valószínű Angliából telepedett át. Először Vas megyében életek, majd leköltöztek Békésbe, ahol Daubner Pál orosházi asztalosmester műhelyében 1859-ben szabadult. Ezután Pesten 1863-ig Molnár József mesternél gyakorolta a szakmát. Majd a szokásos vándorévek kezdődtek Ausztriában, később Nyugat-Európában. Az evangélikus egyletben franciát is tanult Serly Sándortól, aki szintén asztalosként már megjárta Párizst. Franciaországban sokáig fennmaradt a kézműves hagyomány. Párizs az 1866-os években a bútorművészet fellegváraként volt ismert.

Oda már 24 évesen érkezett, és itt öt évet töltött el elsőrendű asztalosoknál. Ilyen volt a Diehl cég is, ahol már megbecsült vezetőként is foglalkoztatták.  Találkozott Munkácsy Mihállyal is, aki ösztöndíjjal tartózkodott a városban. Kapcsolatot tartott a hazai emigráció neves tagjaival is. Munkájával részt vett az 1867-es párizsi világkiállításon, ahol elismertséget szerzett.

Visszatérte után Orosházán, majd Békéscsabán érdeklődött, végül a fővárosban alapított műhelyt.  Előzőleg az Üllői úti Tauszig József-féle asztalosműhelynél is jelentkezett, de nem nyert felvételt. (Megjegyzem, hogy a családból Tauszig Béla építész (1883-1973) az I. világháború alatt villákat és kávéházakat tervezett, köztük a Westend épületét is a Nyugati pályaudvar mellett. De bútortervezéssel is foglalkozott.)

Forrás: web

1872ben a józsefvárosi Szűz utcában indítja be első műhelyét. 1885-ben megvásárolja a fenti cég Üllői úti telephelyét a 66. a. számú telken. Itt szervezi és építi meg a hazai első bútorgyárat, és szorgalmával, tehetségével korának legtöbbet foglalkoztatott épületasztalosa lesz. Ekkor a 20 főt foglalkoztató műhelyek már gyár néven szerepelnek. A telek később b. és c. számmal is bővült. A b. helyén ma modern épület áll, a c.-t később, 1971-ben építették hozzá. A gyár eredeti terveit Pucher József írta alá, ezen bútorgyár és munkáslakóház szerepelt.

Néhány faipar-történeti adat. 1863-ban 13, tíz évvel később már 30 gőzfűrész működött hazánkban. 1864-ben Lingel Károly és fiai néven alapította meg műhelyét az Erzsébetvárosban, a Rózsa utcában. Főleg irodai és templomi berendezésekre szakosodott. 1870-ben pedig a Kölber Fülöp-féle kocsigyár a régi Astoria mellett kezdett el működni. 1875-ben Nagyugrócon (Morvaország) Michael Thonet modern formatervező híres, gőzzel hajlított bútorai lepik el a szállodáinkat. 1883-ban id. Gaul Károly a hazai faipari szakoktatás elindítását kezdi a Felső lpariskolában. Thék Endre 1893-ban 270 munkást foglalkoztat, és 51 kW teljesítményű gőzgéppel rendelkezik.1910-ben már 400, Gelb Miksa üzeme 200,  Lingel Károlyék 150 főt alkalmaztak. Érdekességként említem, hogy a cégnél gyártották a Zögling-típusú favázas magyar vitorlázó repülőgépeket is.

Forrás: web

Forrás: web

Thék munkáit, remek tehetségét Európában is elismerik. Itthon az Országház üléstermeinek famennyezeteit, a miniszterelnöki dolgozószoba és a Gresham palota berendezéseit készíti el. A századfordulón felépült középületek: Opera, Budavári Királyi palota Szent István termének fali dekorációja és román stílusú bútorzata, és más hírességeknek, pl. gr. Andrássy Tivadar budai villájának belső faipari munkái is nála készültek. (Sajnos ez elpusztult, de a vízivárosi Fő utcán a mellette lévő Emmer Kornél – aki örökös főpolgármester-jelölt volt – palotája szinte hasonmása, ez máig is látható. Itt is a legjobb korabeli szakemberekkel dolgozott együtt: a ház tervezője Meinig Artúr, a berendezések, festés, díszítés Feszty Árpád, Scholtz Róbert, valamint Jungfer Gyula, Róth Miksa és Zsolnay Vilmos munkáját is dicséri.  Ekkoriban már zongoragyártásra is berendezkedik. Ebből 11 félét és 3 féle pianínót is gyártott. Főleg neoreneszánsz – ami a korban az építészetben is dominált –, de  neobarokk és neorokokó bútorait is láthatjuk ezekben az épületekben: Andrássy út 2. Saxléhner-palota (ez volt a Postamúzeum), 62. Bobula János bérpalotája (ma részben törökök kulturális intézete), 39. Goldberger-palota, (Divatcsarnok volt sokáig), a New York Kávéház, a Wenckheim palota (ma Szabó Ervin könyvtár), a Tőzsdepalota, a volt Néprajzi Múzeum a Kossuth téren, a Bakáts téri plébániatemplom, a  Nagy Ignác u-i unitárius templom (Pecz Samu tervezésében készültek a berendezések is), Alkotmány u. 6.sz. Országos Erdészeti Egyesület (Czigler Győző, 1886.), a nádasdladányi Nádasdy kastély gót stílusú fenyőfa padjai, könyvtárpolcai és gyönyörű mennyezete.

