Pintyő és a József utca 37.

Ki belép a nyolcadik kerületi József utca 37. kapuján, április utolsó napjától a falon böngészheti, ki voltak azok a nagynevű művészek, akik erősen kötődtek a házhoz – lakóként, vendégként.  Terjedelmes a lista azokról, akik, miután Seenger kőfaragó elköltöztette vállalkozását, az udvari műhelyekből kialakított műtermekben dolgoztak – például Maróti Géza, Róth Miksa, Kós Károly, Gádor István, Ferenczy Béni, Mikus Sándor, Vígh Tamás, Gerzson Pál.

Ki nem jut arra, az legalább kézbe veheti immár a szintén most kiadott kötetet. Pintyő a címe, s az itt élt, alkotott Martsa István és M. Szücs Ilona két gyermekének, Piroskának és Balázsnak a műve.

A cím M. Szücs Ilona beceneve, aki nyolcvanöt évesen, hat éve távozott közülünk. Amellett, hogy nagyszerű festő volt, elkötelezett éltetője a Közép-Józsefváros korántsem pazar környékén álló műteremház tiszteletének. A hagyományok megbecsülésének terjesztése hozta a városvédők közé is, s lett egyesületünk vezetőségi tagja, a kerületi csoport vezetője. A legendás házbeli életről írt könyvét egyesületünk adta ki, a Budapest Bank Budapestért alapítványának támogatásával. (Amúgy mind az egyesület, mind az alapítvány hozzájárult most a róla szóló míves kiadvány költségeihez is.) A továbbiakban több könyve is megjelent a kerület építészeti, művészeti értékeiről, s gyakorta tartott előadásokat e témákban.

A négy kapualji tabló elhelyezése és a könyv megjelenése alkalmából rendezett meghitt ünnepségen Martsa Piroska egyenként köszönetet mondott mindazoknak, akik kezdeményezésüket pártolták, s ki munkával, ki pénzzel segítette sikerre vitelüket

Holott igazából köszönettel mi tartozunk. A mai Martsák édesanyjukra emlékező látványos, olvasmányos kötettel újra felhívták a figyelmet arra, hogy e belső udvari, földszintes épület, az ő egykori és mai alkotóival gondoskodást érdemlő és igénylő, rendkívüli színfoltja Budapestnek.

Sz. F.