Egy lelkiismeretes közös képviselőtől, Bujtás Iréntől kaptuk az alábbi levelet:
[box] Tisztelt Budapesti Városvédő Egyesület!
A VI. Jókai utca 1. sz. Társasház megkapta a tetőtéri ráépítés építési engedélyét. (A tetőtér nem volt a társasház tulajdonában, azt az Önkormányzat értékesítette még 2005 körül. Jelenleg a 4. tulajdonos kapta meg az engedélyt. Korábban is voltak rá építési engedélyek, csak lejártak.)
A tulajdonostársak egyre gyakrabb beszélgetései hozták azokat az emlékeket, hogy a Nagymama mesélt arról – aki házmester volt – milyen szép volt a ház és a lépcsőházban egy Lotz festmény is volt.
Amikor a tetőtér ráépítésre vonatkozó új engedélyeket megkérték, elmentem az Országos Levéltárba (Tervtárba) és kikértem a helyrajzi számunkon 28881 található anyagokat. Megtaláltam eredeti terveket, átépítési iratokat, de erről, hogy festmény is volt semmit. Erről tájékoztattam Matus István Főépitész Urat az Önkormányzatnál, aki az iratokba betekintve, kereste az örökségvédelemmel kapcsolatos kutatási naplót. Húsvét utánra ígérte a választ.
A Déri Attila Bp. Épitészeti Topográfia 3.-ban a következőket találtam: Lépcsőház mennyezetén egykor Fortunát ábrázoló freskó, Lotz Károly műve.
Telefonon beszéltem erről, Roszinszky Rudolfné Bellával is aki megadta Surányi J. András elérhetőségét. Felhivtam, majd találkoztam vele a házunkban. Ő sajnos azon az állásponton volt, hogy a mennyezeten látható kereszt gerenda egy későbbi megerősités következtében került oda, és lehetséges, hogy nagyobb bontás is megelőzte.
A mennyezet hajlataiban eredetinek tűnő diszitések látszanak, talán mégis van remény? Talán van még valamilyen nyilvántartás erről. Ebben szeretnék segítségét kérni, mivel relatív sürgős ügyről van szó az engedélyt a mai napon vettem át, mint közös képviselő és 15 napos fellebbezési időnk van.
Előre is köszönöm, üdvözlettel: Bujtás Irén közös képviselő[/box]
A válasz a következő volt:
[box] Kedves Bujtás Irén,
igyekeztünk utána nézni a dolognak. Déry Attilával beszéltem. Ő azt mondja, nem ártana föllapozni a forrásokat, amiket ő is használt még korábban. Ezek, mint például az Építő Ipar megfelelő számai egészen biztosan megvannak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében.
Amikor a tévé képernyőről meghirdetve a munkát, a jelentkezőkkel végigjártuk a belső kerületek házait, mindjárt a második akcióban a Belső-Terézváros házai kerültek sorra. Az ebből a gyűjtésből megszületett “Adalékok” könyvben ez áll: “…A lépcsőcsőház (…) mennyezetét Lotz Károly Fortunát ábrázoló freskója díszítette. Beázás következtében 1947-ben elpusztult, ma már csak a szegélyező relief látható…”
Természetesen még az is lehet, hogy az, aki az információt begyűjtötte, személyesen nem látta a dolgot, csak leírta azt, amit ott hallott. Déry azt is mondta, hogy, ha van bármi esély a kép feltalálására, restaurálásának, avagy kiegészítésének megoldására, azt egy falkép-restaurátor tudná megmondani, aki főfoglalkozásban találkozik ilyesmivel. Fölhívtam a szakma egyik legkiválóbbját Wierdl Zsuzsannát és megadtam neki az Ön telefonszámát. Fog jelentkezni, s akkor eldönthetik, van-e még lehetőség a falkép helyreállítására.
Örülök a lelkesedésének. Sok sikert! Üdvözlettel:Ráday Mihály[/box]
A végkifejlet
[box] Kedves Mihály!
Itt mellékelném a Jókai utca 1. szám alatti kutatásunk eredményét – ami nem lett sajnos nagyon pozitív – a Lotzokat lekaparták, vagy elpusztították, úgy tűnik hogy ráadásul szándékosan. Módszeresen végignéztük, a lépcsőház valamikor szép lehetett, ma nem ilyen.
A közös képviselő hölgy rendkívül lelkes és kedves, ritka az ilyen, ezért külön sajnálom hogy nem találtunk freskót.
Wierdl Zsuzsa[/box]
Tanulságként és legfőképpen követendő példaként közzétesszük a falkép kutatási szakvéleményt. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy semmi ne vesszen el, ne vesszen kárba. Ez akkor is fontos, ha csak nagyon kicsi a remény a sikeres végkifejlethez…
(Fénykép: The Florence World Festival)
[pdf-embedder url=”https://varosvedo.hu/wp-content/uploads/2018/08/BUDAPEST_JOKAI_UTCA_szakvelemeny-signed-2.pdf” title=”BUDAPEST_JOKAI_UTCA_szakvelemeny-signed”]
Mint a ház legrégebbi lakója – több mint 70 éve élek ebben a házban – nagyon hálás vagyok a közös képviselőnknek, aki komoly kutatómunkát végzett a freskó ügyében, és mindazoknak, akik segítségére voltak. Kár, hogy az eredmény negatív lett.
Mindenesetre megnyugtató, hogy nem bízták a véletlenre, így nem érhet szemrehányás senkit. Sajnos, ez a freskó is a történelem, azaz inkább a politika áldozata lett, mint annyi más dolog. Amikor még meg lehetett volna menteni, sem pénz, sem hajlandóság nem volt rá. Még egyszer köszönet az utánjárásért és a restaurátori munkáért.
Köszönet Bujtas Irennek lelkes , fáradtságot nem kímélő munkájáért.
Remélhetőleg a jövőbeli átalakítások nem fognak újabb régi értékek lerombolásaval járni……
Köszönet szinten a Városvédő Egyesület tiszteletre méltó munkájáért.
Ez igen! Jó érzés, megnyugtató magunk mellett tudni ilyen embereket!
Irén egyszerűen fantasztikus! Jó tudni hogy házunk egy ilyen lelkiismeretes ember védőszárnyai alatt mukodik! Sajnalom hogy erőfeszítései ezúttal nem jártak eredménnyel
Tudomásom szerint (lakók elmondása)
ez a ház 1896 -ban épült (!)
Semmi nem indokolja az emelet ráépítést,
fontosabb a padlástér és az omladozó homlokzat rendbehozatala,
a ház formájának megváltoztatása nélkül.
Egy üzlet sem nem mehet a biztonság és
a történelmi érték rovására.
Most már megtörtént a baj, a hanyag kivitelező cég fizetheti a remélhetőleg több száz millió forintot a művésznőnek. Mondjuk meg is érdemli aki ilyen cégtől vesz lakást. 🙁