Forrás: web

Forrás: web

Leginkább a szlavóniai tölgyet, a dió- és körtefát kedvelte. A berendezéseknél együtt dolgozott Róth Miksa üvegművésszel és Zsolnay Vilmos keramikussal. Ő volt az első, aki felismerte a rajzoló fontosságát. Állandó tervezője Tattay Ferenc és Faragó Ödön voltak. A kor szecessziós  stílusú bútorainak elkészítését is vállalta. Megemlíthetem Rippl Rónai József, Foerk Ernő és a fiatalon, 41 évesen Bombay-ban elhunyt Horti Pál terveit.1867 és 1911 között Thék Endre és fiatal formatervezői a világkiállításokon (nyolc) művészi asztalosmunkáival kitüntetéseket hoztak haza. Ekkoriban tehetséges iparművészekkel dolgoztatott. Jelen volt az 1885-ös Országos Általános Kiállításon is (Habsburg Rudolf nyitotta meg a Ligetben), amelyet 1 millió 760 ezer ember látogatott meg. Itt a zsűri elnökeként megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét. A Millenniumi 1896-os kiállításon az ő műhelye: Bútorasztalos és Faárugyára kapta a legtöbb megbízást. 1901-ben díszalbumot adtak ki tiszteletére. Írásaiban, amelyek a Magyar Ipar-ban jelentek meg, a tanoncképzést, a kézműipar fejlesztését emeli ki. 1908-ban elsőként kapta meg az iparosok közül a “magyar királyi udvari tanácsos” címet. Orosházán, ahol az 1902/3-évben 24 főnek teljes ellátással bentlakásos tanoncotthont alapított, díszpolgárrá választották. A városban utca is őrzi emlékét.

Az Országos Iparegyesület alelnökeként 1897-től 22 évet töltött el a felelősségteljes állásban.1904-ben a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is alelnöknek választotta. Hozzá fűződik az első Tanoncszövetség és a kézműiparosok összefogásával az IPOSZ megalapítása 1886-ban. (1990-ben újra indult a jogutódja.) Európa sok városában – Bécs, Trieszt, Bukarest, Párizs, Monza, Milánó, Barcelona, Fiume, Szaloniki – és idehaza a kiállításokon arany- és ezüstérmeket kapott. 1905-ben az Országos Iparművészeti Társulat lakásművészeti kiállításán neki ítélték a kultuszminisztérium nagy aranyérmét a bemutatott gyönyörű ebédlő-berendezéséért.

1896-ban megvásárolta a Hont megyei lontói Prónay-féle birtokot, ahol mintagazdaságot hozott létre.

Forrás: web

A Tanácsköztársaság idején a gyárát kisajátították, őt kitették a maga erejéből felépített üzeméből. 1919-ben június 8-án 77 évesen Balatonfüreden hunyt el. Első temetésekor a Schütz-kriptában helyezték el ideiglenesen, ekkor Xantus János múzeumigazgató búcsúztatta. Második temetésére az Új Köztemetőben október 19-én került sor a családi sírboltban. Ez díszes obeliszk, szoboralakokkal.

Vagyona 3,3 millió koronát tett ki. Végrendeletében (mivel kétszer házasodott, első neje Morbitzer Antónia, második Kleineisel Ilona, de gyermekük nem született)  adományozott a József fiúárvaháznak, az orosházi Tanoncz Otthonnak, az ottani leányárvaháznak, a Magyar Tudományos Akadémiának alapítványként 50.000 Koronát, valamint az Országos Iparegyesületnek, az Asztalos Ipartestület özvegyeinek, a Stefánia gyermekkórháznak és  más szervezeteknek is.

1928-ban a Józsefvárosi Óriás utca (Üllői utca sarok), ahol gyára és lakása is volt, Thék Endre nevét vette fel. 1952-ben viszont Leonardo da Vincire változtatták. De a Millenniumi városközpontban 2005 óta találkozunk a nevével jelzett utcával. Orosházán 2009-ben Thék Endre díjat alapítottak. 1903-ban adta ki egyetlen könyvét: A nők befolyása a hazai ipar fejlesztésére címmel.

Gelléri Mór kora iparának történetírója: A magyar ipar úttörői c. könyvéből sem hiányozhatott az első magyar bútorgyárnok emlékezete. Szerinte Thék Endre volt Magyarországon, aki telepét gőzgépekkel és más újszerű berendezésekkel elsőként szerelte fel. Mint polgár és iparos a közügyek terén is kiváló eredményeket ért el. Fontos volt számára, hogy egyre jobban kiszoruljon az osztrák faipar.

Még az előző korszakok és Thék Endre korának jelesebb asztalosmestereiből is válogattam, hiszen magasan kiemelkedik a szakmai tudásuk és újszerű formaviláguk, mégis kevés adatot találunk róluk.

Bebó Károly fa- és kőszobrász, az óbudai Zichyek megbecsült mestere, aki számtalan templom szószékét faragta ki a barokk korban. De nem hagyhatom ki a pálosok tagjaiból Hyngeller Jánost, aki a székesfehérvári ciszter templom sekrestyéjének padjait 1764-67 között csodaszépen faragta ki sötét tölgyfából.

Vogel Sebestyén a biedermeier egyik jelentős mestere, 1779-1837 között dolgozott, de 1798-ig Bécsben tartózkodott.” Egy empire bútorgyárnok” írták róla. 1811-ben a Pesti Német Színház berendezéseit, a debreceni nagytemplom szószékét is legyártotta. Régi polgári otthonokba számos széket, kanapét, és egyéb kényelmes bútorokat szállított. A Kemnitzer ház, később Angol Királyné Szálló második emeletén rendezte be bútorraktárát. Paulay Ede utcai háza ma romos.

Steindl Ferenc (S. Imre építész nagybátyja) a reformkorban a Pollack-féle régi Vigadó berendezéseit szállította. Ez a cég gyártotta le Széchenyi István kérésére 8 gőzhajó apartmanjainak berendezéseit is 1837-1842 között. A Molnár utcából a Király utcába tette át műhelyét. Híresek voltak az ülőgarnitúrái. Megbízást kapott a Lánchíd átadási ünnepség tribünjének felépítésére is.

A Mátyás templomban Rupprich Károly munkáit csodálhatjuk, pl. a menyasszonyi kapukat, a hangvetőt és másféléket.

Guilbrand Gregersen norvégből lett magyar ácsmester, aki hajót, házak berendezését, utat és hidakat egyaránt kivitelezett. Az Andrássy út fakockáit is ő gyártotta le, de a lerakást már Rüdgers Guidó végezte. Az útvonalon még dolgoztak Westermayer Sándor, Csepreghy Ferenc és János, Michl Alajos, Schütz Ede, Müller Rudolf és Walder János asztalosmesterek is.

Mahunka Imre (1859-1923) Albertfalváról költözött a Józsefvárosba, ahol a Német utcában 50 fős üzemet alapított. Apja is asztalos volt. Torockói-Wigand Ede, Horti Pál terveztek nála. Dolgozott az Országház, az Igazságügyi Palota (ma Pesti Központi Kerület Bíróság) berendezésein. Kiérdemelte a császári és királyi udvari bútorgyáros címet. Az 1900-as párizsi világkiállításon cseresznyefából készült hálószobáját, amit Faragó Ödön tervezett, aranyéremmel jutalmazták. A 19.sz. vége felé Újpest és Albertfalva voltak a pesti faiparosok telephelyeinek központjai.

A későbbi időszakban pedig Schmidt Miksa a kiscelli trinitáriusok kolostorában helyezte el bútorraktárát. A sokoldalú dekoratőr Kozma Lajos a „rajzoló poéta” iparművész, az Iparművészeti Főiskola tanára, a KÉVE-ben állított ki, műhelye a Szabadság tér és Vécsey utca sarkánál volt.

A fentiekből láthatjuk, hogy az asztalosipar ugrásszerű fejlődése is része annak a Kiegyezéstől az I. világháborúig tartó kivételes magyar ipari fejlődésnek, melyben Budapest Béccsel vetélkedett, és Európában a rangsorban a 16. helyről a 9-re került. Thék Endre volt a modern magyar bútorgyártás megteremtője.

Összeállította: dr. Horváth Péterné Budapesti Városvédő Egyesület,

Város- és ipartörténeti csoport